Hív a Szentföld - tarts velünk I. rész

Betlehem

Krisztus születése óta Betlehemet, a falu méreteit messze meghaladó hírnév és tisztelet övezi, bár érdekes történelmi események színtere is volt. Az Ószövetségben több fontos szereplővel kapcsolatban is említik, de ezekre most nem térünk ki. A lényeg, hogy Betlehem alkalmas helynek bizonyult Jézus születésére. Az Újszövetség szerzői szerint maga Isten lép a Földre ember alakjában ennek a gyermeknek a világra jöttével. Ennek fényében Betlehem az a hely, ahol az örökkévalóság belép az időbe, és a Teremtő a teremtett világra jön.


Betlehem napjainkban

Betlehem ma hosszan elnyúló arab város, melyet két másik fog közre: Beit Jala keletre, a sivatag irányában pedig Beit Szahur. Bár Jeruzsálemtől déli irányban mindössze 10 kilométerre fekszik, az utazás alaposan elhúzódhat, mivel palesztin fennhatóság alatt áll, és ellenőrzési ponton kell átjutni. Ezt a „biztonsági falat” 2004-ben építették, mely erőt demonstrál, és szomorú üzenetet közvetít.

Megérkezvén a látogatók először az ún. „pásztorok legelőit” keresik fel. Hátrapillantva innen szép kilátás nyílik Betlehem lejtőire. Jól látható innen a Születés-templom is, amely egyben az I. századi, a dombtetőre épült, a legelőre néző falu helyét is kijelöli.

Születés templom

A Betlehembe térő vándor keresztülhalad a Jászol téren. Kelet felé fordulva jobbra egy örmény kolostor falával találja szembe magát, balra, kicsit hátrébb pedig a katolikus Szent Katalin-templom látható. A kettő között helyezkedik el a Születés templom.

E történelmi templom korábbi bejáratának körvonalai világosan kivehetők a falazatban, de a mai látogatók csak meggörnyedve léphetnek be a török időkből származó apró ajtón.

 
Az alsó kép Jézus családfáját a barlang északi falán Lukács, míg a déli falon Máté feljegyzéseinek megfelelően ábrázolja. A látogató napjainkban is meggyőződhet arról, milyen valódi, mély jelentőségű volt annak a valakinek a világra jötte, aki születési helyének itt emléket állítottak. Ez a születés szemmel láthatóan rendkívül egyszerű, utólagos ismeretek fényében azonban igen különleges esemény volt.


Születés barlangja

A déli kereszthajón áthaladva a látogatók megkopott lépcsőn ereszkednek le a Születés barlangjába. Meglepő hatást kelt a sok gyertya és díszítés, Jézus születésének helyszínét azonban a jobb oldalon elhelyezett csillag jelöli.
Érdemes még megnézni a szomszédos Szent Katalin-templomot, és a jobb oldali lépcsőn lefelé haladva a Szent Jeromos-barlangot.

Názáret

Názáret Jézus idejében a becslések szerint mindössze 100 ember lakta falucska volt. Egy jelentéktelen, picike falut képzeljünk el, amely valószínűleg ideális rejtekhely volt, ahol Jézus csendben felkészülhetett a nyilvános működésére. Ez volt ugyanis az a falu, ahol Jézus nevelkedett. Sajnos életének e korai szakaszáról semmit sem tudunk.


Názáret napjainkban

Názáret nagy, terjeszkedő város, lakói izraeli arabok. Az ősi falu a központban helyezkedik el, a forgalmas főutca északnyugati oldalán.

Ez a modern, ferencesek építette, többszintes templom ősi romokra épült, amelyek akár Jézus gyermekkori otthonából is fennmaradhattak. A nagy, tágas felső templomban rendszeres az istentisztelet, és elegendő helyet biztosít a világ minden tájáról érkező zarándokoknak. A templomtól északra található múzeumban számos I. századi lelet látható: olajprések és házak alapjai, amelyek a Jézus által ismert Názáret részét képezhették valamikor.

