Álomgyógyászat az ókori Epidauroszban

Epidaurosz mai neve Epidavrosz, mely az ókori görög város mellett épült. A várost a körülötte lévő területtel együtt Epidauria-nak hívták, és független volt egészen a római korig. A legenda szerint itt született Apollón fia Aszklépiosz, aki gyógyításáról volt híres. Szentélye a város mellett épült fel. Az epidauroszi Aszklépiosz kultusz igen híres volt, számos írásos emlék maradt ránk az i.e. VI. századból. A drámának terápiás hatást tulajdonítottak, ezért Epidaurosz büszkélkedhetett Görögország legnagyszerűbb antik színházával.

Az Aszklépiosz kultusznak igen erős alapja volt, az ókori világ leghíresebb gyógyító helye volt az epiaduroszi aszklepieion. Ez egy nagy hálóteremből állt, ahová a gyógyulni vágyók eljöttek, hogy egy éjszakát eltöltsenek a szent helyen. Álmukban tanácsot kaptak Aszklépiosztól egészségük érdekében. A gyógyításhoz nem csak az álomfejtést, hanem a közelben lévő ásványvíz forrás gyógyvizét is. A szentély virágzott, rengeteg beteg érkezett a városba, melyet hamarosan bővíteni kellett, hogy ki tudja elégíteni az egyre növekvő igényeket.

A gyógyulásért Epidauroszba érkező zarándokoknak gyógyító tevékenységekből álló átfogó programban kellett részt venniük. A romok is jelzik, hogy számos különböző építmény állt a gyógyítás szolgálatába. Volt egy stadion, ahol a nézők ügyességi játékokat és erőpróbákat tekinthettek meg, gümnaszion, ahol előadásokat és a filozófiai vitákat tartottak, fürdők a megtisztuláshoz és egy pompás, nyitott színház, amelyben koncerteket és színielőadásokat tartottak, melyek felvillanyozták a szellemet és megindították az érzelmeket a katarzis által. A félelem és a részvét e kombinációja adta a görög dráma lelkét. Miután a test és az elme felfrissült, a különleges gyógymódot igénylő páciensek az álomgyógyítás szertartásán vettek részt. A megtisztulás, imádság és áldozatbemutatás után a résztvevők beléptek az Abatonba, ahol az éjszakát töltötték, Aszklépiosz, az isteni gyógyító látogatásában bízva. Az isten álmot küldött, melyből kiderült, milyen lépéseket kell tenni a gyógyulás érdekében. Az Abaton régészeti feltárásánál sok csodás gyógyulást elbeszélő faragott kőtábla került elő. Az újabb szertartások felfedeztek egy kőlabirintust is, melynek szintén szerepe lehetett a gyógyító szertartásokban.

I.e. 87-ben kifosztásra került a szentély, és a kincseket a katonák kapták meg, nem sokkal ezután kalózok tették meg ugyanezt. Kétszáz év múlva a rómaiak felismerték a szentélyben rejlő lehetőségeket és segítettek az újra fellendítésben, ekkor élte második virágkorát a város. Kétszáz év elmúltával a gótok ismét kirabolták a helyet, ettől függetlenül még az V. században is keresztény gyógyító helyként funkcionált. Az isteni geometrián alapuló különleges színházat a mai napig használják, főként nyári színielőadásoknak és zenei koncerteknek ad otthont.