SZÓRAKOZÁS

Nem igaz? Nyuszómuszó

Szerző:

Szabó Anna

A Budaörsi Játékszín frissen kinevezett művészeti igaztója. Retteg a fekete macskától, hogy a tudtán kívül hatással lehet rá egy láthatatlan erő. Istenhite matematikailag megalapozott. Nála 50 % esélye van az Univerzumnak.

Rendszeresen látható a televízió szórakoztató műsoraiban. Magyar Attila a Nyuszómuszós reklámfilmmel is számos rajongót szerzett. 1991 óta a színházba járó közönség láthatta zenés, drámai és vígjátéki szerepekben egyaránt. Számos magyar filmben nyújtott emlékezetes alakítást: Melodráma, Zimmer Feri, Vakvagányok. Jelenleg a Vidám Színpad tagja és a Budaörsi Játékszín művészeti igazgatója.

Szimpátia döntések

- A legfrissebb történés veled, hogy igazgató lettél.

- Budaörsön élek, ott lakom, útba esik a színház. Nem tudtam, hogy vannak az embernek olyan érzelmei, hogy legyen rend a házad táján, a kertben, rendszeresen nyírjad a füvet, ha szemetet találsz a ház előtt, felveszed… de akkor már odafigyelsz a főtérre, körülnézel a szomszédságban, a helyi kulturális élet is érdekelni kezd. Lokálpatrióta lettem, ezzel jól megleptem magamat is. Korábban nem láttam az orromnál tovább. Belvárosban a kis vackomon én voltam az úr. A nősülés és a kertes ház ezt tette velem. Ahogy elemezgettem a helyzetet, arra jutottam, hogy valószínűleg a korral járt nálam. Ezért is nem előbb talált meg ez az élethelyzet. Negyven körül a fűnyírás a kötelezettségen kívül odáig juttat, hogy gondos gazdaként kertész leszel. Ezt élem én most.

- A változásokhoz általában miként viszonyulsz?

- Nézzük meg, mit hoz. Azért van valami azokban az ezoterikus szövegelésekben, melyek a gondolati teremtésről szólnak. Ez a színházigazgatósdi is…felvetődött bennem, hogy kéne néhány előadást csinálni, jöttek hozzá játszótársak, adódott helyszín, kis anyagi forrás: a Szentendrei Nyár alkalmával megvalósultak. Az ötlet után én tudok cselekvésre váltani, néha túlzott energiákat mozgósítok, de visz a lendület. A budaörsi pályázat egy véletlenül szembejött lehetőség, amit nem hagyhattam ki. Véletlenül budaörsi a feleségem és Budaörsön lakunk. Lakhatnánk olyan helyen is, ahol nincs színház.

- A pályázatot viszont megnyerhette volna más is, de az általad vezetett team lett a befutó.

- Ebből is látszik, hogy nem vagyok „cezaromán” típus: nem gondolom magamról, hogy mindenhez értenék, mint a mai színházigazgatók többsége. Salamon Suba László rendező hátára is került felelősség, én a művészeti ügyekben döntök, míg harmadik barátunk közgazdászi tudományával a pénzügyekért felelős. Osztán „véletlenül” megkaptuk…

- A te olvasatodban mi a véletlen?

- A körülmények szerencsés összjátéka. Így lettem színész is, mondom ezt utólag. Nyolc évesen apámmal Kellér Dezső-jelenetet adtunk elő anyukámnak. Emlékszem, hogy minden hónap első hétfőjén a rádió előtt ülve vártam a kabaré közvetítést. Ez az apróság negyven évesen jutott eszembe, teljesen elfelejtődött, de a dolog csak visszafelé igaz. Mert ha bicikli versenyzőként beszélgetnél velem, akkor elmondanám, hogy kissrácként mennyit tapostam a pedált. Ha jogász lennék, akkor valószínűleg sokat vitatkoztam volna a tanáraimmal. Magyarázatot keresünk, mi miért történt velünk. Örülnék, ha lenne valaki, aki ezt föntről irányítja. Jó lenne pontosabban tudni, hogy mi a dolgunk idelent. Emlékszem okos fizikusok egyike mondta, hogy az ember szubjektív módon befolyással van mindenre, amit vizsgál, önmagán átszűrve jut a végkövetkeztetésre. Ezért a tények sem független dolgok. Tehát az egész élet szimpátia döntések láncolata. Ez a megfogalmazás számomra elfogadhatóbb, mint a véletlen fogalma. Minden, ami nem nyilvánul meg, amit nem ismerek, attól félek.

