Óva intenék mindenkit attól, hogy közösségi oldalon, telefonon jelentse be egy kapcsolat befejezését. Bármi is az oka a szakításnak, a másik fél mindenképpen megérdemel annyit, hogy a szemébe nézve egyenesen közöljük vele szándékainkat, ha lehetséges, még az indokokat is. Mert higgyük el, könnyebb úgy elfogadni az elutasítást, ha annak ismerjük az okát. Ha eldöntöttük, hogy véget vetünk egy románcnak, tisztességesen, bátran oda kell állnunk a másik fél elé és ezt el kell mondanunk neki. Ha ő még érzelmileg érintett, akkor bizonyára fájdalmat okozunk, de még mindig kevésbé, mintha nem mondanánk el neki, hanem egyszer csak megtudná valahonnan.

Mi van akkor, ha a másik fél nem akar szakítani?

Általában a kapcsolatok többsége nem úgy ér véget, hogy mindkét fél egyszerre válik érdektelenné. Tehát minden esetben van egy vesztes. És a veszteséget sokféleképpen tudjuk viselni. Van, aki büszke, önérzetes és egyetlen szó nélkül tudomásul veszi a dolgokat, nem jelentkezik többet, „ért a szóból”. Sajnos azonban gyakran olyan partnerekkel kell szakítani, akikkel nem lehet. Sírás, nyafogás, könyörgés, öngyilkossággal való fenyegetőzés, zsarolás, üldözés – ezek mind szerepelhetnek a repertoárban és bizony a szakítást kezdeményező fél számára megnehezítik a kapcsolat felbontását. Nem szabad azonban hagynunk, hogy manipuláljanak. Ha elhatároztuk, hogy felbontjuk a kapcsolatot, ne dőljünk be semmilyen trükknek, ne ijedjünk meg a fenyegetőzéstől, sziklaszilárdan tartsunk ki a döntésünk mellett. Csakis így érhetünk célt. A másik fél – egy idő után – fel fogja fogni, hogy számára nálunk nincs több dobása, és felhagy a különböző próbálkozásokkal. Ez egy nehéz időszak, csúnya balhék, kellemetlen szituációk sora várhat ránk, de nem tudunk ellene tenni semmit. Akárcsak a társasjátékokban: az emberek egy része könnyedén, problémázás nélkül tudja tudomásul venni, hogy kikapott, míg a másik szinte hisztérikus rohamot kap. Szakítás után próbáljuk meg a kapcsolattartást a minimálisra, vagy a nullára csökkenteni, ezzel is elkerüljük a kínos helyzeteket. Ne menjünk bele a „legyünk barátok” kezdeményezésbe, lehetőleg ne járjunk egy társaságba és törekedjünk arra, hogy a másik fél minél kevesebb információ birtokába jusson további életünkkel kapcsolatban. Ezzel egyrészt elkerülhetjük, hogy bekeverjen egy kezdődő, új kapcsolatunkba, másrészt hamarabb pontot tehetünk a kapcsolat végére.