Atlantisz- merre lehet?

Egy kis történelem

Az elveszett atlantiszi civilizáció legendája Platóntól maradt ránk, a nagy görög filozófustól, körülbelül i. e. 370-ből. Ő úgy írta le a csodás, kontinensnyi méretű szigetet, hogy az a Mediterrán-tengertől nyugatra létezett. Békés föld volt, gazdag, kereskedtek az ott lakók, fejlett volt a tudományuk és a technológiájuk, vezetőiknek nagy volt a hatalma a nép fölött. De sokévnyi virágzás után
az istenek megelégelték, hogy a vezetők arrogánsak és a nép birka, 
egy nap és egy éj leforgása alatt hatalmas sár lepte el a szigetet, és süllyesztette a tenger mélyére.
Platón leírása arról, hogy Atlantisz szigete merre is van, eléggé homályos. Csak az általános irányt adja meg. És az emberek azóta is keresik az elveszett szigetet.


Vajon Atlantisz tényleg létezett?

Vagy Platón csak egy tökéletes államot akart leírni a színdarabjában?
De olyan jó volna hinni abban, hogy egyszer csak rátalálunk egy nálunknál fejlettebb és talán bölcsebb civilizációra, vagy legalább az emlékeire.
És akárhányszor víz alatti romokra bukkannak a búvárok, reménykedünk.
Itt van most kettő a legnépszerűbb elképzelések közül Atlantiszt illetően:


Sehol

Egy csomó történész úgy gondolja, hogy Atlantisz története nem más,
csak egy történet. Igen, sokan gondolják úgy, Platón egy elképzelt világra próbálta rávetíteni elképzeléseit egy tökéletes társadalomról. Mondjuk, ehhez képest félelmetesen részletes a leírása… viszont az is igaz, hogy ami ókori írás fennmaradt Atlantiszról, az mind Platón művén alapszik.


Nyugat-Indiákon - azaz a Bahamákon

Gyönyörű szigetcsoport Floridától nem messze. És igen, a szigetcsoportból csak egy kis rész emelkedik a víz fölé, sokkal kevesebb, mint valaha.
És 1969-ben furcsa köveket találtak az óceánban, sokak szerint szögletes, mesterséges előállításra utaló formájúakat, mintha csak Atlantis romjai lennének.

Egy búvár története

Egy bizonyos, Dr. Ray Brown 1970-ben pedig - miután a Bahamákon lévő Bari-szigetek környékén búvárkodott - a következő történettel állt elő: a víz alatt egy piramisforma épületre bukkant, a falai simák voltak, szinte tükrösek, belül az épületet nem lepték el az algák és a korallok, tiszta volt, és egy ismeretlen fényforrás világította meg. A közepében egy emberi kezeket ábrázoló szobor állt, a tenyerében egy nagy kristálygömbbel, afölött egy vörös ékkő volt egy rézrúdon. Brown azt mondja, elhozta a kristályt, és hogy annak bűvös, misztikus ereje van. Mi még nem láttuk...