Egy dinamittal és kalapáccsal alkotott "szent hely"

Gutzon Borglum az elnökszobrok megformázója dinamittal, kalapáccsal és vésővel alkotta meg a demokráciát hirdető „szent helyet”. A Mount Rushmore az a hely, ahol a négy amerikai elnök18 méteres portréja van a kőfalból kivésve: George Washingtoné, Thomas Jeffersoné, Theodore Roosevelté és Abraham Lincolné. A szobrász számára az egyik legnagyobb kihívás Roosevelt szemüvegének megformálása volt.

Akik látták Alfred Hitchcock 1959-ben készült North by Northwest című filmjét, bizonyára emlékeznek arra a hátborzongató jelenetre, amikor Cary Grant és Eva Marie a portrék gigantikus méretű füle és orra között kapaszkodva menekülnek. Az emlékmű ötlete eredetileg Doane Robinsontól, az itt született történésztől származik. Szerette volna ide vonzani a turistákat, ezért elhatározta, hogy az óriási elnökszobrokkal megalkotja a „demokrácia szent helyét”.

A különc szobrász 56 éves volt, amikor a nagy műbe belefogott, és élete hátralevő részét ennek a munkának szentelte. 1927-ben fogott bele a nagy munkába. A hazafiasság és az életkedv fűtötte, de nehéz volt vele együtt dolgozni. Ettől függetlenül, vagy éppen emiatt örökösen a sajtó érdeklődésének középpontjában állt. Több figyelmet szenteltek neki, mint más művészeknek együttvéve. Furcsa munkamódszere nagy érdeklődésre tartott számot. A hatalmas fejek felületét például dinamittal robbantotta ki a sziklákból, majd vésővel és kalapáccsal faragta ki az arcokat, miközben ingatag, bizonytalan állványzatokon billegett.

A különc szobrász már az elnökszobrok előtt is hatalmas szobrok terveit forgatta a fejében. 1915-ben fel is kérték arra, hogy a Georgia Állambeli Stone hegyen készítse el Robert E. Lee hatalmas portréját. Borglum továbbfejlesztette az elképzelést, és hatalmas katonai díszszemlét akart kifaragni a sziklából. Tervei szerint 500 méter hosszan dombormű ábrázolta volna a szövetséges gyalogságot és lovasságot. A szobrász és a zsűri azonban nem tudott megegyezni, így a terv meghiúsult.

Bolgrum és a nemzeti park felügyelősége között az elnökszobrok kifaragása során is támadtak nézeteltérések. A munka többször is félbeszakadt, vagy pénzhiány, vagy a rossz időjárás miatt. Borglum hetvenévesen halt meg, ám hatalmas műve befejezetlen maradt. Fia még egy ideig folytatta a munkát, aztán az anyagi fedezet végképp kimerült. Az emlékmű csaknem egymillió dollárt emésztett föl.

A cikk A világ száz csodája című könyv alapján készült.