A dybbuk avagy dibbuk doboz valójában egy bor szekrény, ami meg van átkozva egy dybbukkal. Még ne veszítsd el a fonalat, hogy dybbuk a dybbukban. Szóval a különös megnevezés egy ősi démon, egy nyughatatlan gonosz szellem, aki képes kísérteni a körülötte levőket és akár meg is szállni őket. A zsidó hagyományok szerint, ez a doboz pont arra szolgál, hogy a megszállottakból a dobozba űzhessék a démonokat.

Először 2003 szeptemberében bukkant el a doboz, mikor egy antik gyűjtő, Kevin Mannis részt vett egy portlandi ingatlan árverésen. Az aukción egy 103 éves zsidó nő holmijait árusították ki, akinek unokája elmesélte, hogy a mami Lengyelországból származott, ott alapított családot aztán a boldog élete akkor ért véget, amikor a nácik koncentrációs táborba küldték a második világháború alatt. Ő volt az egyetlen, aki túlélte a tábort, a családtagjait, a szüleit, a testvéreit, a férjét és a gyermekeit mind megölték. Ezután Spanyolországba menekült, ahol kivárta a háború végét. Itt szerezte meg a dobozt. Ez volt a három tárgy közül az egyik, amit magával hozott az Egyesült Államokba.

Az unoka azt is elújságolta, hogy a Havela, a mama mindig óva intette attól, hogy kinyissa a dobozban lévő bort vagy magát a dobozt, mert abban egy gonosz szellemet, úgynevezett dibbukot zártak. Ezért, előre kiokoskodta, hogy vele együtt temessék el a dobozt. Ezzel csupán annyi volt a bibi, hogy kívánsága nem fért össze a zsidó hagyományokkal, ezért a házával együtt a doboz is kiárusításra került.

Tehát, az árverésen rátukmálták a gyűjtőre a dobozt. Azért használom ezt a szót, mert gálánsan felajánlotta a nosztalgiázó lánynak, hogy visszaadja neki – és még a pénzét sem kéri vissza - de a lány majd idegbajt kapott és azt hajtogatta „már megvette". Úgyhogy Kevin sandán nézett, de végül hazavitte és a boltja pincéjében helyezte el a tárgyat. Az volt a célja vele, hogy kicsit helyrepofozza és tovább adja. Ám váratlanul dolga akadt és az alkalmazottjára bízta a dobozt. Nesze neked Kevin, kecskére káposztát, az eladó elkövette, amit nem szabadott volna...

Mondani sem kell, szinte azonnal megkezdődtek a paranormális események. Az ajtók maguktól becsapódtak, a lámpák kiégtek, ijesztő sikolyokat lehetett hallani a bolt alagsorából és nem lehetett kijutni az üzletből. Kevin visszasietett a vésztelefonhívásra, nagy nehezen bejutott a zárt üzletbe és persze az egész a fejetetejére volt állítva. Az eladót az alagsorban találta kuporogva és sírva. A levegőben erős macskavizelet szag terjengett, a pince izzói pedig mind kitörtek. Azt tudni kell, hogy macskát nem tartottak és betörő sem lehetett a tettes, hiszen az üzlet zárva volt, mikor odaért és csak azaz egy bejárat volt.

Kevin elvileg nem hitt abban, hogy a doboznak ártó ereje, még is fogta és odaajándékozta az édesanyjának, Idának. Lássunk csodát, amint anyuka megkapta, menten stroke-ot is kapott. Amint magához tért a kórházban az volt az első dolga, hogy azt hajtogassa „gyűlölöm az ajándékomat".

Az ajándék tovább vándorolt... megjárta Kevin húgát, majd a bátyját, végül visszakerült hozzá. Miután kifogyott a családtagokból, fogta és eladta egy házaspárnak. De három nap múlva a doboz az üzlet bejárata előtt várt rá.

Nem volt mit tenni, hazavitte. Hamarosan furcsa rémálmok kezdték gyötörni. Minden éjszaka a gonosz kísértette, ám sosem vont párhuzamot az álmok és a doboz között. Ahogy teltek a hónapok, a testvérei többször is nála aludtak. Kevin furcsállni kezdte, hogy testvérei túl kialvatlanok, ezért rákérdezett a dologra. Egy fura, rémisztő álomról beszéltek, amit mindig álmodtak, amikor a házban tartózkodtak. Vagyis mind a hárman ugyanazt álmodták.

Ez még nem minden, most jön a java! Kevin lassan fekete, árnyszerű alakokat kezdett látni a házban. Sőt, még a vendégei is látták őket, akik időnként megfordultak nála.

A dobozt egy kinti tárolóba száműzte. Egyik éjjel bekapcsolt a füstjelző, de nem volt sehol füst. Ránézett a dobozra, amelyből macskavizelet szag áradt. Visszavitte a dobozt a házba és neki állt válaszokat keresni az interneten, de elaludt közben. Arra ébredt, hogy valami a nyakába liheg és mindenütt jázmin illat van a sötét árny pedig mögötte áll.

Újra és újra megpróbált tőle megszabadulni, de folyton visszakerült hozzá. Azt javasolták neki, rakja fel az ebay-re, mert sokan szeretik ezeket a tárgyakat. Igen, így került fel a hirdetése az ebayre: „Kérem, vásárolja meg a dobozt! Segíts nekem!"

Az átkozott doboz hamarosan nagy népszerűségre tett szert. Sokan tették közé a segélykérést, míg végül a tárgy elkelt. Rövid időn belül az új tulajdonos, Jason Haxton a Kirksville-i múzeum igazgatója megírta róla a sikerkönyvét, utána pedig megkezdődött a doboz történetének filmben történő megörökítése.

A démon a forgatáson is munkálkodott

Haxton felajánlotta Sam Raimi rendezőnek – akit megihletett a doboz története - hogy kölcsönadja neki a dobozt, hátha így még hatásosabb lesz az inspirálódás folyamata, ha ott van kéznél a doboz. Persze senki sem hazavinni a ládát, ezért a filmstúdióban tartották.

A doboz hamarosan működésbe lépett és a film kórházas jelenléténél szétrobbantak a neon fénycsövek. Az apát játszó színész, Dean Morgan már a forgatás közben is különös dolgokra figyelt fel, mint amilyen a hideg fuvallat érzése, pedig minden zárva volt a helyiségben.

Aztán egy alkalommal, mikor mindenki a kellékeket pakolta össze, egyszer csak mikor tűz ütött ki. Az egész díszlet leégett. A vizsgálatok szerint semmi jele nem volt a szándékos gyújtogatásnak vagy elektromos tűznek. Vagyis? Nem tetszett a film a démonnak?

Idővel Haxtont is elkezdte kísérteni a doboz és mikor már mindenféle egészségügyi nyavalya ütött ki rajta, csalánkiütése és véres köhögése volt, jobbnak látta megkonzultálni az ügyet egy rabbival, aki megoldotta a problémáját. Ismét lezárták a dobozt, méghozzá sikeresen és egy titkos helyre rejtették el.

Na de mi van a dobozban?

Leplezzük le a Kinder Tojásunk tartalmát: Vajon mi van a dobozban? Mikor először nyitotta ki az eladó, akkor látta Mannis, hogy a dobozban két 1920-ból származó fillér van, egy fürtnyi szőke haj egy zsinórral összekötve, egy tincsnyi barna haj, szintúgy zsinórral összekötve, egy kis szobor, amelybe a héber „Shalom" szó van vésve, egy kis aranyozott serleg, egy szárított rózsabimbó, egy gyertyatartó négy polipszerű karokkal.