Még közelebb kerültek a tudósok a Csontváz-tó rejtélyének megfejtéséhez!

A maradványok nagyjából 1200 évesek lehetnek. Az viszont régóta kérdés, hogy került a tóba ennyi csontváz. A tó 40 méter széles mindössze 2 méter mély. Magára a tömegsírra 1942-ben bukkant egy erdész. Először azt hitték japán katonák tömegsírja, de amint ez cáfolatot nyert, azt gondolták, hogy egy vándorló nép maradványai, megint mások arra gondoltak, hogy csoportos öngyilkosságot végeztek ott el.

Egy véres legenda története

Egy helyi legenda azt meséli, hogy Kanauj királya, Raja Jasdhaval a terhes feleségével Rani Balampával és kíséretével elindultak a Nanda Devi Raj Jat zarándokúton. A zarándokok zenéltek és mulattak, holott Nanda Devi istennő nyomatékosan kérte őket, hogy ne tegyék. Haragjában iharral sújtotta a Roopkund környékét. A zarándokok nem találtak menedéket az óriási jégdarabok ellen, így mindenki meghalt a jégesőben.

A valóság pedig…

Arra, hogy mi történt valójában egy augusztus végi tanulmány új genetikai elemzése adhat választ. 38 maradványból vettek DNS-mintát és az eredmény szerint nem tömegkatasztrófa történt. Nem találtak fertőzésre utaló jelet, így a járvány kizárható. Lehet, hogy a kihívást jelentő nagy magassági környezet bizonyult végzetesnek.

A vizsgálatok alapján három különböző etnikai csoportot azonosítottak: 23 ember a mai dél-ázsiaiakhoz lehetett hasonló. Ők nagyjából a 7-10. században kerülhettek a tóba, de találtak annál is régebbi példányokat. További testek – pontosan 14 - később, a 17-20. században kerültek a tóba, és a többségnek kelet-mediterrán ősei lehettek, akik a ma élő görögök és krétaiak elődei lehetnek. Végezetük van 1 csontváz, egy kelet-ázsiai származású. Ő nagyjából akkor halhatott meg, mint a kelet-mediterránok. Illetve további érdekesség, hogy a maradványok között vannak felnőttek és gyerekek is, de nem úgy fest, hogy rokoni kapcsolat lenne bármelyikük között. Továbbá összesen 23 férfi és 15 nő teszi a megvizsgált 38 csontvázból. 

Ami biztosnak látszik, hogy tó egy hindu zarándokúton található, ezért nem lehetetlen, hogy a dél-ázsiaiak zarándoklaton vettek részt, amikor valamiféle szerencsétlenség érte őket. Az sem zárható ki, hogy a helynek vallásos jelentősége volt, így a testek egy részét temetési szertartás céljából a tóhoz vándoroltak majd bedobták a maradványokat. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy a nagy időbeli eltérés miatt – mivel a testek mindig más alkalommal kerültek a tóba az elmúlt ezer év folyamán - nem egyetlen oka lehet az áldozatok halálának. 

„Ha utazásaikról készültek beszámolók, akkor azokat még nem fedezték fel őket. Az összes levéltárban átkutattuk, de nem találtunk ilyen iratokat.” - mondta Niraj Rai, az indiai Birbal Sahni Kutatóintézet Őstudomány szakértője aki Harvard Egyetem genetikusával David Reichnek a vezetésével végezték az új genetikai elemzést. Éppen ezért továbbra is kérdés, hogy a csudába került a tóba száz ember. David Reich megvan győződve arról, hogy a haláluk után kerültek oda.