A világ 7 új csodája

Miután az ókor hét csodájából összesen az egyiptomi piramisok maradtak fent, így az emberben joggal merülhet fel a gondolat, hogy mai korunk páratlan szépségei is az idő martalékai lesznek. Bernard Weber, felismervén ezt, briliáns üzleti érzékkel hívta létre azt a szavazást, amiben a világ minden részéről lehetett szavazni és a közreműködők segítségével felállították a modern kor hét új csodáját. A lista valóban rangos, bármelyik szereplője páratlan és feledhetetlen célja lehet egy utazásnak. A lista nyertesei természetesen kiemelt figyelmet élveznek, így az UNSECO ebben a kampányban támogatásként pénzt gyűjtött a nyerteseknek, amit állagmegóvásra, felújításra fordíthattak. Így lett hát a modern világ 7 csodája a szavazatok alapján: a kínai nagy fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Macchu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Taj Mahal. Tegyünk egy sétát a világ legcsodálatosabbnak mondott helyein!

A kínai határ csodája – kínai nagy fal

Első úti célunk az időszámításunk előtti 3. század óta épül, és formálja a kínai határ látképét. Dinasztiáról, dinasztiára változott a funkciója és ennek megfelelően a hossza, építési módja. Kína északi határán védte a kínai földművelőket az északabbról érkező nomád törzsekkel szemben. Mára csupán turisztikai látványosság, amellett, hogy a kínaiak büszkesége és összetartozásának jelképe. Mint annyi más legendás építmény, a kínai nagy fal is sok veríték és emberáldozatok árán válhatott ilyen hosszú időn át maradandó alkotássá. A nagyfal titkait boncolgató cikkünk itt olvasható >>

Petra – az elveszettnek hitt város

Kalandos 2000 év izgalmas történelme és semmihez sem fogható forgalmas élete tette az építészet egyik maradandó emlékévé a Jordánia fővárosától, Ammántól 200 kilométerre, délre található Petra-t, melyet ma, mint a múlt hagyatékából ránk maradt romvárost csodálhatunk meg. Hajdanán az arab világ kereskedelmi útvonalának egy kiemelkedően fontos pontja volt, mára, mint kedvelt turisztikai látványosság vonzza a tömegeket. Korának zsenijei építették és tervezték, korát meghaladó, zseniális gát- és csatornarendszere irigylésre méltóvá tette azon szerencséseket, akik a várost lakhatták. Egészen a hetedik századig tartott ez az idilli állapot, míg a rómaiak átvették a kereskedelmi utak ellenőrzését, majd a 12. században az utolsó erőd megépülése után lassan a feledés homályába burkolózott. Míg nem a róla keringő legendák oda vonzották Johann Ludwig Burkhardt svájci utazót, aki egy beduin vezető segítségével megkereste az elveszettnek hitt várost. 1812. augusztus 22.-én Siq hasadékba lépve, a történelem visszaadta a jelen kornak Petra városát. Erről az izgalmas úti célról bővebb cikkünk itt található >>

A Megváltó Rióban

Ki ne ismerné a brazil szappanoperák főcíméből kihagyhatatlan Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus szobrát? A 19. században egy katolikus pap kezdeményezte ennek a mára Rio de Janeirótól elválaszthatatlan jelképpé avanzsált szobor építetését, annál is inkább a brazilok szívügye ez a szobor, mert építése a nép adományaiból vált lehetségessé. Kitárt karjai ezen felül a brazil emberek mentalitását, nyíltszívűségét, kedvességét, jóságát hirdeti immáron 1931 óta. A riói Jézust Paul Landowski szobrász 5 év alatt alkotta meg a kor art deco stílusában. Aki szeretné élőben is megcsodálni és leróni tiszteletét Krisztus előtt a Tijuca Erdei Nemzeti Parkban teheti ezt meg.

