Miért nem találod meg az igazit?

Le a békavágyakkal!

Íme, a leggyakoribb elvárások – és ami a mélyükön rejtőzik:

• Legyen álomszép: erre többnyire a férfiak vágynak (de szerencsére nem mindegyik) – akár jóképűek, akár nem.
• Legyen laza, vidám és jó humorú: ami az esetek nagy részében sajnos azt jelenti, hogy olyasvalakit keresek, aki állandó rosszkedvemet felderíti, és úgyszólván megment saját magamtól.
• Legyen türelmes és megértő: vigyázat, ez kritikus pont! Annyit tesz, hogy a másiknak el kell viselnie, ha lelki szemetesnek és villámhárítónak használom, és elvárom tőle, hogy mindezek után kedvesen és megértően megvigasztaljon, és jókedvre derítsen.
• Legyen boldog és elégedett: persze, mert kell valaki, akitől elleshetjük, hogyan is megy ez.

Más szavakkal: békahadak vándorolnak mindenfelé, keresve a királyfit vagy királykisasszonyt, aki megváltaná őket. Ám az utóbbiak nemigen vannak oda a békacsókolgatásért, bármilyen szerencsés végkifejlettel kecsegtessen is a Grimm-mese. A békák azonban továbbra is azt remélik, hogy egyszer felbukkan a királyi sarj, és megszabadítja őket a gonosz átoktól, amelyből más kiutat nem látnak.

Miért vágyunk ilyen kiváló tulajdonságokkal rendelkező partnerre?

Azért, mert valójában mi magunk szeretnénk vidámak, lazák, humorosak, megértők, boldogok, és elégedettek lenni. Elfelejtettük, hogyan kell, ezért keresünk valakit, aki megmutatná nekünk. A béka azonban mindaddig béka marad, amíg meg nem gyógyítjuk, vagyis ameddig mi magunk nem válunk pontosan olyanná, mint amilyen társat a nagyvilágban keresünk.

Belső szépséged megtalálása nélkül nincs igazi partner

A helyzet ugyanis az, hogy mindenki olyan társra vágyik, akiből a belső szépség sugárzik. Egy George Cloonyval senki sem akarna igazán együtt élni. Nem mondom, egy varázslatos este dekoratív tartozékaként megállná a helyét, de reggel az ember szépen eltenné a fiókba. Boldog lenne bárki is egy olyan férfival, aki után nők ezrei futnak? Nem valószínű! Legyen bármilyen nagyszerű jellem is az illető. Bizony, te is másra vágysz: te a valódi belső szépséget keresed, mert… Mert valójában a saját belső szépségedet hiányolod.

Nos, az Univerzum tudja ezt – szavak nélkül, sőt tudatalatti csatornákon jut el hozzá a hír -, ezért olyan társat küld, aki a lehető legpontosabban tükrözi mindazt, ami gyógyításra szorul benned. Hogy végül teljes szépségében kibontakoztathasd belső gazdagságodat, és megszabadulj az átoktól – és vele együtt ettől a rettenetes, idegesítő kolonctól, a békától, amely folyton a nyakadba varrja magát, mert – ki tudja miért? – a sors mindig ezt a terhet méri ki rád.

A béka – amelyet ez esetben akár „tökéletlen és alkalmatlan partnernek” is nevezhetünk – saját elutasított békavonásaidat tükrözi. Ha sikerül kibékülnöd velük, ha sikerül meggyógyítanod őket, kétszeresen is nyerhetsz: egyrészt, mert királyfivá vagy királykisasszonnyá válsz, másrészt mer békapárodat is nyomban azzá változtatod. Szeretettel ugyanis akármelyik békaátok orvosolható és feloldható: ha olyannak szeretem a másikat, amilyen, megváltom Őt a békaléttől, így végre előtérbe kerülhet királyi énje. Mert ne feledd: mindenkiben felébresztheted a királyt, ha királyként bánsz vele. Ez azonban ugyebár csak akkor sikerülhet, ha olyannak szeretjük magunkat, amilyenek vagyunk.

Megfelelő párt találni…

Megfelelő partnert a legkönnyebben akkor találunk, amikor nincs rá szükségünk. Hogy miért? Azért, mert a kényszerűség és a stressz…

• megbénítja az intuíciót,
• vakká tesz a kínálkozó lehetőségek és
• süketté a szíved hangja iránt.

