Abigél, Tüskevár és társai - Legendás filmek helyszínei

Tutajos és Bütyök berekbeli élete - Tüskevár

A Tüskevár egy ismert ifjúsági regény Fekete István tollából. A nevelő szándékú történet két hetedikes fiú nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban. Tüskevár község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben található.

Hol is találjuk Tüskevárt?

Tüskevár a Somló-hegy közelében, a 8-as számú főútvonal mellett terül el. A település Apácatorna, Somlójenő, Karakószörcsök községekkel határos. A település déli részén folyik a Torna patak. Tüskevárnak egy „Mosó” nevű tava is van, ami sajnos az utóbbi aszályos évek miatt kiszáradóban van.

Tüskevár dióhéjban

A település jelentős történelmi múltra tekint vissza, erről a Helytörténeti Múzeumban található írásos anyagok és leletek tanúskodnak. A falu a fazekasokról is híres és a barokk stílusú temploma a megyében a legszebb. Ritkaságszámba menő a temetődomb oldalában lévő gyurgyalag telep. A település közúti közlekedését tekintve előnyös, a vasúti közlekedést nézve viszont hátrányos helyzetben van. A 8-as főútvonal mellett való elhelyezkedés miatt a távolsági autóbusz közlekedés jó. A környező városokba, falvakba való eljutás a szükségletnek megfelelő menetrend szerint történik. Nem csak távolsági autóbuszok, hanem már egyre gyakrabban a cégek saját járműveikkel biztosítják a dolgozók munkahelyre szállítását. A vasútállomás a falutól mintegy 3 km távolságra van, ami a lakosság vasúti közlekedését kedvezőtlenül befolyásolja.

Tüskevár nevezetességei

• Római Katolikus templom
• Helytörténeti Múzeum
• Hősi emlékmű
• Képesfa
• Székelykapu

Csolnok – Az öreg bánya titka

Vajon mit rejt a lezárt bánya, amelynek járatai az országhatáron is átnyúlnak? És ki lehet a mélyben kísértő, titokzatos Rém? Néhány gyerek rettenthetetlen bátorsággal veti bele magát a nyomozásba, amely meglepő fordulatokat és valódi veszélyeket tartogat számukra. És mint minden jó detektívregényben, a végső nagy leleplezés itt is igazi meglepetésként éri az embert. 

Csolnokon, ebben a Gete-hegy lábánál meghúzódó bányászfaluban fedte fel 1973-ban Az öreg bánya - és a már a történet elejétől gyanúsan barátságtalan Gasch Lipót - titkát Lacó, Kisvacak, Pöcök, Gerlinda, valamint a két Kenguru: Péter és Pál.

A falu Budapesttől 40 km-re, Dorogtól 4 km-re található, szép fekvésű település, hegyekkel és erdőkkel körülvéve. Legmagasabb pontja a Nagy-Gete hegy, amelynek gerincén vezet át az országos kék-túra nyomvonala. 

 Az aknatornyot elbontották, a vonatot megszüntették, Lipi bácsi házát elbontották (viszont a mögötte levő épület még áll). 

Sőt, ha jobban körüljárjuk a környéket, még a hatalmas kanyarba is belebotlunk, ahol a régi Ikarus busz beért a falucskába.

Rózsa Sándor - Hortobágy

A Hortobágy egy magyarországi tájegység a Hajdúság és a Tisza folyó között. A korábban igen vizenyős területet Magyarország legszárazabb régiói közé tartozik. A folyószabályozások után a Hortobágy nagyrészt kiszáradt, szikesedésnek indult. A gyér településhálózatú vidék területének nagy része nemzeti park. A hortobágyi puszta, illetve a hozzá társított alföldi pásztorromantika és betyárvilág az ország egyik fontos idegenforgalmi vonzereje.

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.

A Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park. 4 tájvédelmi körzet, és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari Egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!

A Kilenclyukú híd

A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült. A híressé vált kilenc lyukkal rendelkező kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy a feljárókat szélesedőre tervezték: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok feladatát.