A Jordán folyó

Egyes elbeszélésekből azt hihetnénk, hogy a Jordán folyó legalább olyan hatalmas, mint a Nílus vagy az Amazonas. Valójában azonban egy kis folyóról van szó, amely csak néhol szélesebb 13 méternél. Hajózásra alig alkalmas, mivel sok helyen zátonyos, és sehová sem vezet – csak az élettelen Holt-tengerbe. Ennek ellenére a Biblia gondolatvilága Izrael életének fontos eseményeihez társítja. A folyó Keresztelő Szent János küldetéséhez kapcsolódik. Ehhez a folyóhoz hívta Izrael népét, hogy megkeresztelkedjenek. Az új kezdethez tehát ez a bibliai hely volt a legalkalmasabb, de a Jordán végül magának Jézusnak is az új kezdetet jelentette.


A Jordán napjainkban

A Jordán keveset változott a bibliai idők óta, de ma nehezebben megközelíthető – legalábbis a Jézushoz és Keresztelő Szent Jánoshoz fűződő partszakaszok. A folyó ugyanis jórészt Izrael és a Jordán királyság nemzetközi határát jelenti. Nyugati partján kordonnal elzárt, erősen őrzött poros terület fekszik, amelyet napjában kétszer ellenőriznek, nincsenek-e benne lábnyomok. Izrael és Jordánia között az Allenby híd a legjelentősebb átjáró. Mindezek tükrében nehéz felkeresni Jézus megkeresztelkedésének feltételezett helyszínét, de nincs is rajta sok látnivaló. Az idelátogatók néha megelégednek azzal, ha felkeresik a Szent Gerasimus ortodox kolostort. Ezen a ponton lehet ugyanis a legközelebb kerülni a folyóhoz.

A júdeai sivatag

A júdeai sivatag elhagyatott és barátságtalan. Ezért különös, hogy Jézus közvetlenül a Jordánban történt megkeresztelkedése után ide vonult vissza. Vajon miért nem kezdte meg azon nyomban nyilvános működését? Jézus mást helyezett előtérbe: egyedül akart lenni Istenével, és tudatosan akart ellenállni a kísértésnek. És erre ez a hely tökéletesen alkalmas volt. E rideg szépségű tájon csaknem síri csend honol. Az ember itt határozottan megtapasztalhatja, mennyire esendő, mekkora szüksége van vízre, ha életben akar maradni. Ide vonult tehát vissza Jézus, hogy Isten szavát követve felkészüljön a saját küldetésére. Valószínűleg tisztában volt azzal, hogy Isten népe számára mindaddig mit jelentett ez a hely. Hiszen a nép Egyiptomból negyven évig vándorolt a sivatagban, mire az Ígéret földjét elérte, és itt kapta meg Isten törvényeit – a 10 parancsolatot. Azzal, hogy Jézus a pusztába vonult, kifejezte, hogy életében és küldetésében Istené az abszolút elsőbbség.


A júdeai sivatag napjainkban

Számunkra, akik a nyugati rohanó élethez vagyunk szokva, egy életre szóló változást hozhat a bibliai pusztaságba tett látogatás. A zajt és a nyüzsgést hirtelen csend és nyugalom váltja fel, és a városi forgalom helyett lassú, egyenletes léptekkel haladhatunk.

FONTOS!

E kirándulások egyike sem nehéz, de fel kell készülni rájuk és feltétlenül óvintézkedéseket kell tenni: fontos a jó és kényelmes lábbeli, a nap elleni védekezés, a megállapodás szerinti pénzösszeg, a vízkészlet, az alapvető élelmiszer és só.