A hozzád illő társhoz vezető út nem mindig egyenes és egyértelmű. Aki azonban meg tudja őrizni a lelki egyensúlyát, aki olyannak szereti magát, amilyen, és minden pillanatban hálás az élet apró ajándékaiért, annak…

• kiválóan működnek a megérzései,
• nyitott minden kínálkozó lehetőségre, és a néha furcsa tanácsokat adó belső hangra is odafigyel,
• még akkor is észreveszi, hogy a szíve megdobban, mert alkalmas partner tűnt fel a láthatáron, ha az illető haja nem fekete, ahogyan várta, hanem esetleg szőke.

Tehát nyitott szívvel kell járnunk a világban, máskülönben nem találjuk meg azt, aki igazán illik hozzánk. Ez már csak így van. Ezért minden pillanatban igyekezz magasan tartani a rezgésszintedet, és már jó előre a legjobb irányba terelni az életed. Tudod: minél zaklatottabb vagy, annál zaklatottabb partnert helyez kilátásba a sors. Örülj, hogy szingliként éppen van időd és alkalmad megbékélni magaddal és a sorsoddal. Ha sikerül, egyre sugárzóbbá válik az egész lényed, és egyre jobban vonzódnak majd hozzád azok is, akiknek a szívében hasonló fényesség ragyog. Így már sokkal jobb esélyed van egy élettel teli kapcsolatra.

Mindenki azt kapja, amije már van

Szinte mindegy, hol is keresed a társaságot, vagy hogy keresed-e egyáltalán. A megfelelő társ szinte magától jelenik meg a látóteredben. Felbukkan, amint olyan tudati szintre jutsz, amelyen boldog lennél valakivel, aki olyan, mint te. Tedd fel magadnak a kérdést: ha szembejönnék magammal – úgy, ahogy jelenleg gondolkodom, érzek, és a világot szemlélem, ahogyan magammal és másokkal viselkedem -, kellenék-e magamnak, mint társ?

Gondolataink korántsem mindig olyan szabadok, mint hinnénk. Nem tudjuk rejtegetni őket, legalábbis a tudatalattink jelzéseit nem. Az alaphangulatunk érződik rajtunk, ha akarjuk, ha nem. Nem rejtőzhetünk el! A másik ember megérzi, hányadán állunk magunkkal, és ennek megfelelően reagál.

Szeresd magad, különben más sem szerethet téged!

Ha nem szereted magad, és titokban azt gondolod, hogy nem is vagy szeretetreméltó, akkor ez sugárzik belőled. Ez az üzenet jut el a többi emberhez. Ebből logikusan az következik, hogy amennyiben egy szingli párkeresés közben önnön értéktelenségét sugározza, megerősítése kényszerítő erővel fog hatni mindenkire, akivel találkozik, így hát tényleg nem fogják őt szeretni. Csakis akkor bukkanhatsz olyan emberekre, akik igazán szeretnek, ha meg tanultuk szeretni magunkat, és engedjük, hogy mások is szeressenek bennünket.

Állandóan azon fáradozunk, hogy takargassuk, milyenek vagyunk valójában, mik a gyengéink, és közben csodálkozunk, hogy senki sem szeret minket olyannak, amilyenek valójában vagyunk De hát honnan is tudhatnák, kit tisztelhetnek személyünkben, ha állandóan csak rejtőzködünk?

Mire jó ez a gyakorlat?

• Megnyugszol, mert ezentúl nincs rejtegetnivalód.
• Mások szemében is szeretetreméltóbbnak tűnsz.
• A tökéletesség élettelenné tesz, és megfojtja a szeretetet. A gyengéink tesznek bennünket emberivé. Ne akarj tehát SOHA tökéletes lenni.
• Megváltozik majd a kisugárzásod, ha elfogadod és megszereted a hibáidat, a gyengeségeidet, másoknak is könnyebb lesz szeretniük téged, mert nemcsak te, hanem ők is úgy fogják érezni, hogy ez így van jól.

Tégy magadért valami jót!

Képzeld el, amint belülről végigsimogatod magad, a lábad ujjától a hajad száláig. Minden sejtedet, minden szervedet, minden erecskédet, mindent, amit csak találsz odabent – gondolatban, fényességgel és szeretettel.

Ölelés

Valahányszor megölelsz valakit (üdvözléskor, búcsúzáskor, barátságból, vigasztalásul, gratulációképpen – vagy ha éppen nem kínálkozik alkalom, teremts egyet), gondolatban is légy jelen. Gondolj arra, hogy „mindketten méltók vagyunk a szeretetre”. Ez még meghittebbé tesz minden ölelést. Észre fogod venni, hogy megváltoznak az érzéseid: a hozzád illő társnak egyre kevesebb oka lesz elutasítani téged. Te pedig végre bízni tudsz abban, hogy minden a rendelkezésedre áll, amire szükséged van. Várj csak egy kicsit! Hopp, már be is kanyarodott a következő sarkon.