A titkok csúcsa

Titkok, megfejtésre váró rejtélyek és a természet lenyűgöző szépsége keveredik az 1911-ben felfedezett perui Macchu Picchu falai között. Az ég és föld találkozik itt. Az Andok 2430 méteres magasságában, érintetlen természeti környezetben, a felhők közelében fekszik a teljesen magára maradt város. Falait pusztán az idő vasfoga károsította, megmagyarázhatatlan módon lakói alig 3 generáción át használták, majd minden erőszakra utaló nyom nélkül önszántukból elhagyták ezt a földi paradicsomot. Az Öreg Hegynek is nevezett kísértet várost sokáig csak a helybéliek ismerték és használták időnként menedék gyanánt az elhagyott épületeket. 1911-ben Hiram Bingham amerikai archeológus rábukkant, elindultak a régészeti kutatások, melyek eredménye mára sem adott egyértelmű választ a világ kérdéseire. Megtudhatták, hogy Macchu Picchu nem is annyira város, mintsem Pacsakutek király temetkezési helye, míg keringenek olyan legendák is, hogy az inka nemesség üdülőhelye lehetett. Akárhogy is lehetett, érdekes, hogy számítások szerint a helyet maximum 700-750 ember lakhatta, és az itt fellelt csontok alapján az ide temetettek zömmel nők voltak. Macchu Picchu titkait itt boncolgatjuk tovább >> 

Romváros a dzsungel közepén

Kalandjaink a mexikói Yucatán félszigeten elterülő síkságon, a dzsungel közepén folytatódnak. Chichén Itzá, maja-tolték romváros az egyik legfontosabb maja központ, hátborzongató emberáldozatok színhelye volt egykoron. A dzsungel teljesen átszőtte a hajdani főváros területét, így a romok felfedezése és helyreállítása folyamatos munkálatok mellett zajlik. A turisták legkedveltebb célpontja a spanyol hódítók által emelt El Castillo. A kastély Kukulkán a tollas kígyó isten tiszteletére emelt főpiramis. A piramis, az azt körülvevő építmények, és maga a kút titka korábbi cikkünkben, gyönyörű fotókkal itt elérhető >> 

Csodálatos amfiteátrum Rómában

Virtuális utazásunk következő helyszíne is sok vért és verítéket követelt, mire több generáció és uralkodó hatalma alatt megépült. Róma az örök város büszkesége és jelképe a Forum Romanum dél-keleti részén épült csodálatos amfiteátrum, a Colosseum az új kor csodáinak listáján a következő célpont. Tervezők 50 ezer ember befogadására tették alkalmassá, elliptikus formájának köszönhetően a több emelet magasságban, körkörösen egymás fölé rendezett ülőhelyeken a nézők biztonságban figyelhették a küzdőtér eseményeit. Biztonságukat szolgálta továbbá, hogy tervezői olyan járat és felvonó rendszereket fejlesztettek ki, melyekkel a vadállatok biztonsággal, a ketreceikkel együtt voltak mozgathatóak. Nem véletlen a mondás: „Rómát látni kell!”, és aki ebben a szerencsében részesül, feltétlenül látogasson el ide. Érintse meg a Colosseum lépcsőit és révedjen el a múltban, talán egy pillanatra átérzi azt a napot, mikor az amfiteátrum megnyitóján 5000 vadállatot láthatott a tomboló közönség. Álljon itt egy kis olvasni való az örök városról >>

A szerelem emlékműve

Mivel is zárhatnánk a sort, az örök város után jöjjön az örök, az igazi, a legfontosabb érzés, ami mozgatja világot: a szerelem. Következő helyszínünk az igaz szerelemnek állít emlékművet. A tizenhetedik században emeltette Sáhdzsahán nagymogul, a felesége emlékére, aki 14. gyermekük születésekor veszítette életét, de halála előtt megeskette férjét, többé nem házasodik újra. A gyászoló férj 20 év munkájával és a teljes vagyonának felélése árán emeltette a Taj Mahal-t, ami az indiai építészet remekműve lett. Pusztán a sírhely egy 18 méter átmérőjű és 26 méter magas márvány mennybolt alatt nyugszik, de az impozáns épületen dolgozó, mintegy 20 ezer munkás felbecsülhetetlen értékű hófehér márványt, ónixot, drága és féldrága köveket épített be a monumentális emlékműbe. Indiai mesterek a főkaput Korán-idézetekkel ékesítették. A Taj Mahal már a közelébe érkezőket is lenyűgözi pazar szökő kútjaival, melyek hatására ez a különleges márványköltemény szinte légiesen könnyednek tűnik.