Eredetileg a QBL, három betűjéből képződött a szó. Ezek a Qoph, a Beth és a Lamed. Azt jelenti, hogy 'kapni' vagy 'az amit kapunk'. Frater Achad (1886-1950) a Q.B.L. avagy A menyasszony fogadása című műve szerint, ez a 'kapni' szó az Élet Fájának gyümölcsét jelképezi, ugyanis azt kapja meg a beavatott, ha elsajátítja a Kabbalát. Az ősi és a mindent tudást. Ez azért elég értékes és nem rossz dolog, nem?

Kabbalák összecsapása – Régen és Ma

Eredetileg a kabbala egy ókori eredetű titokzatos tudomány, a zsidóság misztikus vonásait tárja fel. Egy olyan titkos bölcsesség, melynek segítségével az ember közelebb kerülhet Istenhez, de minimum jobban megértheti a világot és önmagát is. Mivel nézeteik szerint az Isten által teremtett világban minden mindennel összefügg. Isten pedig a tíz szefira közvetítésével tart kapcsolatot az érzékelhető valósággal, általuk juthatunk el Hozzá, és egyúttal önmagunkhoz vagyis ez egy oda-vissza járható út. További célja meghatározni a világegyetem és az emberi lét természetét, a létezésének értelmét.

Ez a zsidó kabbala két csoportra osztható, az elméleti és a gyakorlati kabbalára. Az elméleti kabbala a Tóra értelmezésével, Isten és a világ, valamint önmagunk megismerésével foglalkozik. A gyakorlati kabbala konkrét módszerek alkalmazásával szeretne segíteni embertársainkon, egy szebb és jobb élettel és az önmegvalósítás érdekében. Az elméleti kabbala legismertebb fája a gematria a betű- és számmisztika. Ennek lényege, hogy minden héber betűnek számértéke van, és ezek segítségével értelmezi a szavakat és a szentírásos szövegeket, amelyből 32 is van. Továbbá lényeges módszere még a notarikon, a kezdőbetűkből alkotott rövidítésekkel való „manipuláció", illetve a temura vagyis a betűcsere.

A mai kabbalisták viszont e hagyomány általi személyiségfejlődés elősegítését hangsúlyozzák, miközben a test, a lélek és a szellem folyamatosan egymásra ható párhuzamosságaira összpontosítjuk a figyelmüket, és harmóniába hozzuk magunkban ezt a három szintet. Így alkotva meg a „tökéletes" személyiségüket és a kimeríthetetlen belső békét.

A kabbala mágikus elemei manapság ahelyett, hogy külsőleg jelennének meg, - mint például szertartások és rítusok formájában, ahogyan régen -, inkább a benső önelemzéskén alapszik, tehát ezoterikus tudás és gyakorlat egyben. Szóval manapság a kabbala a béke, a türelem, a pozitív gondolkodás, a harmónia, az önbizalom, a tudás és földi- illetve természetfeletti képességeink megszerzéséről szól. Mindez sok meditációval, elmélkedéssel és belső utazással jár.

A lélekvándorlás két típusa

A kabbala elismeri a lélekvándorlást a reinkarnációt, amiből két csoportot különböztet meg Egyik a teljes lélekvándorlás, a gilgul. A másik az, mikor a léleknek csak egy szikrája (nicuc) költözik bele a másik testbe - ez az ibbur. A gilgul az elkövetett vétkek jóvátételére ad lehetőséget, és az elmulasztott parancs, feladat, küldetés teljesítésére. Továbbá a bűnöktől való megtisztulást és helyes ösvényre való lépést is megtehetjük, legvégül a házastárs avagy pár helyes megválasztását. Az ibbur lényege az, ha egy ember lelke gyöngének bizonyul a vallásos vagy egyéb feladatok teljesítésére, más lelkek szikrái szállnak belé. A lélekvándorlás ezen formája lehetséges egy ember életében is. Az ilyen nicucok nem a lélek lényegét alkotják, csak kiegészítik azt.

A három szent könyv

A kabbalisták szerint az első, aki Istentől megkapta a tudomány kulcsát az Ábrahám volt, aki később Izsáknak és Jákobnak adta tovább a bölcsességet. Tőlük Józsefre szállt a tudás, ám József meghalt mielőtt bárkinek is továbbadhatta volna a tanítást.
E szerint a történet szerint, Ábrahám időben leírta a kabbala főbb elemeit és a könyvet egy barlangban rejtette el. Ennek az írásnak a neve Széfer Jetzirah (Teremtések Könyve), ami. i.u. VI. vagy a X. század körül íródott. Egyes feltételezések szerint a Kr.u. 100 körül élt zsidó misztikus, Akiba rabbi írta.

Az arámi nyelven íródott mű foglalkozik a világ harminckét alaptételével, ami az Élet Fájának tíz szefiráját és a huszonkét ösvényt képezi. A könyv viszont nem említ két fontos személyt. Az egyik Ain Szoph Aur-t, vagyis a Halhatatlan Fényt, Adam Kadmon-t. Adam Kadmon a Teremtéskor megformált ősi emberi lény, 'Isten teste' amelyből minden más származik a kabbalisták hite alapján. A másik, Sekhinah, azaz Isten női megfelelője.

