Nostradamus jóslatai

 

Nostradamus hagyomány szerinti szülőháza Saint-Rémy-de-Provence-ban

Ki volt Nostradamus?

 

1503. december 14-én született (az akkor érvényben lévő Julián-naptár szerint; a ma használatos Gergely-naptár alapján december 24-én) a franciaországi Provence tartományban lévő Saint-Rémy-de-Provence városában. Anyai és apai ágon is kikeresztelkedett, katolikussá lett zsidó orvoscsalád leszármazottjaként látta meg a napvilágot. Nostradamus katolikus szellemű, vallásos nevelést kapott; magát élete végéig – mind szóban, mind leveleiben – meggyőződéses hívő katolikusként jellemezte. Kisgyermekként nagy hatással volt rá anyai nagyapja, aki orvosi foglalkozása mellett képzett csillagász és asztrológus is volt: ő avatta be érdeklődő unokáját a csillagképek világába, valamint a bolygómozgások számításaiba és tudományába. Valószínűleg a nagyapa hatására döntött úgy, hogy nem apja jogi, hanem nagyapja tudományos-orvosi pályáját folytatja. Rendszeres ötévi tanulás után Nostradamus megkapta a püspöktől a legalsóbb orvosi fokozat, a licenciátus elnyerését tanúsító oklevelet. Ugyan célul tűzte ki, hogy megszerzi a magasabb doktori fokozatot, de ahhoz tovább kellett volna tanulnia; ennek megvalósítását az 1520-as években kitört pestisjárvány akadályozta meg.

Nostradamus, mint végzett orvos, a járvány kitörésekor vállalta a „pestisdoktor” nem mindennapi bátorságot igénylő szerepét. Mivel a pestist abban az időben nem tudták gyógyítani, sőt, az okát sem ismerték biztosan, a pestisdoktor feladata elsősorban a beteg szervezetének erősítése volt, illetve meg kellett győznie, hogy saját erejével le tudja győzni a gyilkos kórt. Mindezek mellett új módszereket alkalmazott és higiéniát követelt a gyógyító intézményekben, ami akkoriban bizony forradalmi újításszámba ment. Működését, úgy látszik, a közösség megelégedésére végezte, mivel ekkoriban szerezte hírnevét, a kortársai közül sokan „csodadoktornak” nevezték.

A járvány megszűntekor folytatta tanulmányait, majd később megnősült és házasságából két gyermeke született. Boldog életüknek egy hamarosan bekövetkező tragédia azonban végett vetett: egy ismeretlen betegség, mellyel szemben Nostradamus tehetetlennek bizonyult, hirtelen elvitte feleségét és gyermekeit is. Innentől fogva, egészen 1547-ig nem sok forrásanyag maradt fent tevékenységéről, de ekkor végre megpihent, újranősült, és családjával Salonba költözött, majd ott élt élete végéig.

Rejtélyes jóslatok

Jóstehetségének hamar híre ment, így az emberek ezentúl ügyes-bajos mindennapi dolgaikkal is hozzáfordultak. Hetente néhányszor éjszakánként „elragadtatott állapotba” került, „megszűnt körülötte a külvilág”, lelki szemei előtt fura képek, látomások és történetek elevenedtek meg emberekről, eseményekről. Ezeket Nostradamus a jövőről szóló híradásoknak tartotta, és szorgalmasan jegyezgette. Csillagászati ismeretei és műveltsége segítségével pedig megpróbálta kitalálni, ezen események mikor és hol fognak lejátszódni és mit jelentenek valójában. Tehát Nostradamus feltétlenül hitte, hogy az általa látottak-hallottak jövendőbeli valós események, melyek pontosan úgy meg fognak történni, ahogy lelki szemei előtt lejátszódtak – viszont abban már maga sem volt minden esetben biztos, hogy ezen események mely dátumokhoz köthetőek. Jóslatait a Próféciák című művében írta le, mely 1955-ben jelent meg. A jövendölés azonban nem volt túlságosan biztonságos akkoriban, mivel a jóslást, mágiát. a katolikus egyház gyanakvó szemmel nézte.

A jóslások híre hamarosan eljutott a királyi udvarba, és 1556-ban II. Henrik francia király személyesen akart találkozni Nostradamusszal. A művelt Nostradamus hamar elnyerte a király olasz feleségének – Medici Katalinnak - tetszését. A királyi család természetesen ki akarta próbálni vendége jóserejét is, és megkérdezték, mi lenne szerinte a jövőjük. Nostradamus azt a nehezen hihető jóslatot adta, hogy „Katalin három fiát is királyként fogja látni”. Bár ez a jóslat nemcsak jót jelenthet (például, hogy Katalin fiai három országot uralni fognak), hanem tragédiát is (hogy mindegyik fia viszonylag rövid ideig uralkodik majd, és valószínűleg rövid életű lesz; ahogy végül valójában történt), az uralkodócsaládnak tetszett a jóslat. Ezért Nostradamus a király személyében pártfogójára akadt. 1559-ben II. Henrik egy lovagi tornán történt balesetben megsérült és meghalt. Ez, egyes jóslatmagyarázók szerint, pontosan úgy történt, ahogy A próféciák I. fejezetének 35. verse megjósolta. Ezt a jóslatot szokták idézni, mint „a Próféciák első beteljesült jóslatát”. Nostradamus országos hírnévre tett szert, könyvét pedig utánnyomni, majd hamisítani kezdték.

Nostradamus sírfelirata

Ám nemcsak a francia királynénak szóló jóslatát tartják számon, miszerint az három gyermekét is királyként látja majd. A róla szóló irodalom gyakran idézi egy másik jóslatát is (lehetséges azonban, hogy ez csak legenda), eszerint, amikor egyszer Itáliában találkozott egy szerzetessel, letérdelt előtte és Őszentségének szólította. Kb. 45 évvel később a szerzetest V. Szixtusz néven pápává választották.

