Egyedem-begyedem - Szegeden

No persze butaság lenne azt mondani, hogy Szegeden mindannyian „mögöznek”. Manapság már ott is egyre ritkábban hallani az ő-zést, de ne is beszéljünk róla többet. Lássuk miért is emeltem ki épp ezt a magyar városkát!

Amit feltétlenül tudni illik:

- Szeged Csongrád-megye székhelye
- Püspöki székhely
- 175ezer lakosával Magyarország negyedik legnagyobb városa
- Dél-Magyarország legnagyobb iskolavárosa


Szegedi hírességek:

- Pick szalámi
- szegedi papucs
- szegedi halászlé
- szegedi paprika
- ajánlott egy jó kis túrós csusza a halászlé után

Szeged hírességei: 

- Juhász Gyula
- Móra Ferenc
- Szent-Györgyi Albert
- Tömörkényi István

No, most már mindent tudunk, amit tudni illik, ezért aztán irány a város! Annak idején a suliban biztos sokat hallottál a Tisza szabályozása című témakörről. Engem nem kötött le túlzottan, de gyerekkoromban sokat jártam Szegedre és ha nem láttam ötszázszor Deák Feri, Tisza Lali, vagy Vásárhelyi Pali bácsi szobrait, akkor egyszer sem. Nos, nem véletlenül maradt meg annyira a fejemben a történelmi esemény. Az egyszer „Áldást hozó”, máskor „Romboló” folyó, a Tisza itt is, akárcsak a fővárosban meghatározó szerepet játszik a város életében. Lassan már a tévéből is kiönt a Tisza tavasszal, úgy megduzzad olvadáskor. Kreatív gondolat volt hát emlékművet is emelni a nagy „szőke” folyónak. 

1879 emlékezetes év volt a város történelmében. Ekkor történt ugyanis, hogy a „szokásos éves mederből kilépés" helyett, ezúttal a full várost magával sodorta az ár. Néhány száz házikó élte csak túl a csapást. Nem volt mit tenni, újjá kellett építeni a várost, de nem akármilyen segítséggel: Ferenc József is közreműködött ebben. Hálistennek, ugyanis a város mai gyönyörű formáját akkor nyerte el. Ugyan a csodás barokk stílusú Városháza még a nagy árvíz előtti időkből, az 1700-as évek végéről származik, renoválására 1883-ban került sor. 

A Szegedi Dóm

A szintén nagyon híres Dóm tér ismerős lehet annak is, aki még sosem járt Szegeden. Ez a hely ad otthont ugyanis az évente (nyáron) megrendezésre kerülő szabadtéri játékoknak is. Szeged büszkesége a románkori templom és altemploma, a gótikus Dóm, melyet szintén Ferenc József támogatásával építettek a 12ezer négyzetméteres óriási alapterületen. Aki járt már Velencében a Szent Márk téren, hasonló élményekben részesülhet a Dóm téren is.

Miután a város majdnem a földdel vált egyenlővé a gigantikus árvízben, a következő évben szent fogadalmat tettek az elöljárók: monumentális templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, a város újjáépítésének örömére.

Majd harminc évig tartott mire végül beteljesült a nagy fogadalom. A régi templomot először le kellett bontani, hogy új kerülhessen a helyére. Ez anno a Szent Demeter templom volt. Lebontását 1913-ban kezdték meg, de a munkálatok közben véletlenül felbukkant egy rég befalazott gótikus torony. Kiderült, hogy ez az épület a város legidősebb műemléke, így ezt a ma is látható tornyot meghagyták a téren. Az alapkövet 14-ben tették le, de sajnos nem sokkal később, alig egy hónap múlva elkezdődött a háború, ami kettétörte az építés folyamatát. Legközelebb 1923-ban folytatódhatott a közel egy évtizedes munka. 

A templom egyedülállóra sikerült. Érdemes megnézni kívülről, belülről is. Odabent Szűz Mária például csinos „szögedi papucsban” üdvözöl minket. Az Európa harmadik legnagyobb orgonája pedig feledhetetlen koncerteket varázsol a fantasztikus akusztikával rendelkező térben.

Itt látható az Utcai zene nevű szoborcsoport, vagy a Fogadalmi templom, itt található a kultúra és tudomány jeles emléke, a híres Pantheon. A Pantheont elhagyva további hírességekkel találhatjuk szembe magunkat a középkori egyetem déli homlokzatán található zenélő órában. (pl.: Petőfit, Kazinczyt vagy éppen Mikes Kelement) Az órában benne bizony! Csúri Ferenc szegedi órásmester ugyanis páratlan órát tervezett: az óralapon az egyetemi tanács tagjait és a ballagó diákokat láthatjuk.

További látnivalókért nem kell sokat barangolni. A Zsótér ház, vagy a Szeged szálló, és a Dóm tértől északra található Szerb templom is, ahonnan már igazán nem kell sokat sétálni a szőke folyóig. A folyópart korzója rendkívül kellemes, romantikus sétákra buzdítja az arra vetődött turistákat. Miután megcsodáltad az Új Zsinagóga, a Fekete ház épületét, vagy a Móra múzeumot, a Tisza parton érdemes megpihenni és elmélázni egy kicsit. 


Az a bizonyos Kárász utca, no meg a Virág cukrászda

Tisza után vissza a városba, a Klauzál térre. Eleget kulturálódtál már, eljött az ideje egy kicsit fiatalosabb programnak! Még tombol a nyár, nyomás fagyizni! Rengeteget csücsültem anno a Virág cukrászda teraszán. A „helyi Gerbeaud”-ként emlegetett, (kár, hogy kevesen ismerik itt az érdi Pataki cukit) cukrászdát kár lenne kihagyni a kirándulásból. A már említett Zsótér-ház földszintjén korabeli pultrendszer, stukkók és tükrök csodás környezetében válogathatunk a finomságok között. A Virág nevet 1922-ben kapta a Virágh testvérekről.

Így, fagyival felszerelkezve pedig nincs más dolgunk mint végigsétálni a Kárász utcán. A Kárász családról elnevezett utca, akik – ki hitte volna! - ebben az utcában laktak az 1800-as évek közepén. De hogy miért éppen ők? 1849 júliusában Kossuth Lajos ennek a háznak az erkélyén mondta utolsó beszédét, ugyanazon a szent helyen, ahol Móra Ferenc az őszirózsás forradalom győzelmi hírét hirdette ki. De ez még nem minden! Ha már hírességek, természetesen Ferenc Jóska bátyánk is itt szállt meg. 

Ennyi elég is a történelmi jelentőségről. Ha most képzeletben visszafordulnánk és újra a Klauzál téren kötnénk ki, onnan már csak egy „köpésre” található a korábban említett Dóm tér. Körbe is értünk, bár ezzel a kis bemutatóval nehéz lenne visszaadni mindazt a látványt, amit csak élőben tapasztal meg az ember, ha ellátogat Szeged belvárosába.