A hegyre meredeken felkapaszkodó ösvényeken, a szűk, középkori, lépcsős utcácskákon ma is a szamár az egyetlen közlekedési eszköz. A víz pedig a tó és folyó nélküli szigeten, ahol áprilistól novemberig egyetlen csepp eső sem esik, nagy kincs. Úgyszintén nagy becsben tartják a vulkanikus talajon jól termő, édes szőlőt - amelyet az erős szél miatt egyedülálló módon, karó nélkül művelnek -, és persze a belőle készült csodás borokat. Helyi különlegesség a mi aszúnkhoz hasonló, de meggypiros lávabor, amelynek ára sem éppen alacsony.
Szantorini nyugtalanító múltja |
Szantorinin megannyi látható jel utal heves vulkáni tevékenységeire – a strandok fekete homokja, a tengerbe roskadó nyers lávarétegekből álló sziklák, a földrengésektől elpusztított falvak és a termékeny talaj, amely gazdag tápot biztosít a domboldalakon felfelé kígyózó szőlőskerteknek. Az apróbb rengések – amelyek éjszakánként éppen csak felriasztanak álmunkból – szinte mindennaposak. A szeizmikusan mindig is labilis Szantorini évmilliókkal ezelőtt egy vulkánokból álló lánc egyik tagját képezte. Az idők folyamán a vulkánok lecsendesedtek, és Kr. e. 3000 körül megjelentek az első letelepedők, azzal a céllal, hogy kiaknázzák a termékeny talaj kínálta előnyöket. Ezek a népek idilli körülmények között éltek, és magasan fejlett kultúrát hoztak létre. A béke és a harmónia azonban nem volt hosszú életű. A Kr. e. 1650 körül bekövetkezett földrengéssorozat bolygónk történetének egyik legnagyobb vulkáni robbanásában érte el tetőpontját. 30 köbkilométernyi magma tört elő a föld mélyéből, nyo9mában pedig 36 km magasságú hamuoszlop emelkedett fel a légkörbe. A sziget középső része beomlott, roppant krátert hagyva maga után, amelyet hamarosan feltöltött a tenger. A kitörés nyomán kialakult hatalmas szökőárak iszonyatos erővel száguldottak Kréta és Izrael partjaiig. Széles körben elterjedt, hogy a katasztrófa felelős a kor egyik legnagyobb hatású égei-tengeri civilizációja, a krétai minószi kultúra eltűnéséért. Az ókori görög filozófus, Platón kitűnő háttérnek tartotta ezt a természeti sorscsapást saját, az ideális államról alkotott elképzelésének igazolására. Állította, hogy az istenek a föld elsüllyesztésével büntették a népet, amelyben „eltünedezett a kölcsönös erény és szeretet". A katasztrófát követően Szantorini egy időre megnyugodott, még újra is gyarmatosították. Kr. e. 236-ban a vulkáni tevékenység elválasztotta Thirasziát a főszigettől, majd időről időre újabb változások mentek végbe. 1956-ban a természet ismét kitöltötte dühét a szigeten. A Richter-skála szerint 7,8-as erősségű földrengés emberéletek sokaságát követelte, és romba döntötte Fira és Ía házainak többségét. A napjainkban végbemenő újjászületés csodálatra méltó, a helybeliek alkalmazkodóképessége és közömbössége azonban még inkább az. Szantorini igazi látnivalóit városai és kék kupolás templomai jelentik, a parázson sült húsok, a tüzes borok és a misztikus, fekete vagy lilásvörös homokú strandok mellett. A legszebb fekvésű települések ott alakultak ki, ahol a beszakadt vulkáni kráter meredek falára építkeztek. A hegytetőn és alatta, lépcsőzetesen épült a főváros. |
A luxus és kirándulóhajók utasai drótkötélpályán juthatnak fel Firába a város alatt elhelyezkedő, Fira Szkálának nevezett aprócska kikötőből. A komótosabb tempó hívei szamárháton juthatnak fel.
A turisták tömkelege és a mindent átható, gyakorta kendőzetlen üzleti szellem semmivel sem gyengíti a város drámai kisugárzását. A kaldera pereméről lélegzetelállító látványt nyújtanak a színpompás rétegekben egymásra rakódott sziklák, az esti díszkivilágítás pedig az egészet fagyott fényzuhataggá változtatja, elhomályosítva a kráter mögötti utcák ékszerüzleteinek ragyogását. Itt van a legtöbb üzlet és a sziget egyetlen postahivatala is. Minden más faluba vagy városba, a strandokra is csak a fővároson keresztül lehet eljutni. Firában, vagy a közvetlen környékén azok szállnak meg, akiket inkább a látnivalók, és nem a luxus vonz.
Nekik - és mindenki másnak is - „kötelező" meglátogatnia a sziget csücskében megbúvó álomvároskát, Oiát. A meseszerű települést a fiatalok és a művészek otthonának tartják.
