A keresztnevén ismert Michelangelo Buonarroti az 1508 és 1512 közötti években festette a Sixtus-kápolna mennyezetét Rómában. 500 évvel később rejtett anatómiai utalásokat és a héber kultúrához kapcsolható momentumokat találtak a freskó egyes képeiben, melyek évszázadokon keresztül rejtve maradtak a vallási hívek, történészek, a művészet kedvelői, valamint II Gyula pápa szeme számára.

Ian Suk és Rafael Tamargo, a baltimor-i Johns Hopkins University School of Medicine neuroanatómia professzorai foglalkoztak a kérdéssel. Valamint 1990-ben, az orvos Frank Meshberger publikált egy tanulmányt a Journal of the American Medical Association-ban, melyben kifejtette a Michelangelo képekkel kapcsolatos lenyűgöző felismeréseit. A szakértők szerint Az Ádám teremtése szinte tökéletes pontossággal vizualizálja az emberi agyat. A festményen látható lepel, mely körbeveszi Istent és az angyalokat erősen emlékeztet a koponya, illetve azon belül az agy keresztmetszetére.

A Neurosurgery (Idegsebészet) szaklapban publikálták, hogy a mű egyes részletei a lepel részeiként az agytörzset, a gerincvelőt és a látóideget ábrázolják meglepő részletességgel. Michelangelo jóval megelőzte korát, ugyanis ezeket a részeket csak évszázadokkal később határozták meg.

Meshberger arra jutott, hogy mindezek arra utalnak, hogy Isten nemcsak életet adott Ádámnak, hanem a legfelsőbb emberi intelligenciával is felruházta. Ezáltal megadta neki a lehetőséget a közvetlen kommunikációra.

Egy másik panelen /A világosság és a sötétség szétválasztása/, Suk és Tamargo még több érdekességet fedezett fel. A központi Isteni figurán a förtelmes golyvának látszó rész nem hiba, hanem rejtett üzenet. Egy nagy művész nem csupán megjelenít, hanem szimbolikus tartalmakat is belecsempész a művébe.

Michelangelo tökéletes pontossággal ábrázolta az anatómiai részleteket, tehát csakis tudatos szándék vezérelhette, mikor megfestette a portrét.

Michelangelo kapcsolata alaposan megromlott a katolikus egyházzal. Nem nézte jó szemmel az egyház gazdasági manővereit, megcsömörlött a pápai korrupciótól. A remekmű, két pontján saját arcát adta a tragikus jeleneteknek - Szent Bertalan mártírhalála és Holofernész levágott feje. Életének késői szakaszában azt vallotta, hogy Isten útját nemcsak az egyházon keresztül lehet megtalálni, hanem az elménk és közvetlen kommunikáció által. Meditáció során megnyitjuk szívünket, elcsendesítjük elménket, hogy meghalljuk Isten szavát. Tehát nincs szükség az intézményesített külsőségekre, melyek csupán az egyház hatalmának kiépítésére és a birkák terelgetésére szolgálnak.

Titkos üzenetek a freskóban?

Egyes elméletek szerint, Michelangelo felvette a zsidóság tudását, és a teljes Sixtus-kápolna az „elveszett misztikus üzenete az egyetemes szeretetnek". Szimbólumokat rejtett el a freskóban, mellyel arra akart rámutatni, hogy a keresztény hit a zsidó kultúrában gyökerezik. A kabbala misztikus eszmerendszere igen népszerű volt a reneszánsz tudósai, filozófusai körében. Az egyik elméleti ága azt tarja, hogy a héber ábécé betűi megfelelnek bizonyos számoknak és a hívek általuk jóslatokat, intéseket, következtetéseket állapítanak meg a szövegekből.

Benjamin Blech rabbi, a Talmud a Yeshiva University docense úgy találja, hogy a mennyezeten található alakzatok, figuracsoportok sziluettjei megfelelnek egyes héber betűknek. Például Dávid és Góliát formája a gimel betűvel azonosítható, ami a g'vurah -t, vagyis az erőt szimbolizálja a misztikus Kabbalában.

A Jeremiás próféta lábainál található íráson pedig feltűnik az alef, az első héber betű, amely egyúttal 1-et is jelent, vagyis a kabbalában az Istent. Az élet fája a freskón nem egy almafa, mint ahogy azt gondolják, hanem fügefa, az ősi zsidó hagyománnyal összhangban.

Michelangelo megnyilatkozásai hatására IV. Pál pápa megvonta tőle a nyugdíját, fügefaleveleket festetett az aktokra és nem teljesítette a művész kívánságát, nem temették a kápolna közelébe. Firenzében nyugszik.

Isten bennünk lakozik, ha figyelünk, halljuk a szavát. Nem kellenek a díszletek, a pompa, csupán a hatalom dicsősége - vallotta az ember, aki megfestette a Sixtus-kápolna lélegzetelállító, több száz éve csodált mennyezetfreskóját.