A település legnagyobb rendezvénye a minden évben augusztus 20-án összehívott híres hídi vásár, ahol minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát. Annak idején nem volt itt település, hanem csak a híd a Hortobágy folyón és a partján álló Nagycsárda a kocsiszínnel. Ezért azonosította a kor embere az itt megtartott vásárt az Alföld legnagyobb hídjával és nevezte el ez alapján a hídnál lévő vásárnak, rövidebben hídi vásárnak.

A Pál utcai fiúk - Füvészkert

A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola negyedik osztályában.
A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a film olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.

A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a mai Pál és Mária utca sarkán volt (a Józsefvárosban), Nemecsekék lakása pedig a Rákos utcában (ma Hőgyes Endre utca, a Ferencvárosban), az akkoriban a környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében. A tó helyszínét Fogarassy Miklós irodalomtörténész azonosította: Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a „telkén” lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatják.

A Füvészkert

A budapesti Füvészkert Magyarország legrégebbi botanikus kertje. Budapest VIII. kerületében, az Illés u. 25. alatt található. A Füvészkert Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egyik fő helyszíne. A „Füvészkert” elnevezés a regény nyomán terjedt el. Hivatalos neve sokáig az ELTE Botanikus Kertje volt.

Hatezer növényfaj, 150 éves páfrányfenyők, orchideák, 800 fajt bemutató kaktusz- és pozsgásgyűjtemény - tömören ez a botanikus kert, amit a Festetics-család egykori, háromhektáros parkjából alakítottak ki.
A kert fő nevezetessége az országban máig egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonasi tündérrózsának ad otthont. Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújz.
A botanikus kert kerekes székkel is látogatható. Idegenvezetés csak hétvégén van, és előzetes bejelentkezés szükséges hozzá.

A kert gyűjteményei

• veszélyeztetett hazai növényfajok (85 faj); 
• veszélyeztetett külföldi növényfajok mintegy 300 „vörös könyves” faj); 
• könyvtár. 
A kert szolgáltatásai
• idegenvezetés, 
• szakvezetés, 
• növényárusítás, 
• terembérlet a kastélyban

Abigél - Árkod

Az Abigél Szabó Magda regényéből 1978-ban készített négy részes, színes magyar tévéfilmsorozat. A történet a II. világháború alatt játszódik. Vitay Georginát apja, a polgári ellenállás egyik vezetője egy, az ország szélén lévő városban, Árkodon kálvinista iskolába, a Matula Leánynevelő Intézetbe íratja be. Ginának nem mondja meg, miért viszi őt oda. Ginát befogadnák új osztálytársai, de miután összeveszett velük egy buta játékon, és elárulta őket, megpróbál megszökni. Azonban a szökés közben megtalálja az egyik tanár, és visszaviszik az iskolába. A tábornok megmondja Ginának, miért kell maradnia a Matula falai között, bármennyire is rosszul érzi itt magát. Megfogadja apja szavát, viszont a Gedeon-napi bálon Horn Mici megszökteti, mivel megtudták a németek, hogy itt van, és a hadiállapotok miatt a Matula nem nyújtana számára védelmet többé.

Létezik-e Árkod?

Valóan van(volt) egy Árkod nevű falu, ami 1920ban Szeribához került. A filmet tehát nem Árkodon, hanem Vácon forgatták.

A Kokas Pál intézet a (mai) szeminárium épülete volt, a templom, ahová a diákok rendszeresen jártak, és amelyiknek a harangzúgását is lehet hallani, és a lépcsőit is látni, az pedig a bazilika (de úgy vették fel, hogy ez ne látszódjon). A templom külső felvételei szintén Vácon voltak (lásd: Horty névnapja). 

A szobor és a park az Üllői út mellett ma is megtalálható a XVIII. kerületben közel a Szarvas Csárda térhez. Az iskola kertje szintén a Püspöki Palota kertjének egy része, de ma már sokkal sűrűbb a növényzete.

A templombelső a Kálvin téri református templom. A vasútállomás szintén Vácon van, és a már említett szobor valóban Pesten található. 

