A hétvégén visszaállítjuk az óráinkat

Magyarország 1980 óta közel 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállításssal, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka - reggel 7 és este 10 óra között - jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével.

A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaálltását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez - összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk - nem okoz többletfogyasztást.
Az ország nyári időszak alatti villamosenergia-megtakarítását az óraátállítást megelőző és követő napi fogyasztási görbék alapján becslik a MAVIR szakemberei. Ez naponta 1,5-3 százalékos, vagyis 2–4 ezer megawattórával alacsonyabb fogyasztást eredményez. A fogyasztás és ezáltal a megtakarítás több tényezőtől is függ, többek között az időjárástól és az ünnepnapok alakulásától.

Háttér-információk

A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. A bevezetés első konkrét ötlete 1895-ben, az Új Zéland-i George Vernon Hudson nevéhez kőtődik, aki a rovartanon kívül csillagászattal is foglalkozott. A világon az elsők között Németországban, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be 1916-ban az óraátállítás gyakorlatát. Az USA-ban is korán, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást.
Magyarországon 1954–1957-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. A nyári időszámítás használata 1958 és 1979 között szünetelt itthon, 1980-ban azonban újra bevezették, elsősorban villamosenergia-megtakarítási céllal.

A II. világháború alatt néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította az időt (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával, télen pedig 1 órával előre állítva az órákat.

Az óraátállítást békeidőben először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el.

Magyarországon 1980 óta megszakítás nélkül alkalmazzák a nyári időszámítást, ennek célja szintén az energiafogyasztás csökkentése. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak: a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Itthon 1996-ig a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez.

Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat 2011-ben, Oroszországban azonban idén október végétől a téli helyett az állandó nyári időszámításra állnak át. Amerika legnagyobb részén november első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra, a nyári idő pedig március második vasárnapján indul. Arizona szövetségi államban például csak a Navajo indiánrezervátumban állítják előre az órákat a tél kezdete előtt, más területeken nem.

Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.