Germán mitológia, rúna mágia, árja misztika, asztrológia, varázslás, szent ereklyékbe vetett hit, jövendőmondás, természetfeletti erők. Ezek mind részét képezték a náci ideológiának. De vajon miért voltak a nácik ennyire elkötelezettei az okkultizmusnak?

Hitler, mint pogány hívő?

Senki se gondolta volna, hogy mikor Adolf Hitler Európa meghódítását tervezte, magabiztosságát és ígéreteit nem a tigristankokba és a Luftwaffe-ba vetette. Hanem egy hívő ember nyugodt bizakodásával tekintett előre, miszerint majd a nem evilági erők támogatásával nyeri majd meg magának a vágyott Birodalmat.

Az okkultizmusba vetett mánia és a rendíthetetlen hitének kialakulása gyerekkorában kezdődött, mikor is a germán mitológiában és legendákban lelte meg a hitét. Majd 1909-ben okkult tanulmányokba kezdett Dr. Jorg Lanz von Leibenfels követőjeként. Az egykori cisztercita szerzetes, maga mögött hagyta katolikus nézeteit és neognosztikus vallásalapítóvá vált, hogy szektája az okkultizmust, a mágiát és a faji miszticizmust hirdesse. Nézetei szerint, Atlantisz népét a theozonokat, valami emberbőrbe bújt istenek leszármazottjainak tartotta, akik az áriák faji misztikájának tudását birtokolták és természetfeletti képességekkel rendelkeztek. Majd Atlantisz elsüllyedése után Tibetbe menekültek, ahol évszázadokon át örökítették tovább a tudásukat.
Leibenfels egy alkalommal Magyarországon is járt, és ha már itt volt, úgy döntött, hogy megalapítja az ausztriai Új Templomosok Lovagrendjének magyar páholyát, amelynek középpontjában a Szent Grál kutatása állt. Hitler lelki tüzére ez már csak olaj volt, teljesen megszállottja lett ennek a vallásnak és közegnek, különösen azért, mert Leibenfels azt a kijelentést tette, hogy Hitler az, aki minden elképzelésüket valóra váltja.

A következő jelentős személy a fiatal Adolf életében az osztrák származású Dr. Walter Johannes Stein volt. Foglalkozását tekintve, matematikus és közgazdász volt, de erősen érdekelt volt az okkultizmusban. 1912 nyarán egy bécsi antikváriumban járva megvette Wolfram von Eschenbach Parzival című könyvét. A könyv természetesen többek között a Szent Grálról szólt és tele volt firkálva jegyzetekkel és kommentárokkal, amiből azt szűrte le, hogy a könyv előző tulajdonosa ismeri a germán mítoszokat és járatos az okkultizmusban. A könyv első oldalán az Adolf Hitler név szerepelt. Stein a könyvkereskedő segítségével találkozott Hitlerrel, akivel ezután szoros barátságot kötöttek. Ez és sok más közös témájuk akadt, mint például a Szent Lándzsa, ami akkoriban a bécsi Hofburg Múzeumban volt található, és amit Hitler előszeretettel látogatott. Olyannyira magával ragadta a Jézussal végző lándzsa, amely így magába szívta Krisztus erejét, földöntúli hatalmát, hogy a lándzsából sugárzó karizma, avagy misztikus erő, komplett látomást váltott ki belőle.

Az SS jelzés valójában rúnajelek

Miután Hitler hatalomra került, a vallását hívta segítségül ahhoz, hogy a megfelelő jelek árnyékában vihesse véghez az általa vélt szent küldetéseit. Ilyen az SS egység jele, ami valójában nem más, mint a siegel rúna, ami az erőt, a Napot, a fényt és a győzelmet jelenti.
A horogkereszt pedig a hindu vallásban a szerencse szimbóluma, a vikingek szerint viszont Thornak, a mennydörgés és háború istenének pörölyét szimbolizálja illetve a világ örök körforgását is jelképezi.

Aztán végre elérkezett az áttörés és a várva várt lehetőség, 1938-ban bekebelezte Ausztriát és emberei kirámolták az egész Hofburg Múzeumot. Természetesen a lándzsával együtt, amit Nürnbergbe szállítatott át a Habsburgok koronázási ékszereivel és sok más műtárggyal együtt. Nem mellesleg, az a meggyőződése volt, hogy ő maga Henrik a szász királyi dinasztia megalapítójának reinkarnációja, aki véletlenül pont a lándzsa előző tulajdonosa volt a Habsburgok előtt. Így persze, hogy jogosnak érezte a lándzsa birtokbavételét. Most, hogy meg volt a „hatalmának" eszköze, és úgy érezhette magát, mint Voldemort a bodzapálcát birtokolva, hogy majd a lándzsa hozzásegíti őket a győzelemhez, miután a legendája ezt is ígéri a tárgy birtokosának. Eleinte úgy festett be is vált a legenda, sorra halmozták a győzelmeket az első 4 évben.

Okkultista iroda

Eközben vallási fanatizmusa óriási méreteket öltött. Okkult irodát nyitott Berlinben, ahol kedvenc asztrológusai és okkultistái segítettek neki a harcokat irányítani, mint amilyen a híres Rudolf Steiner is és Karl Maria Willigut, a titokzatos náci német boszorkány. Aki a Mitchell féle kristálykoponyát a Halál Istennőjének koponyájának tulajdonította, egy ősi árja szakramentumnak, az árják hagyatékának, ami földöntúli hatalommal bír, és egyenesen Atlantiszról származik. Ebben látták a Herrenvolk faj megteremtésének kulcsát, amivel a náci mágusok és varázslók az emberi fajt a végső evolúciós szintre juttathatnák és a kristálykoponya által felerősödött természetfeletti hatalmukkal az uralmuk alá hajthatnák a világot. Nem is csoda, hogy 1943-ben az SS Ősi Hagyatéki Hivatal különleges ügynököket küldött Brazíliába, hogy lopják el a múzeumból a koponyát. Rendre módra be is törtek, meg is szerezték, de szerencsétlenségükre aktiválódott a riasztó és mielőtt megszökhettek volna vele már a biztonságiak el is kapták őket. A kihallgatásnál pedig töredelmesen bevallották, hogy a náci kormány megbízásából cselekedtek. Viszont ez a kudarc még nem kedvtelenítette el a nácikat, ám végezetül egy újabb félresikerült kísérlet után a múzeum egy biztonságosabb helyre szállította a koponyát.

Aztán kitudja, hogy a szerencse, a bal fogások, vagy a lándzsából kifogyott kraft okozta a bajt, de 1945 áprilisára az amerikai csapatok elérték Nürnberget, és ostromolni kezdték a várost. Az amerikaiak a foglyul ejtett SS tisztektől megtudták, hogy Hitler birtokában a Szent Lándzsa, és William Horn hadnagy vezetésével megtalálták a befalazott rejtekhelyet, amely elzárta előlük a lándzsát, és amit végül csak megszereztek.

Ezek után képzeljük csak el: A szövetségesek a nyakán vannak, a Birodalom romokban, a tervei dugába dőltek, a tábornokok kétségbe vonják épelméjűségét, amiért az utolsó napokban is győzelmet remélt (tán majd az istenek megsegítik?) és még a fránya amerikaiak a lándzsáját is elvették. Ez bizonyára több lehetett a soknál, mint amennyit el tudott viselni. Április 30. volt, a boszorkányok híres walpurgis-i éjszakája, mikor a hiedelmek szerint a földet elárasszák a sötét erők. A kiút pedig ebből a totális káoszból és kudarcból az volt, hogy főbe lőtte magát.