Roger de Lafforest írta ezt Gyilkos házak, mágikus helyek c. könyvében:

„A házak élőlények. Tudunk erről. Idegvégződéseink közlik velünk. Ha csendben vagyunk, ha fülelünk, halljuk a házak lélegzetvételét. Néha, az éjszaka mélyében, még a nyögéseiket is hallani. Mintha rosszat álmodnának. Egy jó ház körülvesz és védelmez, egy rossz ház ösztönös nyugtalansággal tölt el bennünket. A rossz házak gyűlölik a melegségünket és az emberségünket. Az emberségnek ez a vak gyűlölete az, amiről beszélünk, amikor azt mondjuk kísértetjárta."

Hogy a következő történeteknek mennyire van köze a paranormális jelenségekhez, azt mindenki döntse el saját maga. Mindenesetre tény, hogy ezek az esetek egytől egyig hátborzongatóak, rémálomszerűek.