Pasi-tipp: szexterápia fejfájás ellen!

Nem ám. Átlátunk rajtatok, mint Paris Hilton hálóingén. Gyakori fejfájásra hivatkoztok, ugyanakkor csodálkoztok, sőt, fel vagytok háborodva azon, hogy mennyi pasi néz pornót! Tudjátok, ha ló nincs, jó a szamár is. A férfi elhidegüléséről viszonylag ritkán hall az ember, bezzeg a nők leépítő taktikájának bázis elemét képezi a szex-megvonás. Igaz, ebből is látszik, hogy a férfiak mennyire ravaszak, hiszen mi egy kis potya örömre akkor is rárepülünk, ha az érzelmek már elmúltak. A nő azonban nem ilyen, és ha valami nincs rendben a romantikus háztartásával, akkor simán bezárja belülről a hálószoba ajtaját. És fejfájásra hivatkozik. De ez csak ugyanolyan mellébeszélés, mint amikor Ti salátát rendeltetek, és közben „hú, de jól néz ki a tied!” - felkiáltással üdvözlitek a tányérunkon terpeszkedő rántott húst. Magyarra lefordítva ez annyit jelent: had egyek a kajádból! Ezek után feltételezitek, hogy nem jövünk rá arra, hogy a fejfájás is csak egy rossz indok, hogy ne kelljen intim helyzetbe kerülnötök velünk? Ha pedig nem fejfájás, akkor is lapul még a retikülötökben néhány bármikor előhúzható sablonmondat, amellyel távol tarthattok minket a nagyon személyes teretektől. Mint például…

„Most ne, épp megvan!”

A tuti pasi lekoptató szöveg, ami csak egy nő szájából elhangozhat. Teljességgel lehetetlen kinyomozni az állítás valóságtartalmát (hacsak nem annyira állatias valaki, de ennek a lehetőségét vessük is el gyorsan), és általában hatásos. Általában. A menstruációs panaszokra való hivatkozás mellett a másik előszeretettel eljátszott szerepetek a – na, most figyeljetek, mit tudok! – terhesség. Elég egy kicsivel bővebb szabású ruha, és máris simán elhitetitek a kangörcsben rángatódzó hímmel, hogy áldott állapotban vagytok. Ne mondjátok, hogy nem így van, ezt ugyanis épp egy kedves Hölgy ismerősöm árulta el nekem. Azaz itt van két újabb „fejfájásos” tünet – vagy más néven: kifogás. Csakhogy. Nem véletlenül írtam előbb azt, hogy nem vehető biztosra a havi bajra hivatkozás sikere. Korunk gátlástalan hímjeinek legtöbbje ugyanis ezt simán elintézi egyetlen vállrándítással, ami annyit jelent: engem nem zavar. Hallgassátok csak, mit mond a témában az én Attila barátom: „Erre nekem ugyan egy nő se hivatkozzon, mert csak feldühít vele, és utána már csak azért is akarom majd! Vagy ha nem, akkor használom a másik bejáratot!”. Nem mondom, hogy a cimbora kevéssé szofisztikált véleménye érvényes a férfitársadalom egészére, de az tény, hogy ha – elvileg – nem lehet, attól még jobban rátok gerjedünk. Mi, pasik már csak ilyen idióta módon működünk. De térjünk vissza a „kályhához”, nézzük meg, hogy mitől fájhat a Ti fejetek, éppen akkor.

Ez a lelkiismeret hangja

Kivonnám a téma alól a migrénes fejgörcsöket, mert az tényleg nem vicc: volt olyan Hölgy az életemben, aki még a lámpafényt sem bírta, annyira kínozta a fejfájás – vagy csak ennyire elege volt már belőlem. Remélem, nem erről volt szó, bár semmi sem zárja ki, hogy ez is állhat a fejfájás hátterében. És ha elege van belőlem, akkor jó eséllyel nyit mások felé. Ugye emlékeztek, olyanok vagytok, mint a liánba kapaszkodó majmok: addig nem engeditek el az egyiket, míg el nem kapjátok a másikat. A gyengédebbik nem tagjai azonban lelkiismeretesek, nem szeretik a szezont keverni a fazonokkal (szó szerint!); vagyis, ha már egy másik macsó ágyában lennének szívesebben, akkor az eddigi partner marad körön kívül. Tehát, ha a nőnek már van valakije, akkor tőlünk már nem sok mindent akar. És mennyire jó és lelohasztó indok a közeledésünknél egy „drágám, most ne, úgy fáj a fejem”! Így a lefekvés előtti szex helyett marad az alvást megelőző olvasás élménye; de legalább teszünk valamit a kulturáltságunkért.

Tűnj innen, te rondaság!

Minden elmúlik egyszer. És valóban. Akinek tegnap hercegek voltunk, annak mára mi lehetünk az egyszemű szörny, vagy a rút béka; és a visszaváltozáshoz még meg sem kell csókolnia. Érezzük azt mi magunktól is, mert már semmilyen formában nem érintkezik velünk. Ha elillan a férfi varázsereje, akkor a nő nem akar szexelni vele. Ez ennyire egyszerű. Mivel azonban a nők annyira tündériek, hogy vigyázni szeretnének a mi kis érzékeny lelkivilágunkra, ezért nem mondják el, hogy bennük megváltozott valami. Húzzák és halasztják a közlés időpontját. De mivel már nem kívánnak minket, ezért együttlétekre sem kerülhet sor, vagyis – hogy valahogy leszereljenek minket – lehet újfent hivatkozni a gyötrő fejfájásra. Ezt persze nem játszhatják a végtelenségig, előbb-utóbb színt kell vallaniuk. De legalább addig megpróbálhatják elnyújtani a szexmentes időszakot, míg nem találnak valakit a helyünkre. Hiszen a nők nem szeretnek egyedül lenni.

És ha nekem fáj a fejem?

Aki idáig eljutott, az nyilván válogatott kínzásmódokat ajánlana fel a számomra, de egy bekezdésem még maradt arra, hogy kihúzzam a tollamat a keserűség tintájából. Tudjátok jól, hogy férfitársaimmal sem szoktam kesztyűs kézzel bánni, és ez most sem marad el. Mert megérdemeljük. A fentebb tárgyalt – „fáj a fejem” – kifogásokat ugyanis egytől-egyig mi is produkálni tudjuk. Persze, egy pasi szájából meglehetősen ostobán hangzana, ha arra kérné az előtte vonagló lányt, hogy „ne, baby, most hagyj, veszettül fáj a fejem”. Ellenben mennyire jó kibúvó egy férfinak a munkahelyi stressz vagy a fáradtság. De olyanra is akadt már példa, hogy a fickó azért nem vitt óvszert a barátnőjéhez, mert tudta, hogy annak hiányában elmarad a hancúrozás. Ugyanis abban a leányzó nem volt erős. Látjátok, így is fájhat egy férfinek a „feje”. A legjobb azért az lenne, ha idáig egyik fél sem jutna el. Inkább mindkét oldal legyen meggyőzhető arról, hogy a fejfájásra a legjobb orvosság nem más, mint egy kis szex. Ha pedig mégse lenne igazam, még mindig ott vannak a fájdalomcsillapítók. Egy próbát azért megér, nem?