Rejtélyes gabonakörök

Az egész bolygót elképesztő intellektuális rejtvény, állandóan változó jelenség – és ezenkívül még számos kifejezés jellemzi a különös, sőt szép kör alakzatokat, amelyek az elmúlt években rendszeresen megjelentek a nyári hónapokban. Előkerülnek spirál alakban, gyűrűsen, egyesével, kettesével, hármasával, sőt még olyan összetett formában is, mint egy régi telefon tárcsája. A gabonakörök száma állandóan növekszik azóta, hogy 1980 augusztusában a Wiltshire-i Westburry közelében lévő White Hillen elkezdődött a kutatás.

Sokáig nem találkoztunk hasonlóval a megmagyarázhatatlan jelenségek világából és még mindig nem sikerült megfejteni eme rejtélyes alakzatok titkát. Vajon mindig csak mindenre elszánt csalók készítik a gabonaköröket? Van valami természeti magyarázat, például bolygónk légkörének változásai, vagy például az üvegházhatás? Vagy lehetséges-e, hogy földönkívüliek látogatásának tanúi vagyunk, ahogy egyes tudósok állítják? Valahol, valaki megpróbál üzenni nekünk?

Már az őskorból is maradtak ránk gabonaköröket ábrázoló rajzok. Az első írásos emlék 1678-ból származik, amikor egy farmer a földjén észlelte a jelenséget. Akkoriban úgy gondolták, hogy ez csak Lucifer műve lehet, ezért elnevezték Kaszáló Ördögnek. Éjszaka fényességet láttak a földjén, reggelre pedig ott álltak a sejtelmes körök.

A westburry-i rejtély

A gabonakörök rejtélye hivatalosan egy búzatáblán született 1980-ban. A környékbeliek részéről lanyha érdeklődés kísérte a jelenséget, amelyről azonban el is híresztelték, hogy a kör rendkívül szabályos szélei inkább valamiféle intelligenciát, semmint természeti jelenséget sejtettek. Sőt mi több, úgy tűnt, hogy ennek az intelligenciának legvalószínűbb jelöltje a világűrben tanyázik – különösen, hogy egy ufó közelítette meg a közeli Warminstert 20 évvel korábban.

A nagy leleplezés

A gabonakör jelenség iránti érdeklődés az elmúlt másfél évtizedben újra a figyelem középpontjába került. Először Angliában találtak egy-két helyi brit gazda tanyáján rejtélyes gabonaköröket, különösen sok fordult elő belőlük az olyan ősi helyszínek közelében, mint Stonehenge vagy Avebury.

1990-ben azonban csúfos fordulatot vett a történet. Doug Bower és Dave Chorley a nyilvánosság előtt bevallották, hogy 1978 óta több mint 250 gabonakört készítettek kötéllel és karókkal. Gabonakör ’hamisítókkal’ kis hazánk is büszkélkedhet. Dallos Róbertet és Takács Gábort az 1990-es évek elején ismerhettük meg, amikor a Friderikusz Show-ban fotókkal és hazugságvizsgálóval bizonyították, hogy ők készítették az akkor legismertebb magyarországi gabonakört. Hogy lehet akkor, hogy a búzatáblán kialakult alakzatok felfedezésekor majdnem mindig hírül adják, hogy ember műve nem lehet, mivel a körhöz nem vezetett csapás, a növény maga pedig nem tört össze, mint amikor rálépnek, hanem csak az egyik oldalára „feküdt”.


A kutatások folytatódnak…

A búzakörökhöz kapcsolódó elméletből akad bőven. A leggyakoribb, hogy az ufók leszállópályának használják a búzaföldeket, illetve meg akarják üzenni nekünk, hogy veszélyben vagyunk, és a sumeroktól származó szimbólumok segítségével kísérelik meg felvenni velünk a kapcsolatot. Mások szerint a Föld körül keringő műholdak sugarai hozzák létre a gabonaköröket, vagy a felesleges tartalmuktól (üzemanyag, szennyvíz) a magasban megszabaduló utasszállító repülőgépek. Dr. William Levengood amerikai biofizikus szerint mikrohullámú energia hatására keletkeznek a körök. Terence Meaden meteorológus úgy gondolja, hogy elektromos töltésű légörvények okozzák őket. A legelszántabbak nem zárják ki az olyan alakító erőket, mint a meditáció, a fény, a zenei hangok vagy a Földet behálózó erővonalak (Ley-vonalak). De eredetüket tulajdonították már II. világháborús bombáknak, gömbvillámnak, a szélnek és a hőségnek.

Igazi, vagy hamis?

Ugyan bebizonyosodott már jó néhányszor, hogy valóban készítettek már emberek is gabonakörhöz hasonló alkotásokat, az azért mégiscsak lehetetlen, hogy ugyanazok az emberek utazgatnak országról országra a nyár elején szerte a világon, s csak azért robotolnak egész éjjel, hogy ott hagyják csalóka nyomukat a gabonatáblában, fejtörést okozva ezzel a tudósvilágnak. Arról nem is szólva, hogy egyazon éjszakán különböző helyeken egyszerre több is születik, egymástól sok száz kilométerre. Sok gabonakör bonyolult rajzolatú, s a mintája csakugyan azt sugallja, hogy nem keletkezhetett véletlenül. A végső válaszok azonban még váratnak magukra.