A világ legkülönösebb buddhista temploma

Borobudur óriási méretű teraszos szentélye Jáva szigetén fekszik. Borobudurban több mint ötszáz Buddha-szobor és számtalan dombormű jeleníti meg a buddhista tanok példatárát. Már az építmény látványa önmagában is egy tanítás: felülnézetből Borobudur háromdimenziós mandala képét adja, mely a világmindenség ábrázolása rituális diagramm formájában, az Ég és Föld szimbolikus összekapcsolásaként.

Borobudur több mint ezer éve tornyosul a fák fölé a reggeli ködben. Széles völgyét vulkánok állják körül, magas hegyvonulat zárja el a sziget többi részétől. Borobudur zárt világ mind fizikai, mind átvitt értelemben. Igen kevés azoknak a buddhista emlékhelyeknek a száma, melyek fönnmaradtak egy hindu hagyományokkal rendelkező országban, ahol jó négy évszázada ráadásul már az iszlám az uralkodó vallás. Borobudur sajátos emlékeztető a letűnt korok uralkodóira és hitére.

A megvilágosodás útja

A nyolcszintes templom felépítése is érdekes: alsó része lépcsőzetes piramis, erre épült három kör alakú terasz. A legfelső terasz közepén pedig egy 15 méteres óriási kőcsúcs-sztupa áll. Az öt négyszögű terasz a földi, az anyagi világot szimbolizálja, a felső három kör alakú terasz a szellemi világot, a tetején lévő óriási sztupa, pedig a megvilágosodás szimbóluma.

Ezernyi vulkáni andezittömb-alak szegélyezi Borobudur alsóbb szintjeit. A két legalsó szint domborművei az ember mindennapos küzdelmét, jó és rossz cselekedeteit ábrázolja, azaz a hétköznapi élet jeleneteit mutatja be: a mezei munkát, a családi életet, viharban felboruló hajókat, táncosokat, majmokat, háborúk eseményeit. A középsőn láthatók Buddha életének jelenetei, elsőként megvilágosodása a szent fügefa alatt. A következő két szinten pedig a buddhistatanításokból vett filozófiai témák vannak kifaragva.

A négyszögletű teraszok fölött magasodó három kerek terasz már a szellemi világot szimbolizálja. A kör alakú szinteket óriási harang alakú sztupák szegélyezik, melyek mindegyike egy életnagyságú Buddha szobrot rejt. A mosolygó kőbuddhák már a lelki béke szintjét reprezentálják.

A piramis kőcsúcsa felé közeledvén egyre kisebbek a sztupák. A legfelső teraszon található Buddha szobrok mindegyike a klasszikus szila-tartásban ül: lábuk keresztbe vetve, kezük mellmagasságban, arcukon az elmélyülés jelei. A komplexum tetején, pedig egy 15 m átmérőjű sztúpa helyezkedik el, amely a buddhizmus legfőbb céljának, a Nirvánának, azaz a felszabadított szellem elérésének és az égnek a jelképe. A legnagyobb sztupa üres, bár állítólag régen egy arany Buddha ült itt.

A teraszokra lépcsőkön juthatunk fel, mindegyik teraszt körbejárhatjuk egyszer, mielőtt a következőre indulnánk. Az öt kilométeres út a buddhista művészet páratlan példatára, és egyben a beavatás útja. A templom legfelső szintjéről páratlan a kilátás a környező vulkánokra, kávéültetvényekre, rizsföldekre és a dzsungelre.

A nem evilági emlékmű

Borobudur különlegessége abban is rejlik, hogy annak ellenére, hogy ez a világ legnagyobb buddhista temploma, viszonylag kevés itt az ájtatos látogató nem úgy, mint a világ többi buddhista kegyhelyén. A helybéliek mind moszlimok, itt nincsenek buddhista szerzetesek, nincs áldozati gyűjtés, nem helyeznek virágot a kövekre, nincs vallásos ének, kántálás, illatszerszag, gongkongatás. Az ember hajlamos arra gondolni, hogy Borobudur semmihez sem hasonlítható, már semmihez nem köthető, túl van a megvilágosodáson, nem evilági emlékmű.

Borobudurt Kr. u. 800 körül a Shailendra-dinasztia építtette. A templomegyüttes több mint 75 évig épült. Kétszáz évvel később a templomrendszert elhagyták, a dzsungel martaléka lett. A napóleoni háborúk idején Jávát angol gyarmatosítók hódították meg, egy katonatiszt találta meg Borobudurt. Az elburjánzott növényzetet és a fákat lefejtették a kövekről, majd 1907-ben hozzákezdtek a helyreállításához. További restaurálására 1970 és 1980 között került sor az UNESCO támogatásával.