Emanuele Filiberto is kérte a jövendölő szolgáltatásait, mert rettenetesen aggódott, hogy nem született fiú utódja. Azonban Torinóban Nostradamus megjósolta a várva várt örököst. Sőt, megjövendölte neki a nevét is, és azt is, hogy korának legnagyobb hadvezére lesz. Még a halálát is előre látta: akkor fog meghalni, „amikor egy kilences lesz egy hetes előtt”. Furcsa, de igaz, Carlo Emanuele 69 éves korában halt meg, mielőtt betöltötte volna a hetvenedik életévét.

A megoldatlan titok

Nostradamus a jövendöléseit rejtélyes sorrendben szerkesztette, és egyáltalán nem követett semmilyen időrendet. Világos olvasásához szükség van arra, hogy birtokában legyünk a kódrendszernek, amelyet a szerző használt az elrendezésükhöz, és ami megfejtetlen maradt évszázadokon át. Annak ellenére, hogy rébuszokban írt, nem nehéz biztosan azonosítani néhány személyt és különböző helyzeteket.

Az egyik jóslat például így szól: „az igazságos vére azt kívánja, hogy Londont tűz pusztítsa a 66. évben”, amely a nagy londoni tűzvészre enged következtetni, 1966-ban. Azonban Nostradamus sok más állítása is bizonyságot nyert a történelem folyamán. De valóban igaz ez a bizonyság, vagy sugalmazások által diktált értelmezésekről van szó? Találunk utalást a második világháborúra és Hitler őrültségére, természeti csapásokra, sőt még a 2001. szeptember 11-én, a két toronynál elkövetett merénylet tragédiájára is.

A Centuriák

A Próféciák, mely mű az idők során több, egyre bővülő kiadást ért meg, négysoros (ritkábban hatsoros) versekből áll, ezek a jósversek, melyeket Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott. Néha emiatt magát a könyvet is (A) Centuriáknak nevezik. Nostradamus, aki azt állította, hogy úgy éli meg a jövőbelátó képességét, mint büntetést, 553 jóslatot írt le négysoros versszakokban. De mit fednek fel jövendölései? Valójában szinte mindent, mivel a 3000. év végéig számolnak be megtörtént és majdan bekövetkező eseményekről.

Az első részben elmagyarázza, hogy miként születtek látomásai: feltehetően ősi okkultista szövegekre lelhetett, amelyek tudása régmúlt korokra nyúlhatott vissza. Ezekben a könyvekben sajátíthatta el a jövendő mondás művészetét, amely olyan hatalmas, hogy őt magát is megrémítette. Ezért írta a jövőre vonatkozó látomásait rejtett formában, és megpróbált nem tud sokat felfedni abból, amit megtudott.

Salonban azt beszélték, hogy megpróbálta jóslatait elégetni, ám az írás különleges fehér fényt bocsátott ki, amely kétségtelenül különbözött minden más sugárzástól. Más vélemények szerint a rébuszokban való fogalmazást hétköznapibb elővigyázatosság miatt választotta.

Megírta a saját halálát…

1566. július 1-jén éjjel vagy másnap hajnalban halhatott meg, holttestét másnap reggel fedezték fel. Chavigny szerint, aki aznap késő este búcsúzott el tőle, Nostradamus a következő szavakkal köszönt el tőle: „Nem fog látni életben hajnalkor”. Már egy évvel korábban megírta saját halálának körülményeit.

KeretesElemzők szerint az ezernyi vers többségét azóta megtörtént, többségében tragikus események igazolják, két-három tucat pedig a harmadik világháborút festi le. Olvasván a nagykönyvet, aktualizálni lehet néhány homályos leírást.

„A nagy éhínség, melynek közeledtét érzem, gyakran fordul körbe, mígnem általánossá válik: olyan nagy és hosszan tartó lesz, hogy kitépik a fákat gyökerestől, és leszakítják a gyermekeket anyjuk melléről.” (I/67.) Ez az idézet azon ritka világos megfogalmazással íródott négysorosok egyike, amelyek nem igényelnek magyarázatot. „Az Antikrisztus hamarosan megsemmisíti a hármakat, háborúja 27 éven át fog tartani. Az eretnekek halált szenvednek, fogságba esnek, száműzetnek. Vér, emberi hulla, vörös víz és jég borítja a földet.” (VII/77) A jövendölés szerint a harmadik Antikrisztus nem egy személy lesz, hanem egy életforma. „Az istenek tudatják majd az emberekkel, hogy nagy háborút fognak okozni: előtte mentes lesz az ég fegyverektől és rakétáktól; a legnagyobb kárt a bal felé eső szenvedi.” (I/91) Az idézet azt jelenti, hogy béke után háború várható, amelyet a balra eső fog elveszíteni. „Sűrűn lakott területek lakhatatlanná válnak, nagy nézeteltérés dúl földszerzés miatt: józanságra képtelenek kezére jutnak országok, azután halál és viszály sújtja a nagy fivéreket.” (II/95) „A nagy Germánia egy kapitánya Jön színlelt segítségül, A királynak királyoktól segítség Pannóniában, Hogy annak lázadása nagy vérontássá legyen.” (IX. 90.) Az idézet állítólag az 1927-es eseményre utal, mikor Hitler kezet nyújtott Magyarországnak. Az akkori miniszter, Gömbös pedig örömmel tett látogatást Hitlernél, ezzel megpecsételve szörnyű sorsunkat a II. világháborúban

A cikk megírásában a Wikipédia és a Kossuth Kiadó Rejtélyek birodalma című könyve nyújtott segítséget.