Feltámaszthatta Jézust egy gömbvillám? - 1. rész

Sajnos e kétes vizsgálatoknak nagyobb a füstje, mint a lángja. Túl sok energiát fecséreltek annak kiderítésére, hogy a radiokarbon-vizsgálatok miért is cáfolják a leplet. Engem mindez különösebben nem érdekel, mert a rejtélyekhez aligha visz közelebb. Éppúgy elemezgetik Jézus leplét, mint holmi bűnözőét. De mit ér a száraz természettudományosság, ha Jézusról van szó? És mit ér a feltámadás csodás voltának abnormális túlhangsúlyozása? Víz János is kerülgeti a határozott véleménynyilvánítást, mint macska a forró kását… „nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a jövőben egy minden szempontból kielégítő természetes magyarázatot találnak a képmás keletkezésére.” Néhány sorral alább viszont már ugyancsak kételkedik ebben. „De hát milyen feltételek mellett képes egy holttest annyi hő- vagy fényenergiát kibocsátani, hogy megégesse az őt burkoló lepedőt? Azt kell felelnünk: semmilyen körülmények között sem. Mármint a dolgok természetes rendjében, azon a területen, ahol a tudomány illetékessége érvényes." Szerencsére a tudomány illetékességét nem Víz László, illetve a katolikus dogmatika határozza meg. De hát valóban kibocsáthat-e egy holttest annyi energiát, hogy megégesse a lepedőt melybe beburkolták? Valóban kínzó erejű kérdés, és egyáltalán nem is reméltem, hogy felehetek rá. Azonban egyszer a meditáció csöndjében teljesen váratlanul felvillant bennem a vátesz. Jézust gömbvillám támasztatta fel. És e gömbvillámnak bőven volt annyi energiája, hogy Jézus képmását ráégesse a lepedőre.

Önmagába harapó égi kígyó

A gömbvillám a legrejtélyesebb természeti jelenségekhez tartozik. Aránytag ritkán fordul elő. És szeszélyes viselkedésű. Váratlan felbukkanása riadalmat bénultságot netán esztétikai kielégülést okoz. Ártalmatlan éppúgy lehet, mint csúnya károk előidézője. Többször is megesett már, hogy embereket, állatokat ölt meg. Legtöbbször gömb vagy ellipszoid alakú. Kisebb-nagyobb labda nagyságú, de figyeltek már meg 7-8 m átmérőjűt is. Többféle színben is pompázhat. Aura is körülveheti, mint a szentek fejét. Fényt nem ver vissza, saját fénye van. Ritkasága azzal függ össze, hogy keletkezéséhez több feltétel is szükséges. Egy nagyon hosszú közönséges villám akkor hoz létre gömbvillámot, ha derékszögben megtörve képes egy stabil, önösszehúzó, önmagába záródó töltésgyűrűvé alakulni. Mintha egy hatalmas égi kígyó harapna a saját farkába. E töltésgyűrűt 4 térdimenziósnak tekintik a fizikusok. Könnyen kiszámítható pl., hogy egy jó átlagos gömbvillám gömbje nem tartalmazhat akkora töltésmennyiséget mely a gömbvillám nemegyszer hajmeresztő produkcióihoz kell. Pillanatok alatt fémeket olvaszthat meg. Tizedmásodperc alatt üvegsalakot csinálhat a sáros földből. Nincs ellentmondás, ha feltesszük, hogy a nagy energia a négy térdimenziós töltésgyűrűben van. Egyszerre mindig két gömbvillám jön létre: egy a lecsapás helyén, egy másik pedig jóval távolabb, ahol a négy térdimenziós töltésgyűrű átüti háromdimenziós terünket. Ez utóbbi helyen, meglehet, épp zivatar nélküli szép napfényes idő van.

De valóban feltámaszthatta-e Jézust egy gömbvillám?

Jézus holtteste zárt térben feküdt, egy barlangba rekesztve. Hogy kerülhetett oda gömbvillám? Mivel a gömbvillám négy térdimenziós jelenség, nincs számára zárt tér. A tapasztalatok is megerősítik ezt. Többször is megfigyeltek már olyan gömbvillámot, mely teljesen zárt helyiségben bukkant fel. De aligha az történt, hogy egy a barlangban megjelenő fénylő gömbvillám Jézus holttestéhez libegett s megütötte. Ez esetben a lepel képmási részén feltehetően lenne egy égési lyuk. De ilyesmi nincs a leplen. Legvalószínűbb, hogy a gömbvillám közvetlen a testben keletkezett. Nemegyszer megölte és elégette már az áldozatot a testben keletkező gömbvillám. Nyilván Jézus holttestét nem szenesítette el, hiszen ez esetben a lepedő se maradhatott volna fenn. Jézust a gömbvillám feltámasztotta.

A festőművész még élt, Jézus már halott volt

Igencsak súlyos, a halál torkában levő szívbeteget is gyógyított már meg a gömbvillám. Egely György gömbvillám esetleírásokat tárgyaló műve ad hírt Z. Gács György festőművészről, aki szívritmuszavarokkal, szívinfarktussal került kórházba 1973 nyarán. Eszméletlenül feküdt az intenzív osztályon. „Hirtelen vihar tört ki, és a nyitott ablakon keresztül egy gömbvillám lebegett be az intenzív szobába Végigpattogott az ágyak vasrácsos végein, majd „odament" a műszerekkel (EKG) felszerelt, eszméletlenül fekvő festőművészhez, és felrobbant... A festőművész állapotában nagyon gyors javulás állt be, és napokon belül elhagyhatta a kórházat. A szívével soha többé nem volt baj..."