Oia kaptárszerűen a hegyoldalra ragasztott házai, vidám színekre festett barlanglakásai Szantorini - ha nem Görögország - legvonzóbb városkájává teszik. Szinte minden, a szigetet bemutató képeslap vagy prospektus képei itt készültek. |
A Görögország jelképévé vált kék kupolás, meszelt haranglábas templomok többségét itt, és a sziget közepén épült Pyrgosban találhatjuk. Pyrgos ma is őrzi középkori eredetét, míg a többi település szinte megsemmisült az 1956-os földrengéskor. Persze nem ez, hanem a 3500 évvel ezelőtti vulkánkitörés volt a legnagyobb katasztrófa nemcsak Hellász, hanem az egész emberiség írott történetében. Ekkor szakadt a tengerbe a sziget közepe, 83 négyzetkilométernyi földterület, négyszer akkora, mint az újkori történelem legnagyobb kitörésénél, Krakataunál.
Egyetlen, 9 Euróba kerülő jegy birtokában ellátogathatunk a Történelem Előtti Théra Múzeumába, a Régészeti Múzeumba, illetve az Akrotiri és az ősi Théra ásatási helyszíneire. A buszállomás szomszédságában álló, a Történelem Előtti Théra Múzeuma ad otthont az akrotiri ásatások során előkerült kiemelkedő jelentőségű leleteknek. Közülük a leglenyűgözőbb a Kr. e. 17. században készült, kb. 10 cm hosszúságú, vadkecskét ábrázoló ragyogó aranyszobrocska. Jó néhányat láthatunk az Akrotiriből származó, megragadó szépségű falfestmények közül is.
A Régészeti Múzeum a drótkötélpálya végállomása mellett helyezkedik el. Gyűjteményében az Akrotiriből és az ősi Thérából származó leleteken kívül kükladikus szobrocskák, valamint hellenisztikus és római szobrok kaptak helyet.
A katolikus székesegyház mögött található Megaron Gyzi Múzeum a város történelmét felidéző emlékeket őriz, köztük a Firáról közvetlenül az 1956-os földrengést megelőzően, illetve közvetlenül utána készült megrázó fényképfelvételeket.
Fira számtalan szálláslehetőséget kínál, olcsó kategóriájú helyből azonban kevés akad. A kikötőben hisztérikus jeleneteknek lehetünk tanúi, amint a domatiák felhajtói egymással versengve igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Egyesek azt állítják, hogy szobáik a városban találhatók, miközben jócskán kívül esnek a városon. Ha a kalderára néző szobát szeretnénk, készüljünk fel arra, hogy legalább kétszer annyit fizetünk, mint másutt. Számos firai szálloda, különösen azok, amelyek a kaldera peremére épültek, csak gyalogszerrel közelíthető meg.
Fira számtalan turistacsapdaként funkcionáló étkezőhellyel „büszkélkedhet”, amelyek barátságtalan hangulatukkal és rabló áraikkal riasztanak el. Egyes helyeken a magányos vendégek vagy a kisgyermekekkel érkező családok úgy érezhetik, hogy nem is szívesen látják őket – ezt sugallja a tulajdonosok tolakodó magatartása, akik elkeseredetten igyekeznek állandó teltházat tartani, a vendéget pedig minél több fogyasztásra, majd minél gyorsabb távozásra bírni. Akadnak azonban nagyszerű kivételek. Ilyenek például a Nikola, a Naousa, a Stani, az Archipelagos, a Selene, és a Nautilos éttermek.
Lonely Planet – Görög szigetek
|
OLVASS TOVÁBB!
Akár börtön is fenyegetheti azt, aki Balira utazik
Figyelem! Azok a turisták, akik lejárt vízummal tartózkodnak Balin, akár 20 év börtönbüntetést is kockáztatnak....
UTAZÁSEzekben a városokban lopnak a legtöbbet
Legyen szó mobiltelefonról, táskáról vagy akár autóról, senki nem akarja, hogy eltűnjön a nyaralásán. Íme, hol fordulhat ez elő a l...
UTAZÁSRitka kártevő szaporodik a városi zöldövezetben
Olten városában egy nem kívánt látogató jelent meg: a Caenoplana variegata nevű laposféreg, amely Ausztráliából és Új-Zélandról sz...
„Fiúhotelben” szálltál meg? A fürdőszoba elárulja!
Kicsi a WC, nincs szemetes a fürdőben, vagy túl nagyok fürdőköpenyek – ezek mind árulkodó jelei lehetnek egy úgynevezett „fiúszáll...
UTAZÁSMár egy svájci turistaközpontban is belépőt szednének
A festői környéken megelégelték a beözönlő turistákat....
UTAZÁSLegyen szó iskolakezdésről vagy utazásról, már nem úszhatjuk meg a környezetbarát megoldásokat
Az Osztrák Huladékgazdálkodási Szövetség tippjeiből mi is okulhatunk....
Adja meg születési időpontját!
VAGY
ÁLLATI CUKISÁGOK