Másik fő könyve, a Zóhár-t (Széfer Ha-Zóhár, a Ragyogás Könyve) egyes feltételezések szerint Akiba rabbi tanítványa, az első században élt Simon ben Johaj írta a II. század első felében. Az írás tartalmazza a Tóra magyarázó szövegeit, a Titok könyve című művet, a merkaba (hatágú csillag, a kabbala jelképe) hét mennyei csarnokának leírását és az Énekek énekének magyarázatát.

A Zóhár központi gondolata, hogy minden mindennel összefügg, kapcsolatban van egymással és hat egymásra. A könyv közvetlen kapcsolatot feltételez a nemi és a szellemi egyesülés között és mély metafizikai fejtegetéseket tartalmaz.

Végül maradt a Széfer Habahír (A világosság könyve), amelyet Jichák Szagí-Nehor vagyis a Nagyfényű Izsák írt a 11. században.

A mágikus héber abc, a 22 betű

A Széfer Jetzirah a 22 betűt három részre osztotta fel. Az első csoport a három „anya", vagyis a levegő, a víz és a tűz. Ezek irányítják az időjárást, az évszakok változásait és három testrészt (fej, mellkas, has). Spirituális értelemben hozzájuk kapcsolható a három alsó és felső sík, a test, a lélek és a szellem vagy a fizikai, az asztrális és a mentális réteg.

A második csoport a hét „dupla". Ezek a világot mozgásban tartó ellentétes erőket képviselik, melyek a fény és a sötétség, a hét nap, a hét éjszaka, a hét planéta (Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter és a Szaturnusz) és a fej hét kapuja (2 szem, 2 fül, 2 orrnyílás, száj).

A harmadik csoport a tizenkét „szimpla". Makrokozmikus szinten a 12 állatövi jegy és a 12 hónap, a mikrokozmoszban az ember 12 működése, azaz a látás, hallás, szaglás, tapintás, beszéd, táplálkozás, szaporodás, mozgás, harag, nevetés, gondolkozás, alvás. A színterápiában a három alapszín (piros, kék, sárga), a három másodlagos szín (melyek komplementerei az alapszíneknek, a zöld, a narancs és a lila) és a hat harmadlagos szín (a vörösesnarancs, a sárgásnarancs, a sárgászöld, a kékeszöld, a kékeslila és a vöröseslila).

A kabbalisták szerint Ábrahám után Mózes volt az, aki elérte azt a szintet, hogy megkaphatta Istentől a titkos tudást, a mindenki számára érthető Tízparancsolatot és a csak beavatottaknak szóló Kabbalát. Mózes tanítványai fedezték fel újra Ábrahám tudását és adták tovább azok számára, akik érdemesnek bizonyultak rá.

Az Élet fája

Az Élet Fája (héberül Otz Chayim) képezi a modern kabbalista mágia alapját. A fán tíz szefira található, melyeken keresztül a Vég Nélküli Fény, az Ain Soph Or manifesztálódik. A fa Adam Kadmon, az archetipikus ember szimbóluma, azaz Isten teste, a Teremtés „tervrajza". A héber szefirót szó jelentése szám, a szefira ennek többesszáma.

Ez a fa egy olyan kabbalisztikus ábra, amely bemutatja és megmagyarázza a világegyetem és az emberi természet létrejöttét és mibenlétét. Alulról felfelé az ember útját ábrázolja a fizikai létezéstől az isteni, tökéletes síkra való eljutásig. Fentről lefelé a világ teremtését mutatja. Az Életfában lappangó energiák megtestesítik az univerzum egyes fejlődési szféráit, és megmutatják az emberben rejlő magasabb rendű tudat és energia egymásra épülő szintjeit. A szefirák energiái minden szinten másképp jelennek meg nekünk, és a tapasztalások személyenként eltérőek. A cél az, hogy minden egyes szefiránál azt kell megtalálni, ami legjobban megfelel az egyéniségünknek és személyes világunknak. Minden szefirának van egy mágikus, isteni neve, és ez az isteni név egyazon Isten különböző transzcendens vonatkozásaira utal, ugyanarra az erőre, amely az univerzumot behálózó összes energiát magában foglalja. Ez a legfelsőbb neve az erőnek, amely az adott szinten bennünk lakozó spirituális energia létét jelzi. Minden szefirához tartozik egy arkangyal és az angyalok egy rendje. Azért vannak ott, hogy vezessenek, tanítsanak, óvjanak minket egy adott szint megismerése során.

Az egyes szférák vagy Istentől az anyagi világ felé: Keter (Korona), Chokmah (Bölcsesség), Binah (Megértés), Chesed (Kegyelem, Szeretet), Gevura vagy Din (Hatalom, Szigorúság, Erő), Tipheret (Szépség), Netzah (Győzelem), Hod (Dicsőség, Ragyogás), Yesod (Alapítás) és Malkhuth (Királyság).

Az ősfény, az Ain Soph Aur megnyilvánulásának révén kapcsolatok jönnek létre az egyes szférák között, ezek az Ösvények, amikre rávetíthetők a héber ábécé betűi és a tarot 22 nagy arkánuma. Az utakat összekötő Lángoló Kard ösvénye nem más, mint a Bölcsesség Kígyója, az adeptusok ősi szimbóluma. A Keter-ből lefelé cikázó villám, az isteni ego összesűrítése, azaz az ősakarat, a felfelé haladó spirál az ember visszatérésének útja, vagyis a fa megmászása.

Forrás: Will Parfitt:A Ragyogás könyve