Maga az intézet (mint intézmény) állítólag a debreceni Dóczy Gedeon Református Gimnázium volt. A névadóról (Gedeon) kapta a nevét Torma Gedeon alakja. Az iskolában egyébként kiállítás van Szabó Magdáról és Matula-napokat is szoktak tartani.

Légy jó mindhalálig! – Debrecen

A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond egyik nagyon híres, 1920-ban elkészült regénye. A főszereplője Nyilas Misi, a debreceni kollégium diákja.

A Nagytemplom

A Debreceni Református Nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete. A Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban. 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma; ezenkívül a magyarországi református templomok közül ennek van a legnagyobb harangja.

Déri Múzeum

A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. 

Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, és 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli, a történeti anyag 40 ezer, a néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak. 

A Debreceni Református Kollégium Múzeuma

A Múzeum leltárában jelenleg közel 17 000 tárgy található a régészeti, történeti, iskolatörténeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi és numizmatikai osztályokban. A legjelentősebb számszerűleg is a magyar ötvösség és hímzőkultúra páratlan kincseit őrző iparművészeti osztály. A képtárat olyan művészek alkotásai gazdagítják, mint Kiss Sámuel, Kiss Bálint, Orlay Petrics Soma, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Rippl Rónai József és a debreceni rézmetsző diákok munkái, de itt található Ferenczi István, Izsó Miklós, Medgyessy Ferenc néhány szobra és plasztikája is. Az egykor 33 000 darabból álló nemzetközi jelentőségű Szőnyi féle kollekció mellett az ásványgyűjtemény része a kabai meteorit is, amellyel először vált bizonyíthatóvá a földön kívüli szerves élet lehetősége.

A régi diákélet hangulatát őrzik a különféle diáktársaságok, a tűzoltódiákok eszközei, a rézmetsző diákok munkái, a Kántus, az olvasó és önképzőtársulatok, a diáklapok szerkesztőségének gazdagon illusztrált dokumentumai. Tárgyak és auktor kiadások idézik az antikvitás kultuszát, az ereklyetár darabjai a nagy növendékek emlékét, köztük irodalmunk olyan jeles alakjait, mint Szenci Molnár Albert, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc.

Besztercebánya és Lőcse - A fekete város

A fekete város Mikszáth Kálmán író utolsó nagy regénye. A nagysikerű művet meg is filmesítették 1971-ben. A felvételek nagy része eredeti helyszíneken - tehát Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és Telcsen készült.


Lőcse

Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye. Az egykori Szepes vármegye legjelentősebb települése.

Besztercebánya

Besztercebánya város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült.

Tihany - Pogány Madonna

A Pogány Madonna színes magyar film, melyet 1980-ban készítettek. Főszereplői Bujtor István (Ötvös Csöpi) és Kern András (Kardos doktor). A történet Bujtor István novellájának filmre írásából született meg. Az alkotás nagy sikert ért el, noha a legtöbben szkeptikusan álltak a "bunyós vígjátékhoz". Mára azonban legendássá vált a pofonosztó exzsaru és Kardos doktor kettőse, ráadásul a Pogány Madonnát újabb és újabb Ötvös Csöpi filmek követték.

Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.

Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.(Télen azonban még mindig megfigyelhető bizonyos mértékben)

Eger - Egri csillagok

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye (1899), az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Ahogyan a címéből is kiderül, a történet Egerben játszódik, mégpedig a vár környékén. történtAz egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. Igen ám, de a forgatás nem Egerben, de még csak nem is a környékén történt. A Pilisben még ma is látszik az a várrom, amelyet kifejezetten erre a célra létesítettek, és ahol a várjeleneteket felvették a filmesek.

Fontosabb látnivalók Egerben

• a vár és múzeumai 
• A Kossuth utca barokk épületei 
• Líceum 
• Bazilika 
• Dobó tér 
• Szent Antal (Minorita) templom 
• Egri minaret (török kori) 
• Bitskey Aladár Uszoda 
• Rác-templom (szerb templom) 
• Egri Képtár 
• Szépasszonyvölgy