Atlantisz múltbeli létezésével kapcsolatban minden rá vonatkozó híradást, hagyományt, népek mítoszaiban szereplő vonatkozást mai tudományunk elvet, tagad, másképp magyaráz. A legvitatottabb állítás, hogy Atlantisz létezhetett-e az Atlanti-óceánban, azon a helyen, amit Platón megjelölt elbeszélésében, azaz „Héraklész oszlopain túl”, vagyis a mai Gibraltári-szoroson túl. Szép számú kutató állítja, hogy a Kanári-, Madeira-, és Azori-szigetek térségében vizsgálataik alapján léteznie kellett egy ma már szétporladt, az afrikai kontinensről levált nagyobb szigetekből álló, aktív vulkánikusságot mutató szigetcsoportnak. A tengerfenéken képződött 3-3500 méteres üledékréteg sehol máshol nem található az óceánokban. Esetleg a szétrobbant Atlantisz törmelékéről van szó?
A Tróját kiásó híres kutató, Heinrich Schliemann állítólag olyan leleteket hagyott unokájára, melyekből kiderül Atlantisz valódi helye. Az elveszett földrészt ezek szerint az Atlanti-óceánban, Európa és Észak-Amerika között kell keresni, és az Azori-szigetek minden bizonnyal az elsüllyedt szigetország tengerből kiálló csúcsai. Az elméletek szerzői ez idáig 40 lehetséges helyet jelöltek meg Atlantisz létezésére. A 19. század elején a guatemalai Dr. Paul Felix Cabrera elméletével ismét lendületet vett a kutatás, mely szerint az elveszett kontinens valójában az akkor Hispaniolának nevezett szigettel (azaz a mai Haitival és Dominikai Köztársasággal) azonos. Kortársai közül sokan - Augustus Le Plongeon és Alice Dixon, amúgy férj és feleség - Atlantiszt inkább Mexikó közelében gondolták keresni. Ezek a kutatók ugyanis maja írásokból egy elveszett kontinensre tett utalásokat véltek kiolvasni. Az elmélet szerint a maják kapcsolatban álltak az ókori egyiptomiakkal, akiktől viszont a görögök vették át Atlantisz legendáját. A maja vonal hamar tévesnek bizonyult - részben azért, mert semmiféle tárgyi bizonyíték nem támasztotta alá, részben pedig azért, mert a maja kultúra korai kutatói még közel sem értették pontosan Közép-Amerika őslakosainak bonyolult képírását. Egy brit ezredes, Percy Harrison Fawcett biztosra vette, hogy Atlantisz valaha a mai Brazília esőerdőben virágzott. Az amatőr kutató egy ajándékba kapott kőbálványra építette elméletét, mely a hozzá fűződő történet szerint egy Amazonas-menti elveszett városból származott. Fawcett 1925-ben időt és pénzt nem kímélve expedíciót indított a brazil őserdő mélyére, ahonnan sohasem tért vissza.
OLVASS TOVÁBB!
3 titokzatos figyelmeztetés, ami valóra vált
Bizonyára nem könnyű tudatosan belepillantani a jövőbe, mégis van néhány olyan különös eset, amit nehéz lenne hagyományos tudományo...
REJTÉLY-MISZTIKAA képek pánikot keltettek és a rendőrség kénytelen volt közleményt kiadni - 7 szellemtörténet, ami kiakaszt
Ez a 7 szellemekről szóló beszámoló így is, úgy is kiakaszt. Vagy azért, mert sokkot kapsz tőle vagy mert bődületes badarságnak fogod...
REJTÉLY-MISZTIKAGyerekek és rémtörténeteik, amiktől tutira kitör rajtad a frász
Mit szólnál, ha a gyerekedet szellemek látogatnák? Ha előző életéről mesélne? Kirázna a hideg, ha egy elhunyt rokonodat látná, vagy ...
Időhurkokkal és szellemekkel zsúfolt hegyek - 7 misztikus hegy megoldatlan rejtélyekkel megspékelve
Mit szólnál, ha kirándulás közben egy másik dimenzióban vagy a hegy másik végén kötnél ki úgy, hogy nem emlékszel? Vagy ha mondjuk ...
REJTÉLY-MISZTIKA6 misztikus, akikről még a szkeptikusok is azt hiszik, hogy paranormális erővel bírnak
Némelyik misztikus, illetve jógi csodálatos képességének több tanúja is volt, de az is előfordult, hogy beleegyeztek egy tudományos kí...
REJTÉLY-MISZTIKA11 igazán figyelemreméltó indiai babona, amikre talán neked sem árt ügyelned
A misztikus India, egy olyan ország, ahol a hagyományok továbbra is kényelmesen elférnek a globális technológia mellett. Az emberek java r...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK