SZEX, SZERELEM

Sorsdöntő találkozás

Szerző:

Szabó Anna

A nő karcsú volt és rendkívül csinos. A kétgyerekes negyvenesek között pompás példánynak számított. Öltözködése szolidan szexi, a frizurája tökéletes, egész külseje rendkívül ápolt. Többen megfordultak utána, mikor húszéveseket megszégyenítő, formás lábaival végigvonult a fűszeres polcok között…

Megállt az egyik polcnál, összevont szemöldökkel kiválasztott néhány tasakot, majd a tészták felé vette az irányt...
„...Oregano, babérlevél megvan, durumtészta kell és hús... - aztán majd megint nem eszik otthon senki... házi kolbászt is néznem kell a „nagyságos úrnak“...a kutyatápot el ne felejtsem,...a kutya legalább örül, ha hazamegyek, ő legalább szeret, ha viszek neki tápot, ha nem. Hát nem igazságtalanság a sorstól, hogy sok csúnya nőt mennyire kényeztetnek? Mint azt az egyszálbélűt a kasszánál, a férje még meg is csókolja (?). Rám pedig a kutya se néz....Tészta, tészta, tészta ... a mosószer is fogyóban....Engem talán nem lehet szeretni?...Durum spagetti ...ez az!“

Ebben a pillanatban valami a tésztáspolc fölé vonzotta a figyelmét, fölnézett körülbelül szemmagasságba: egy férfi - jóképű negyvenes - fejbicenntéssel üdvözölte, mint régi ismerőst és eközben finoman mosolygott őreá. A nő kissé zavartan, mint aki előbb az emlékeiben kutat, ismeri-e az illetőt vagy sem, szintén biccentett, s lassan elindult a húsos hűtők irányába. A férfi a polcrendszer túloldaláról, ugyanoda tolta a bevásárlókocsiját. A csomagolt darált húsoknál találkoztak. A nő szemlesütve válogatni kezdett az egyforma csomagok között.

- Bocsásson meg, hogy így letámadom! - mondta a férfi.
- Tessék?- a nő tágra nyitotta a szemeit.
- Tudom, a helyszín nem a legmegfelelőbb... Tudja az előbb az volt a benyomásom, hogy ismerem valahonnan - közeledett a férfi bátortalanul.
- Nem hinném, hogy valaha...
- Nem, nem, valóban nem találkoztunk, de én ezt a szimpátiát így, első látásra egész másnak tudnám be, mint futó ismeretség emlékének...
- Hogy? - a nő értetlenül bámult.
- Kérem, engedje meg, hogy meghívjam egy kávéra!
- Sajnálom, nem érek rá! Sietek, mert főznöm kell! - mondta a nő kissé dacosan, s eközben végigszaladt a tekintete a férfi külsején. Észre sem vette, hogy magában „pontozza“: Ruha... elegáns, elég drága, cipő márkás. Makulátlan.
- Akkor nem most, hanem, amikor Önnek megfelelő. Adok egy névjegykártyát! - A férfi kinyitotta autóstáskáját. „Drága bőrtáska- gondolta a nő és hátát borzongatva végigszaladt rajta egy érzés: - És milyen szimpatikus keze van!“
- Kérem, hívjon fel, ha van a számomra egy kis ideje! - mondta a férfi a kártyát nyújtva. - Ilyen találkozás csak egyszer van. Viszlát! Várom a hívását!

A nő hazament. Otthon kipakolta a bevásárolt holmit, gondosan kezet mosott, feltette főni az ételt. Az élelmiszereket kicsomagolta és a helyére tette. Az egyik nylon tasakból kihullott a számla és egy kártya. Mindkettőt fürgén szemétbe dobta, s a nylont összehajtogatva eltette. Ekkor az emeletről leviharzott egy kis yorki. Örült a gazdinak, ugrált, csóvált, nyalakodott boldogan.

- Szia, hello, hát most ébredtél fel? Mit hoztam neked? - beszélt a nő a kutyához. - Te legalább örülsz nekem - felbontott egy ízlésesen becsomagolt kutyakolbászt és a kiskutya elé tette. Mosolyogva nézte, amíg a kis állat eszik s közben leült az asztalhoz és szórakozottan fellapozta kedvenc női magazinjának legutóbbi példányát.

Egy darabig lapozott, majd a horoszkópnál megállt: - Mit ír a szűznek? „Ez a hét a szerelemé,...naná,...az önéletében ez a szép érzés dominál. Legyen résen,... hohó... a héten karmikus találkozásban lesz része, ami megváltoztathatja egész életét! A találkozás sorsszerű, a döntés az öné!...- bla, bla, bla. És akkor felébredünk, igaz Blöki? Te legalább szeretsz engem! - mondta a kutyának, s megcirógatta a selyemszőrű fejecskét.

FIGYELJ A JELEKRE!

A karmikus kapcsolatokat – legyenek azok bármilyenek – több reinkarnáción keresztül hordozzuk magunkkal. Ezek az emberek valamilyen hatással voltak ránk előző életünk valamelyikében, de lehet, hogy a kapcsolat nem úgy alakult, nem annyi ideig tartott, mint azt vártuk. Ilyenkor megmarad a vágy, és átmegy egy következő életbe, ahol, ha lehetőség van rá, a két lélek megpróbálja öntudatlanul megélni a régmúlt vágyakat. Ez a karmikus kapcsolatok alapja. Az előző életekben megélt közös emlékek és élmények hatására sok a közös vonás, ezért a felek már az első találkozáskor úgy érezhetik, hogy nagyon jól ismerik egymást. Azonban ezek a kapcsolatok gyakran működésképtelenek. Ennek oka, hogy a vágy kialakulásának idején, előző életükben más személyiségekként vonzódtak egymáshoz, és nem biztos, hogy feltámad ugyanaz az érzés ebben az életünkben is. A belső kötőerők miatt azonban a kapcsolatnak létre kell jönnie. Ha akarjuk, ha nem.

A cikk a Női Portál Újságírói Pályázatának 1. helyezettjétől származik!