5. Melrose Abbey „Kutya papja”

„Kutyapap” fedőnevet adtak a 11 században a Skót határon elfekvő Melrose Abbey-béli papnak. Azért ezt a nevet kapta, mert a kedvenc időtöltése a lóháton való vadászat volt egy falka kutyával.
Melrose Abbey-t a ciszterci szerzetesek lakták 1138-ben. Az életben a Kutyapap nem volt éppen mintapap, ugyanis hajlott a hedonizmusra, a különféle bűnözésekre és úgy fest, a szexet sem vette meg. Szeretőjéhez még a halála után is visszajárt. Mielőtt meghalt volna, bizonyára érezte, hogy kényes kérdés a hova kerülése, ezért időben megvásárolta lelki békéjét. Ám ez se segített rajta, mert miután meghalt, visszajárt kísérteni. Ártatlanok vérét szívta, terrorizálta a helyi lakosokat és képes volt denevérré változni, hogy bejusson a templomba, de nem járt sikerrel. A helyiek és a rémült szerető szerzetesektől várták a megoldást.