A Titanic rejtélye

 

A közel száz éves történet tele van rejtélyekkel és különös egybeesésekkel. Az események valahogy így történtek...

A Titanic és ikertestvére, az Olympic a White Star hajótársaság zászlóshajói voltak. Ekkoriban az Angliából New Yorkba történő hajózás nagy üzlet volt, és a legtöbb európai emigráns ezen az úton jutott Amerikába, ahol a vasutat építtető iparmágnások és a szegény, új otthont kereső európaiak furcsa egyveleget alkottak. A White Star, és így a Titanic kizárólagos tulajdonosa J.P. Morgan volt. Őt a sors keze megmentette a végzetes úttól. A Titanicnak ez volt az első útja, és mindenki elsüllyeszthetetlennek gondolta. A hajót vízhatlan rekeszekkel tervezték, és még akkor sem süllyedt volna el, ha két szomszédos – vagy a négy legelső – rekeszt elárasztotta volna a víz.

Ki volt Smith kapitány?

Smith kapitány Southamptonban élt. Az utasok körében közkedvelt hajóskapitány volt, az alatta szolgálók, pedig kedvenc kapitányukként tisztelték. Ő volt az ideális rangidős kapitány a White Star számára, és elismerten a legjobban fizetett kapitány volt az Atlanti-óceán északi felén. Már évek óta ő irányította a White Star hajóit első útjukon, és mivel már nem volt messze a nyugdíjtól, a Titanic első útja karrierje csúcspontját jelentette volna.

Az előzmények

A Titanic április 2-án délelőtt 10 órakor indult Belfastból, és másnap este 10 órakor ért Southamptonba, éjfélkor, pedig már a White Star dokkjában állt.
Április 4-én felkészítették a hajót a tengeri utazásra, és a személyzet körében is alkalmaztak változtatásokat, amíg a hajó Southamptonban volt. Smith kapitány Henry Wilde-ot kérte maga mellé főtisztnek. Murdoch emiatt főtisztből elsőtiszt lett, Lightoller elsőből másodtiszt, Blairnek pedig, aki eddig a másodtiszt volt, el kellett hagynia a hajót.

Amíg a hajó Southamptonban tartózkodott, a kereskedelemügyi minisztérium emberei megvizsgálták és ellenőrizték.

A Titanic első újta

Április 10-én délben a Titanic elindult első útjára. A hajó mozgása olyannyira megzavarta a kikötő vizét, hogy a New York nevű hajó megfeszítette a köteleit, és elindult a Titanic felé. A kikötői vontatóhajóknak azonban sikerült visszafogniuk a New Yorkot, és így elkerülték az ütközést.

A Titanic este 6: 30-kor ért Cherbourgba, és ott újabb utasok szálltak a fedélzetre. Az éjszaka folyamán tovább haladt Queenstown felé, ahol szintén utasokat – főleg kivándorlókat – vett fel. Az egyik alkalmazott itt elhagyta a hajót, néhány utas pedig, aki eredetileg is Írországba készült, leszállt a hajóról.
A fedélzeten ekkor 322 első osztályon utazó, 277 másodosztályon utazó és 709 harmadosztályon utazó ember tartózkodott. A hajó éjjel 1: 30-kor indult el Queenstownból, és a Roche Point mellett elhaladva Amerika felé tartott.

Április 14-én tökéletes volt az éjszaka. A tenger csendes volt – gyönyörűen verte vissza a több ezer csillag fényét. A hold nem volt fent az égen, és minden lélekben mély sötétség lakozott. A Titanicnak számos olyan üzenetet küldtek, amelyben jéghegyekre figyelmeztették. Az északi szélesség 40. foka körül általában nem szoktak komoly jégakadályok előfordulni. Azonban itt, Új-Fundlandtól délkeletre éppen a tavasszal Észak-Kanadából délre tartó jéghegyek vonulási útvonala található. Ráadásul április a legrosszabb hónap, ilyenkor a legtöbb a jéghegy.

A Titanictól nem messze a Californian nevű kis gőzös leállította a motorjait, nehogy éjszaka jéghegynek ütközzenek. Lord kapitány jobbnak látta, ha vár reggelig, hiszen a tengert jég borította. Ezzel szemben E.J. Smith kapitány, a visszavonulása előtti utolsó útján 24 csomós sebességgel szelte az óceánt. Soha nem fogjuk megtudni, miért, de lehetséges, hogy B. Ismay, a White Star igazgatója javasolta a kapitánynak, hogy teljes sebességgel haladjanak, és akkor megdönthetik az Anglia és New York közötti addigi hajózási rekordot.
Éjjel 11:40-kor az őrszem, F. Fleet, akinek nem állt a rendelkezésére távcső, meglátott egy jéghegyet a Titanic előtt. Megkongatta a harangot, és azt kiáltotta: „Jéghegy előttünk!” Murdoch tiszt megpróbálta elkerülni az ütközést, de már túl késő volt.

Nem sokkal később Thomas Andrews, a Titanic fő tervezője lement, hogy felbecsülje a kárt. Ekkor már öt rekeszbe zúdult be a víz, és a hajó által szállított levelek a víz színén úsztak. A Titanic sorsa megpecsételődött. Andrews figyelmeztette Smith kapitányt, hogy a Titanic legfeljebb két órával később az óceán mélyére fog süllyedni. Ekkor történt valami, amit azóta sem sikerült hivatalosan megmagyarázni. Miközben Bride szikratávírón SOS jelzéseket adott le, Murdoch mintha egy hajót látott volna a horizont közelében. Nem sokkal később a Titanic rakétákat lőtt fel, hogy figyelmeztesse a rejtélyes hajót. A hajó azonban elment, eltűnt a horizont alatt. Ezen tények, valamint más vallomások alapján is Lord kapitányt, a Californian nevű gőzös kapitányát vonták felelősségre amiatt, hogy nem sietett a Titanicon utazók segítségére azon a hideg, végzetes éjjelen.
Április 15-én reggel a Carpathia nevű gőzös megmentette a Titanic túlélőit, és a Californiannel és a Mount Temple nevű hajóval együtt átkutatta a helyszínt. A Titanic túlélőit a Carpathia vitte New Yorkba.

Baleset történt - Vajon komoly?

Április 15-én hétfőn az újságok nem megerősített hírekre hivatkozva azt állították, hogy a Titanicot baleset érte. Az első hírek szerint ütközés történt. Az emberek azt rebesgették, hogy a hajó jéghegynek ütközött, de nem történt komolyabb baja, és az új-skóciai Halifax felé vontatják.

A következő nap kora reggeli óráiban végül megerősítették a hírt: a Titanic elsüllyedt.