Sumer és Egyiptom titkai

Hol kezdődik a történelem?

Arra a kérdésre, hogy a történelem Sumerban kezdődött-e, egyértelműen „nem” a válasz. Mégpedig azért, mert a sumeroknak nevezett nép is valahonnan más területről érkezett folyamközi hazájába, magas színvonalú civilizációját nem helyben alakította ki, hanem „csak” tovább fejlesztette. Újabban olyasmit is lehet olvasni, hogy Sumer népe Közép-Ázsiából és Kis-Ázsiából érkezett a két nagy folyó mellékére, és a síkságon ötvöződött össze.

Más a helyzet Egyiptommal kapcsolatban. Van olyan tudós, aki azt hangoztatja, hogy kultúráját az őslakos egyiptomiak hozták létre. Egy közismert elmélet szerint viszont a Nílus távoli környezetének kiszáradása miatt a szavanna törzsei húzódtak a folyó völgyébe. Némelyek délről származtatják Egyiptom kultúraalkotóit, ismét mások északról. Azonban minket most elsősorban az érdekel, melyek azok a tényezők, amelyek a két területet összekötik, hátha segítségükkel esetleg távolabbi térségekre is pillantást vethetünk. Mindkét vidék a folyók áradásaival jellemezhető. Egyiptom „a Nílus ajándéka”, Mezopotámia meg az Eufráteszé és Tigrisé. Hatalmas mocsarak, rendszeres áradások, bőséges iszaphordalék, rengeteg víz. Valakik nagyon tudták, hogy a fekete öntéstalaj kiváló a gabonatermelésre. Görögország déli részén Kr.e. 34.000-től 28.000-ig működtek olyan kemencék, amelyeket kenyérsütés céljából építettek. De a kenyér sütéséhez sok dolog kell: a kemence, példának okáért, mert a kenyér nem lepény, nem perec, nem lángos, hanem napjelkép. Nagy, kerek, aranyló és negyven napra való. A Termékeny Félhold térsége, bár fontos terület, de nem kardinális jelentőségű az emberiség fejlődése szempontjából. Mindkét területen öntözéses gazdálkodás jött létre. Sumer vidékét csatornák hálózták be, Egyiptomban, mivel csak egy folyója volt, a csatornák nem darabolták szigetekre az országot. Alsó-Egyiptomban a Nílus hét ága alkotott szigeteket, Sumerban viszont a hajózható széles csatornák.

Milyen volt a viszony?

A két földrajzi térség között sokáig baráti kapcsolat volt. A piramisszövegek, (mintegy 4000 feliratról van szó, amelyek, Kr.e. 3.600 körüli időket idéző szöveget tartalmaznak – A szerk.) megemlítik, hogy az egyetemeken jól tanuló ifjakat az uralkodó, jó tanulmányi eredményük jutalmazására, Sumerba küldi, országlátogatásra. Vajon milyen nyelven beszéltek a turisták a helyiekkel? A két távoli terület lakói biztosan megértették egymást, nem csupán mutogatással, hanem az élő beszéd segítségével is.

Voltak időszakok, amikor a két terület között rossz volt a viszony. Sumer támadások érték Egyiptomot, amelyek a Vörös-tenger, egyiptomi nyelven Azúr-tenger, felől érkeztek. A csapatok a mai wádik mentén hatoltak nyugat felé. A csatákat a kiszáradt folyómedreket övező sziklafalakon számtalan rajzzal örökítették meg. Hatalmas karddal harcoló sumer hősök vágják miszlikbe az apró termetű helyieket. Talán ekkoriban alapították meg Felső-Egyiptomot, ahol Kr.e. 3800 körülről a régészek teljesen kifejlett ékírást tártak fel. Mivel a képírásból az ékírás Sumerban csak kb. ötezer éve fejlődött ki, a két adat között rendkívülien érdekes ellentmondás és mintegy 800 év távolsága van.

A két ország szervezettségi foka igen magas volt. Egyiptomról a görögök is azt írják, nagyon jól szervezett ország, amit később a rómaiak is elismernek. Gabonaszállítónak tartják, Róma legfőbb éléskamrájának.

Mindkét területen csúcskultúra fejlődött ki. Az életminőség néha, egyes modern kutatók szerint, meghaladta a mai korét. Ilyen gazdag korszak volt, mint írják, a IV. dinasztia idején, valamint az Új Birodalom egyes időszakaiban. Hasonló szókincs, öntözéses gazdálkodás, gazdag árpa- és búzatermés, amit aranyért lehetett eladni, csúcskultúra, hatalmas városok, piramisok és szikkuratuk, robbanásszerű fejlődés, a semmiből, vagy majdnem a semmiből kifejlődő bámulatos, ma is csodálatunkat kiváltó művészet, fantasztikus hagyományok, gazdag mitológia, hősökkel és hősnőkkel, és még sorolhatnánk a csodákat. Az emberiség büszke lehet mindkét ország eredményeire, az idők végezetéig.

