Azték szellemek

Eduardo Matos professzor gyakran gondol vissza erre a rózsára, hogy akkor, 37 évesen miért is őt választották arra, hogy az azték birodalom Templo Mayor, Nagy Templomának ásatási munkáit vezesse.
A Templo Mayor-t a spanyolok rombolták le a 16. század elején, és a romjaira csak véletlenül bukkantak 1978 februárjában. Egy telefonpóznát akartak a munkások felállítani, amikor ásás közben valami keménybe ütköztek. Mélyebbre ástak, és egy hatalmas követ találtak, több mint három méter átmérőjűt, Coyolxauqui istennőnek ajánlva. .

Matos kutatócsoportja hamarosan munkához látott, és öt év alatt vagy tízezer leletet találtak. Ennek az ásatásnak a legelején látta a professzor a fiút, ahogy rózsát tesz az istennő elé. Akkor annyira megindítónak találta a dolgot, hogy beszélni is szeretett volna a fiúval, de az eltűnt a tömegben.
„A Nagy Templom-ásatás indította el a karrieremet, és hírnevet hozott nekem” – mondja a professzor. Mexikó egyik vezető antropológusa lett, és neves tagja az ország írói, költőit és tudósait tömörítő szövetségnek is.
„De ez nem minden. Valami megváltozott bennem. Őszintébb lettem magamhoz. Elváltam a feleségemtől, mert a házasságunk már kihűlt, újra verseket kezdtem írni, amit nem tettem tizenéves korom óta.”
A Mexikói-öböl valaha egy tó volt, benne szigetekkel. Az aztékok csónakon közlekedtek közöttük, és megépítették a fővárosukat, Tenochtitlant. A Nagy Templom szent hely volt, ahol a víz és a vadászat isteneinek áldoztak.
De az azték uralkodókat, aki pedig előre megjósolták a spanyolok jöttét, kiirtották, a Nagy Templomot pedig lerombolták.
Az ásatás helyén álló múzeumban ma rengeteg halotti maszk is látható. A maszkok faragott szemébe nézve ott érezzük az aztékok szellemét, akik ötszáz évvel haláluk után talán újra életre kelnek. A professzor talán azért ír újra verseket, hogy szólni tudjon a holtakkal.
A professzor anyjának családi neve ugyanúgy Montezuma, mint a híres azték uralkodóé. De ezzel együtt nem gondolja, hogy a mexikói történelem csak a régiek, és a betolakodó spanyolok konfliktusából állna. Szerinte a történelem mindig új, friss kultúrákról szól, amik a régiek helyébe lépnek. De valami mindig meg is marad a régiből. A „bennszülött” aztékokat a spanyolok arra kényszerítették, hogy hatalmas keresztény katedrálist emeljenek. Másik istent tiszteltek ugyan benne, de ugyanazok a kezek építették, mint a Nagy Templomot.