Galilea és környéke

A pusztából Jézus „visszatért Galileába”. Így kezdődött három évig tartó „galileai küldetése”. Mindössze 30 évvel korábban a galileaiak (Júdás vezetésével) lázadást szítottak Róma ellen, de csúfos vereséget szenvedtek. Jézus után 30 évvel ismét meg fogják kísérelni ezt, a végkifejlet azonban ezúttal borzalmas mészárlásba torkollik. Ilyen szeszélyes, feszültségteljes időben jött el Jézus. Megfelelő jó hírt hozott – Isten országát hirdette. Nem csoda hát, ha a tömeg kezdetben követte őt, és sokan királyukká akarták tenni. Valahogyan mégis minden a visszájára fordult. Először is Jézus arra célzott, hogy nincs értelme a rómaiak ellen harcolni, mert Isten megáldja a béketeremtőket. Sőt, Isten a pogányokat is befogadja országába. Másrészt viszont azt állította, hogy ennek az országnak a királya közülük való volt, azaz ő maga. Jézus tehát maga volt a király, a rég várt Messiás. De ha erről nyíltan beszélt volna, a tömeg majdnem biztosan félreérti. Ezért beszélt többnyire példabeszédekben, és tett fel találós kérdéseket. Minden szavával utazásra hívta az embereket: „Kövess engem!”. Jézus egy új kor hajnalát hirdette, amelynek fókuszában ő maga állt. Galileára azonban nem az idilli nyugalom, hanem a vihar előtti csend volt jellemző.


Galilea napjainkban

Akik még nem jártak a Szentföldön, sokszor azt hiszek, hogy Galilea látogatásuk fénypontját jelenti – és igazuk is van. Mivel a környék gyakorlatilag változatlan maradt, könnyű elképzelni a bibliai jeleneteket, tudván, hogy Jézus elé ugyanez a látvány tárult valamikor. Maga a Genezáreti-tó nem nagy. Viszonylag hanem be lehet járni azt a kevés helyet, amit érdemes megnézni. Sétánkat az óramutató járásával megegyező irányban kezdjük.

Tibériás

A mai Tibériás a nyugati partvonal mentén helyezkedik el, és a tó mellett ez a legnagyobb város. Számos szórakozási lehetőséget kínál, beleértve a térség földrajzának és történelmének multimédiás prezentációját, sőt termálfürdőit is igénybe lehet venni. A Tibériásból induló modern út átszeli az Arbel-hegy korábban átjárhatatlan szikláit. Jobbra néhány körülkerített rom található, amelyek valószínűleg Magdala ősi városát jelölik. Ez lehetett az evangéliumban szereplő Mária Magdolna szülővárosa.

Kafarnaum

Balra terül el a Genezáreti-síkság, majd megpillanthatjuk Kafarnaumot és környékét, ahol Jézus felnőttként kezdte meg nyilvános működését. Itt ismét képet alkothatunk arról a városról, amely Jézus küldetésének egyik fő állomása volt. különös figyelmet érdemel, milyen kicsi a lakóépületek többsége. Csaknem mindegyiket fekete bazaltkőből építették, ablakuk nem volt, és tetejét nem fedték le nehéz kővel, valószínűleg csak sárral tapasztott ágakkal, szalmával borították.

 Az eredeti nyolcszögletű helyiség ma is látható. Péter háza fölé templomot építettek. A hagyomány szerint itt gyógyított meg Jézus egy nyomorék embert, akit barátai a kéményen keresztül lógattak be a szobába, mert a hatalmas tömegen képtelenek voltak átjutni a mozgássérült emberrel.

E hely arra emlékeztet bennünket, amikor Jézus reggelit készített fáradt apostolainak. E festői környezet sokakat csábít megpihenésre. A terület sajátossága a homokba ágyazott hat szív alakú kő, amelyeket később a Jézus által az apostoloknak megígért 12 trónnal azonosítottak.

A hagyomány szerint Jézus itt adott enni ötezer embernek, mindössze néhány halból és kenyérből. Tovább haladva egy új templomba botlunk, amely 1938-ban épült a Hegyi Beszéd emlékére. Ez a Boldogságok hegyén található.

Kelet felé haladva a Jordán folyón át Betszaidába érkezünk. Nem sok látnivaló akad itt, hiszen nemrég folytattak ásatásokat, de érdemes ide is ellátogatni, hiszen ez is jelentős helye volt Jézus működésének. Néhány kilométerre, délebbre található az ősi Hipposz-hegy. A tóparton található az Ein Gev kibuc. Innen a látogatók hajóval térhetnek vissza a tavon át Tibériásba. A folyón ringatózva kérdések tömkelege fogalmazódik meg bennünk, de ez természetes. A kérdések, amelyeket a Galileai „magányos élete” vet fel, még évszázadokig tovább élnek.

Folytatjuk!