Orvosszakértők, főleg a torinói halotti lepel alapján, egyértelműen megállapították, hogy Jézus valóban meghalt. Az oldalsebet a halál után kapta. Ilyen esetben a seb körüli vér alvadása más jellegű, mint élő test esetén. A lepellenyomatról kiderítették, hogy az oldalseb, az evangéliumoknak megfelelően, valóban halál utáni seb. A festőművész még élt, Jézus már halott volt. Ennek ellenére fölfigyelhetünk komoly hasonlóságokra is Jézus halálának körülményeit vizsgálva. A kereszten a rossz kilégzés miatt felszaporodott a vér széndioxid-tartalma. Számottevő lehetett a vérveszteség is. Leginkább a korbácsolás miatt. Keringési és szívritmuszavarok léptek föl. Hasonló állapotba került a szív, mint az említett festőművészé. Jézus elég hamar kiszenvedett a kereszten, hiszen kegyetlenül megkorbácsolták, még a keresztfáját is elejtette a golgotai úton. Ezt azonban inkább okozta a rossz idegállapot, mint a testi gyengeség.

Az életkörülmények következtében és a képmás szerint is Jézus erőteljes, jó fizikumú férfi volt, nem pedig csont-bőrré aszott, szánalmas aszkéta. Feltehető. hogy a szív még bírta volna egy ideig, de a keringési sokk, a kilégzési fulladás a halált siettette. A test energiái nem merültek ki a végsőkig. Mindez elősegíthette feltámadását De még a lándzsaszúrás is, hiszen kifolyatta a szívburok alatt felhalmozódott, tetemes vízszerű folyadékot. A lándzsaszúrás nélkül aligha lett volna képes a naggyá duzzadt: szív ismét verni. A szív sebe sem lehetett mély. Miért is szúrt volna a katona brutális erővel egy feltételezett halottba, akin az otromba tömeg már levezette gyűlöletét?

A testen átvillanó sokk

De mikor érte Jézus testét a gömbvillám sokkja, mely a feltámadásához vezetett? Víz László szerint rendkívüli dolog, hogy a lepelről, bár kimutatták a hullamerevségre utaló jeleket, a vér felbomlásának, a hullafoltoknak semmi nyoma nem maradt. A rendkívüli épp az lett volna, ha e bomlási tünetek leplen történő kimutatása ellenére is feltámad Jézus harmadnapra. A gömbvillám sokkja Jézus halála után néhány órával következett be. Amikor még meg sem jelenhettek a bomlási tünetek. Mindezt alátámasztja Jézus gyors eltemettetése. A lepelkutatók szerint meg sem mosdatták. A sírbarlang is közel volt a keresztre feszítés helyéhez. Siettek az emberek az este 6 órakor kezdődő ünnepség miatt is. A gömbvillám az eltemetés után csakhamar jelentkezett. A testen átvillanó sokkoló hatás megindította ugyan az életműködést, de öntudatát nem nyerte vissza Jézus. A feltámadás folyamatként zajlott le.

Harmadnapra támadt fel, mint ahogy a Biblia is írja, mert ekkor nyerte vissza öntudatát is, és kelt föl a helyéről. Jézus legalább 35 órán át élőhalottként, eszméletlenül feküdt a helyén. Egy holttest szemei 35-40 óra eltelte után besüppednek üregükbe, a lepelképen viszont a szemek elég jól kidomborodnak. Víz László ráhibázott az igazságra, amikor kijelentette: „A két szem inkább egy alvó ember behunyt szemeire, mint egy halott mindig mélyen beesett szemeire hasonlít." A gömbvillám egyidejűleg hatja át a test teljes térfogatát. A lepelkutatók jó része egyetért abban, hogy a képmást nagyon rövid ideig tartó, intenzív sugárzás hozta létre. Minden ugyancsak egybevág a gömbvillám természetével. A test elektromos sokkolása, a sugárzás kibocsátása, a képmás keletkezése a másodperc törtrésze alatt lezajlott. Először csak gyengén vert a szív, majd egyre jobban erőre kapott, ahogy átjárta a felfrissült véráram. Feltehető, hogy elektromos hatásra a vér szén-dioxidjából oxigén szabadult fel, a test fekvő helyzete biztosította az agy jobb vérellátását, és kevesebb munkát rótt a szívre a vér keringtetésekor. A meggyötört test pihent, feltöltődött, sebei gyógyulgattak. Harmadnapra eszméletét is visszanyerte és fölkelt helyéről: feltámadt.

Mennydörgő szentírás

Legvalószínűbb, hogy a sugárzás elektronokból állt. A pozitív ionokból álló töltésgyűrűnek ugyanis túl nagy az energiája. Érdekes, hogy a lepel nem ragadt bele a sebekbe. A leplen a sebnyomok és vérfoltok megbolygatatlanságra utalnak. Lehet, ez is a sugárzás következménye, Ez esetben a test végig a lepelben maradt. De elképzelhető a teleportáció is. A gömbvillám megjelenése nemegyszer együtt jár a teleportációval. Az átmenetileg négy térdimenzióssá vált test simán a leplen kívülre kerülhetett, annak megbolygatása nélkül. A teleportáció és a vele rokon parajelenségek közös tőről fakadnak. Négy térdimenzió esetén új fizikai jelenségek lépnek föl. A képmás negatívsága és háromdimenziós jellege is összefügghet mindezzel. A lepelkép vizsgálatát a parajelenségek kutatásával mindenképp indokolt lenne összekapcsolni. A gömbvillámok kutatását jó ideig megfigyelésekre, esetleírásokra alapozták. Biztató, hogy a legutóbbi időkben már mesterségesen is sikerült gömbvillámot előállítani.

Folytatjuk!