Egyiptom és Sumer titkainak a száma szinte végtelen

Közülük néhánynak a kiemelése mégis hasznos lehet, mert tovább erősítheti csodálatunkat eme fantasztikusan érdekes kultúrák iránt. Feltétlenül érdemes megemlíteni Nagy Szeszótrisz nevét, aki az egész ókor egyik legnagyobb hadvezére volt. Sajnos, nem lehet tudni, ki volt valójában, melyik fáraó neve mögött rejtőzik az igazi Nagy Szeszótrisz. A források II. Ramszesz, III. Ramszesz, és I. Szenowret, II. Szenowret neve mellett is megjelölik ezt a nevet, sőt, még további fáraók is szóba jöhetnek a kérdés megoldása érdekében. Nagy Szeszótrisz görög név, ez az oka, hogy nem lehet az uralkodót pontosan azonosítani. Annyit azonban tudunk, hogy két óriási hadjáratot indított, egyet délre, egyet északra. A déli hadjárat alkalmával, egyes adatok szerint, Jement is Egyiptomhoz csatolta. Az északi hadjárat még érdekesebb lehetett, mint

a déli.

Szeszótrisz a levantei partok mentén haladt északra, és minden várost meghódított. Minden városban obeliszket állított fel. A bátran ellenállók szép kőoszlopot kaptak, a gyáván meghunyászkodók kőoszlopára a női nemi szerv egyezményes jelét vésette fel, jelezve, hogy ezek a városok férfiai asszonyokként viselkedtek, vagyis punok voltak. Áthaladt Kis-Ázsián, majd a Balkánon. Nem tudjuk, útközben milyen események zajlottak, de azt tudjuk, hogy sikerült megkerülnie a Fekete-tengert, majd a Kaukázusok alatt délre haladt. A mai Grúzia térségében három hadosztályt, vagyis Hor hadisten alá tartozó ifjú katonát, visszahagyott. Ezek az ifjak összeházasodtak a környék lányaival és tőlük erednek a horiták, vagyis hurriták. Egy magyar törzs is innen származik, ez a kolcsok törzse. A görögök nem tudták leírni a Kolcs országnevet, helyette Kolchisz formát írtak, amit ma sokan Kolkhisznak olvasnak.

Szeszótrisz visszahagyott három hadosztály ifjút. Biztos volt benne, hogy nem támadják meg őket, mivel testvéri népek közé érkeztek. Mivel a hurriták régebbiek, mint a Közép Birodalom Szenowret fáraói, azt kell feltételezni, hogy Nagy Szeszótrisz azzal a mitikus fáraóval lehet azonos, akinek a létezését többen megtámadták, pedig több forrás is beszél róla. Mintegy Kr.e. 2800 környékén élhetett. Csapatait visszavezette Egyiptomba, de a hátrahagyott három hadosztályból létrejött nép, a magyarokhoz csatlakozott és a Kárpát-medencébe is betelepült. Görög szerzők is írnak a kolcsok egyiptomi eredetéről.

A perzsa uralkodók közül többen meg akarták szerezni a Nagy előnevet, ennek érdekében Szeszótrisz hadjáratait akarták megismételni. Kyroszt, aki délre indult, megverték és megölték valahol Afrikában. Dárius északra indult, megismételni Szeszótrisz északi hadjáratát. Neki sem sikerült elnyerni a „nagy” előnevet, mert a magyar lovasseregek megverték őt és visszafordították csapatait, hogy ne kerülhesse meg a Fekete-tengert.
A csuda nép királya (Csuda görög írással Szkytha) követet küldött a perzsák királyához. A követ átadott egy madarat, egy egeret, egy békát, és öt nyilat. Ebből kellett megfejtenie a perzsáknak az üzenet lényegét. A későbbi események igazolták, hogy a perzsák között voltak magyar nyelvű emberek, aki megfejtették az üzenetet. Az egyik perzsa királyi tanácsadó azt mondta, hogy az üzenet ezt jelenti: ti perzsák legyetek madarak, hogy a levegőben szálljatok el, vagy legyetek egerek, hogy a földbe bújjatok el, vagy legyetek békák, hogy a vizekbe rejtőzzetek, a csuda nép nyilai mindenütt megtalálnak benneteket és megölnek.

Egy másik tanácsadó, aki tudott magyarul, azonban ezt mondta a királynak: a magyar király üzenetét, a küldött ajándékokat, sorrendbe kell helyezni: madár – egér – béka – öt – nyíl. Ennek jelentése: magyar – ígér – béke – út – nyíl. Mert a magyarok, vagyis a csudák népe, igen szereti a nyelvi rejtvényeket. A perzsa király megértette az üzenetet, mert éjszaka, a megnyitott menekülési útvonalon elfutott a magyarok seregei elől.

Szeretnél még több ilyen és ehhez hasonló rejtélyes esetről olvasni? Akkor mindneképpen vedd meg a HIHETETLEN MAGAZIN aktuális számát!