A legbizarrabb helyek - szerintünk

A megdöbbentő pillanatok betekintést engednek olyan eltévelyedett lelkek látomásaiba, amiket soha nem szeretnénk átélni, majd elhagyva ezeket a helyeket, visszatérünk a saját világunkba és megtapasztalhatjuk, milyen szívmelengetően kellemesek a csendes hétköznapok, amikor nem a bennünk tomboló örültet, pusztán a gyereket, a főnököt, vagy épp a zsörtölődő anyóst kell elviselnünk.

Patkányok temploma Indiában

Utunk első állomása az indiai Dasha. Áll itt egy templom, mely a benne élő és szentként tisztelt patkányok miatt vált híressé. Talán az sem hiszi, aki látja, ahogyan patkányok ezrei élik itt minden napjaikat. A teljes egészében márványból épült szentély, melynek ajtói egytől egyig ezüstből készültek, a patkányok földi paradicsomának teremtődött. Itt nem elszaporodtak a patkányok, ahogyan azt mi gondolánk! Az 1500-as évek elején Ganga Singh Maharaja álmodta meg és építette fel abból a célból, hogy ezzel tisztelegjen Karni Mata, a patkány istennője előtt. Az ideszületett patkányok nem véletlenül élnek teljes biztonságban, és számukra már-már luxusban.

Egy a 14 században élt hindu bölcs, Durga, aki Karni Mata reinkarnációja volt, elveszett gyermekét szerette volna visszakérni a halál istenétől, ám addigra a gyermek már patkány képében reinkarnálódott, így erre nem volt lehetőség. A hinduk hite szerint az itt élő patkányok mind az istennő családjának leszármazottai, akik haláluk után újra emberi alakban térnek vissza közénk. Ennek köszönhető, hogy ilyen tisztelet övezi az itt élő, mintegy húszezer patkány mindegyikét! Etetésükről, itatásukról a helyiek és az ide érkező zarándokok gondoskodnak, akik számára óriási megtiszteltetés, ha egy-egy állatka a szemükbe néz, vagy átszalad a lábfejükön. Az pedig különösen szerencsésnek mondhatja magát, aki egy albínó példánnyal találkozik.

A halál erdeje Japánban

Akit eddig rázott a hideg, most vegyen fel egy kardigánt, mert következő színhelyünk a sokat megélt horror rajongóinál is kiverheti a biztosítékot. Minden horrorfilm addig ijesztő, míg nem tudjuk, nem látjuk, ki elől menekülünk. A Japánban található Aokigahara erdejében ez az érzés állandósulhat bennünk. A Fuji hegy lábánál elterülő halálerdő Japánban, ha lehet mondani, a legnépszerűbb hely az öngyilkosságra készülők körében. A világon is csak egyetlen hely előzi meg ebben a nem túl impozáns versenyben, ugyanis világviszonylatban a San Francisco-i Golden Gate-híd az, ahonnan a legtöbben ugranak a mélybe, hogy véget vessenek földi szenvedésüknek. Kétes népszerűségére az 1950-es években tett szert, majd az 1960-ban megjelent Seicho Matsumoto: Kuroi Kaiju című regényével vált végleg ismertté. Az erdő kihaltságának ellenére nagyon is mozgalmas életet él, hiszen az öngyilkosságtól sokan próbálják eltéríteni a delikvenseket, ezért lépten-nyomon táblákba ütközünk, melyeken különböző feliratokon próbálják szándékuktól eltéríteni az ide érkezőket. "Az élet nagyon értékes dolog! Kérem, gondolja át!", vagy "Gondoljon a családjára!". Sajnos az ellentábort is sokan erősítik, ugyanis az itt elhunytak személyes tárgyai jó üzletet jelentenek a modernkori "sírrablóknak" Ez az elátkozott hely eddig több mint 500 ember utolsó pillantását őrzi, volt olyan év például – 2002 -, amikor 78 elhunyt testét találták itt meg.

Titokzatos rágógumi-sikátor Kaliforniában

Persze a borzongást nem csak a hideglelés, de a gyomrunk forgása is elősegítheti... Az Egyesült Államok déli részén, pontosabban Kaliforniában, futhatunk bele a "rágógumi sikátorba". Elsőre teljesen értelmetlennek tűnő dolog rágógumit - főleg ilyen mennyiségben – falakra ragasztani, de milyen a lázadó tinik lelke? Igen kérem, cseppet zavaros, ennek köszönheti a mintegy 21 méter hosszú és 4,5 méter magas Bubblegum Alley a létre jöttét. Az 1970-es években két helyi oktatási intézmény diákjainak rivalizálási eredménye ez a díszes, bár nem túl impozáns "műalkotás". Ugyan az elmúlt, mintegy 50 évben kétszer is letisztították a falat, de ez alig tartott néhány hétig, és újra színes és ragacsos rágógumik lepték el.

Természetesen egy ilyen kezdeményezés nem marad követők nélkül, 1990-től kezdődően egy Seattle-i színház látogatói is elkezdték kedvenc épületük dekorálását, és míg jegyért állnak sorba rágógumikat dolgoznak meg alaposan, és ragasztják fel a falra!