Karmikus szerelem

Elképzelhető, hogy jelenlegi kapcsolatodban nem mellette vagy, mert belefáradtál abba, hogy egész életedben csak keress, és várj. Így megállapodtál a lehető legjobbnak tűnő mellett, aki valóban szeretetreméltó, nagyon kedves, és úgy érzed, boldog vagy vele. Ez a te választásod. A sorsod azonban mást akar. És ez ellen sajnos nem tehetsz semmit – állítják a szakemberek.

Teszt Kíváncsi vagy arra, hogy a lélektársaddal  tengeted-e életedet? Válaszolj a kérdésekre, és máris megtudod, vajon Ő az igazi? Töltsd ki a tesztet >>

 

A karma törvénye

„Nem találkoztunk már valahol?” – ezt a kérdést valószínűleg százszor és ezerszer hallottad életed folyamán, és nem biztos, hogy csak egy pasi szájából hangzott el, mert jó „csajozós” dumának tűnik. Sőt, továbbmegyünk: biztosan veled is előfordult már, hogy egyes emberek „olyan ismerősnek tűntek”, és egyszerűen nem tudtad hova tenni őket. Gondolkoztál már azon, mi lehet az oka annak, hogy egyesekkel rögtön azonos hullámhosszon vagy, mások viszont az idegeidre mennek, bármit is tesznek? Igen, vannak olyan emberek, akik lehozhatják a csillagokat az égről, akkor is érdektelenek, illetve, akkor sem tudjuk megkedvelni őket, míg vannak olyanok, akikkel első pillanatban már megtaláljuk a közös hangot. A léleklátók szerint előző életeid szereplői ők, akik most hatással vannak mindennapjaidra.

A karmát nem szabad összekeverni a sorssal. A karma cselekedetet jelent, de magában hordozza a tetteinkben, gondolatainkban, beszédünkben jelen lévő erőt és annak következményeit. „Ma az vagy, ami voltál, és az leszel, amit most teszel.” Hogy jobban megértsd: a dolgok nem véletlenül esnek meg velünk, és ha valami jó dolog történik, az egyáltalán nem biztos, hogy csupán a jó szerencse műve volt.

A karmikus kapcsolatokat – legyenek azok bármilyenek – több reinkarnáción keresztül hordozzuk magunkkal. Ezek az emberek valamilyen hatással voltak ránk előző életünk valamelyikében, de lehet, hogy a kapcsolat nem úgy alakult, nem annyi ideig tartott, mint azt vártuk. Ilyenkor megmarad a vágy, és átmegy egy következő életbe, ahol, ha lehetőség van rá, a két lélek megpróbálja öntudatlanul megélni a régmúlt vágyakat. Ez a karmikus kapcsolatok alapja. Az előző életekben megélt közös emlékek és élmények hatására sok a közös vonás, ezért a felek már az első találkozáskor úgy érezhetik, hogy nagyon jól ismerik egymást. Azonban ezek a kapcsolatok gyakran működésképtelenek. Ennek oka, hogy a vágy kialakulásának idején, előző életükben más személyiségekként vonzódtak egymáshoz, és nem biztos, hogy feltámad ugyanaz az érzés ebben az életünkben is. A belső kötőerők miatt azonban a kapcsolatnak létre kell jönnie. Ha akarjuk, ha nem.

Kinek előbb, kinek később

Sajnos, az igazi megtalálása azért nem olyan egyszerű, mert nem tudatosul bennünk, hogy pontosan mit is keresünk. Általában mindenki a saját kultúrájában kialakult sémák, gyerekkori élmények vagy későbbi beteljesült vagy beteljesületlen szerelmek alapján keresi a tökéletest. Létrehozunk egy ideált, és minél több elemből gyúrjuk össze, annál borzasztóbban sikerülnek kapcsolataink, és egyáltalán nem biztos, hogy jól érezzük magunkat az illetővel. Az elején persze minden tökéletesnek látszik, de csak addig, amíg el nem múlik a szerelem. Idővel azonban lehull a fátyol, a rózsaszín köd eloszlik a szemünk elől, és rájövünk, hogy nem ő az, akit kerestünk. Rosszabb esetben a kötődés miatt inkább vele maradunk, pedig sokkal, de sokkal jobban járnánk, ha tovább keresnénk, és nem adnánk fel. A keresések többségében beérjük azzal, hogy „csak” néhány dolog nem smakkol. Egy idő után azonban rájövünk, hogy már csak a számunkra legideálisabb kelti fel az érdeklődésünket.

Ez az igény azonban belülről fakad, és ha már eddig eljutottál, nagyon közel állsz ahhoz, hogy megtaláld a lélektársadat. Ha a sorsod szerint hagyod alakulni az életedet, és nem sürgetsz semmit, az élet szinte át fog préselni egyik kapcsolatból a másikba, míg a tökéletes el nem jön. Igaz, a sors néha tréfát űzhet veled, mert talán éppen akkor akad az utadba az igazi, amikor csapzottan, fáradtan, agyonhajszolva tartasz hazafelé a munkahelyedről. De ez mind lényegtelen…

Felmerülhet a kérdés, mikor ismered meg? Ez általában mindenkinél változó, de valószínű, hogy akkor, amikor egyáltalán nem is számítasz rá. Tehát a lényeg: ne keresd, legalábbis a külvilágban ne!