A vicces fiú „imidzs”

- Te is kaptál egy címkét, vicces fiúnak hisznek a legtöbben.

- Az emberi elme ilyen kategóriákat gyárt, hogy eligazodjon. Címkék nélkül félelmetes lenne. Azt tapasztalom magamon, hogy ellene dolgozom ennek a trendnek. Nem hozok döntést, ítéletet másokról tapasztalatszerzés nélkül. A tévéreklámok és egyéb szerepek alapján rólam is hoznak ítéletet: néha fáj, máskor pedig többet gondolnak rólam, ami persze hájjal kenegetésnek felel meg. Az első benyomást felülírni nagyon nehéz. Sokan a szerepeimmel azonosítanak, nem bizonygathatom, hogy Magyar Attila egy író szavait tolmácsolja, én a saját fejemmel erről másként gondolkodom. A hozzám való viszonyulást mindig érzem. Összefoglalva: megpróbálok nem hozni szimpátiadöntést, nem ítélkezem első információk alapján, maradok a kételkedés talaján. Kutatok, keresek. Aztán rettegve látom, hogy az érzelmeim milyen befolyásoknak vannak kitéve.

- Színészként te erre szerződtél, folyamatosan befolyásolod a nézőid érzelmeit!

- Az annyiban más, hogy lemodellezek nekik egy helyzetet, amibe ő belebújhat… ez ugyebár illúzió, egy játék. Szokták nekem mondani: te olyan vicces vagy, neked könnyen megy! Azért ezt látod belőlem, mert most képletesen szólva az alma a menő tévében, ezért tőlem almát kapnak. A tarsolyomban sokféle gyümölcs lapul még. Bár nem szeretem túlmisztifikálni a mi dolgunkat, a tehetségen túl vannak szakmai fogások. Némelyiken sokat kell dolgoznod, másokat kirázol a kisujjadból. Ha magadba nézel, biztosan nálad is ez a helyzet. Minden szakmának vannak mesterfogásai. Nekem az volt a legnagyobb elégtétel a képességeimet illetően, amikor eltörtem a lábamat és az előadást levették a műsorról: nem tudott engem senki helyettesíteni.

Matematikailag hinni kell

- Olvasol horoszkópot, miként viszonyulsz az ezotériához?

- A kételkedésemből kifolyólag én csapongok a látható és az érzékfeletti dolgok között. Hiszem is, meg nem is. Egyszer láttam beigazolódni, amit jósoltak nekem, máskor ugyanaz az ember tévedett velem kapcsolatban. Azt elfogadom, hogy bevonzunk az életünkbe eseményeket, így most azt kellene mondanom, hogy nincsenek véletlenek: minden egy eleve eldöntött terv szerint alakul. Viszont a másik oldal is játszik, hinni szeretném, hogy az én házamban én vagyok az úr! Ugyanakkor rettegek a fekete macskától, felkavar a lehetősége, hogy a tudtom nélkül befolyásolhat bármit is – a macska, az álmaim vagy a bolygók állása. Pascallal értek egyet, aki azt mondta, hogy egyszerűbb hívőnek lenni és matematikailag is jobb. Mert hiszel, és még sincs túlvilág, abból nagy bajod nem lesz, de ha nem vagy hívő és van túlvilág, akkor rosszul jártál. Jelenleg „tamáskodom”, törekszem a hitre. Létezik a Felsőbb Hatalom, csak valahogy mutatkozzon meg nekem. Miért vagyok én kizárva ebből? Az ezotéria nem a ráérő emberek önmegvalósítását szolgálja?

- Az elmúlt éveim tapasztalatából leegyszerűsítve: az ezotéria minden módon az önismerethez segít hozzá.

- Oké, ez szép törekvés, de nem biztos, hogy a végére lehet érni. Minél többet foglalkozol azzal, hogy mitől érzed jól magad a bőrödben, annál teljesebb vagy… értem én. Annyit már biztosan tudok, hogy színésznek születtem. Vágyhatnék én sok hajra, hogy beüljek egy fodrásznál a búra alá, inkább elfogadom, ami adott és ebből törekszem a harmóniára. Engem ez a helyzet treníroz. Téged meg egy másik. Jobb lesz az, ha mindenki foglalkozik a magáéval - a legjobb képességei szerint.