Magadban kell megtalálnod, belül kell vágynod rá. Ha szerencsés vagy, nem kell 50 éves korodig várni, de ne feledd, ilyen szerelem az életben csak egyszer van!

A lélekpárok nagy találkozása

Amikor közelebbi kapcsolatba kerültök egymással, nagyon különös, szinte megmagyarázhatatlan érzések fognak el, még akkor is, ha a pasi egyáltalán nem az eseted. Ellenállhatatlan vonzalmat érzel, olyan, mintha elveszítenéd az önkontrollodat. Ez megtörténhet már rögtön az első alkalommal, de jellemzőbb, hogy csak több találkozás után fogod érezni. Egyértelmű, hogy szerelmet még nem érzel, hacsak nem vagy az a megrögzött „szerelmes típus”. A lábad azonban elgyengül, a szíved dobogása felgyorsul, és bizsergető érzés járja át az egész testedet. Olyan mélyen érint meg, hogy rögtön az összes féltett titkodat meg szeretnéd osztani vele, és mellette maradni örökre.

 Ettől kezdve az életed gyökeresen megváltozik. Biztonságban érzed magad, és előző kapcsolataiddal ellentétben itt nem játszol szerepet, nem lesz több hazugság. Félszavakból is érted a másik megnyilvánulásait, és bár még csak rövid ideje vagytok együtt, mégis olyan, mintha már ezer éve ismernétek egymást. A kapcsolat tehát a lehető legharmonikusabban alakul. Az egyesülés iránti vágy irányít, és ezt meg is kapod a lélekpárodtól. Felszínre tör az ösztön-én, szabadon, korlátok nélkül tudod megélni vele azokat a dolgokat, amelyek ösztönösek – ilyen a szórakozás, evés-ivás, szexualitás. Hogy milyen a szex? Igazi kozmikus beteljesülés, amikor nem tudod megszabni a határt, hol kezdődsz te és hol végződik ő! Önmagad tapasztalod meg egy másik testben, és a szex után nem érzel ürességet, hanem szeretnél örökre egybeolvadva maradni vele.

Hogyan kell megtalálni a lélektársat?

Ha megfogalmazódik benned az igény, hogy meg akarod őt találni, különböző technikákhoz folyamodhatsz, amelyek megkönnyíthetik a keresést. Sajátítsd el ezt az egyszerű alapgyakorlatot, melynek segítségével a külvilágból megpróbálhatod magadhoz vonzani a megfelelő pasit.

A gyakorlat

1. Helyezkedj el kényelmesen, próbálj meg kikapcsolni, és elérni egy mélyebb tudatállapotot. 2. Tedd fel magadnak a kérdést: milyen társat szeretnék? Hogy nézzen ki? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen? Milyen tulajdonságokkal NE rendelkezzen? 3. Most képzeld el a találkozásotokat. Hol találkoztok? Milyen körülmények között találkoztok? Mi az első szó, ami elhagyja a szátokat? 4. Végül képzeld azt, hogy már együtt vagytok. Mi a kedvenc időtöltésetek? Hol laktok, milyen a szobátok? Hány gyermeketek van?

Egészen addig tudod fejleszteni magadban, amíg lelki szemeid előtt már látod Őt, és azt az élethelyzetet egyaránt, amelyben élni fogtok.


Magdi (29) története

Áronnal 5 éve vagyunk együtt, ebből 2 éve házasságban élünk. A megismerkedésünk csodálatos volt, ám én már szinte „fel voltam készülve” rá. Áron előtt sokáig nem volt senkim, akivel pedig összehozott a sors, az elhanyagolható. Évekig nem voltam képes 2 hónapnál továbbtartó kapcsolatokat összekovácsolni senkivel. A végén úgy döntöttem, hogy ha így, akkor inkább egyedül. Nem telt el viszont úgy nap, hogy ne gondoltam volna „álmaim lovagjára”. Először csak azt képzeltem el, hogy milyenek a szemei. A szemek ugyanis nagyon fontosak számomra – egy hideg tekintet a világból ki tudna kergetni, de ezt akkor még nem tudtam. Hetekig játszottam a gondolattal, elképzeltem mindenféle szemtípust, színt. Egyszer csak megszületett bennem a vágy: olyan partnerre van szükségem, akinek süt a melegség a tekintetéből, és lehetőleg barna szemei legyenek. Aztán szép lassan körvonalazódott bennem a haja, az arca, a keze, és végül az egész teste. Egy év alatt már tisztán láttam magamban egy férfit, akivel igenis el tudtam volna képzelni az életemet. Láttam őt, ahogyan közeledik felém, láttam magunkat, és láttam mindent, ami velünk kapcsolatos. Vagy csak képzeltem? A lényeg azonban az, hogy utolsó este az barátnőmmel beszéltem telefonon, aki állandóan nyaggatott, hogy miért nem szedek már össze valami pasit, hogy ne legyek egyedül?! A végén már annyira ingerült voltam, hogy azt mondtam: lesz nekem pasim, és Áronnak fogják hívni. Ugye, nem hiszitek el, ha most azt mondom, hogy másnap egy céges előadáson egy idegen mellé ültettek, akit Áronnak hívtak, meleg barna szeme volt, és azonnal felforrósodott közöttünk a levegő? Az első perctől kezdve tudtam, Ő az. És azóta sem engedtem el.”