Az erdőben található földhalmok tulajdonképpen lapos tetejű földpiramisok, melyek szertartások és temetkezések színhelyéül szolgáltak. Cahokiában 700 körül telepedet le egy ma ismeretlen nevű indián nép. A földhalmok az itt élő indián őslakosok jellegzetes építménye volt.
Fénykorában Cahokia összetett, hierarchikus közösség volt, melynek elitje kézművesek, kereskedők és földművelők felett uralkodott. Az indián városban, ebben az időben akár 40 000 ember is élhetett. Kovakőpengés kapákat, élezett kőfejű bárdokat, kerámiát és kagylógyöngy ékszereket cseréltek más folyóparti településekkel rézre, aranyra és ásványokra. A legnagyobb cahokiai földépítmény, amelyet a várost újra felfedező barátokról Szerzetes-dombnak neveznek, körülbelül 30, 5 méter magas, alapja 316 méter hosszú és 240 méter széles. 1000 körüli építésénél a munkásoknak több mint 14 millió kosárnyi földet kellett megmozgatniuk. Az ásatások során a domb tetején egy óriási épület, talán a törzsfőnök lakosztályának nyomaira bukkantak. A Szerzetes-dombtól délre nyílt tér van, melyet simára gyalultak. A város körül cölöpkerítés húzódott, őrtornyokkal.
Egy másik földhalom bepillantást nyújtott a régészeknek a város kulturális életébe. A domb alól egy 1050 körül eltemetett ember maradványai kerültek elő. Valószínűleg fontos vezető lehetett, mert testét 20 000 kagylógyöngyből álló sólyom alakúra formázott ágyra helyezték. A közelben, soha nem használt nyilat találtak, 800 darab finoman kidolgozott heggyel. A férfi mellé temettek még négy férfit levágott fejjel és kezekkel, valamint 53 megfojtott fiatal nőt. Ők minden bizonnyal emberáldozatok voltak.
Az újabb leletek közé tartozik egy cédrusfa oszlopokból álló gyűrű maradványa, amely naptárként működött. Ha a körön kívül álló oszlopot összekötjük a körrel, a napéjegyenlőség idején a Nap pont a Szerzetes-domb mögött kel. A kör más oszlopainak napfordulókor volt szerepe. A város 1400-ra teljesen elnéptelenedett, mert a népessége egyre csak nőtt, és a közeli lejtőkön végzett erdőirtás hatására kialakuló erózió azonban csökkentette a megművelhető földterületet, és már nem tudtak elegendő élelmet termelni. Valószínűleg egy járvány, egy globális lehűlés is rákényszeríthette lakosait, hogy a vándorló bölénycsorda nyomába eredjen, és végleg elhagyja a várost.
OLVASS TOVÁBB!
Akár börtön is fenyegetheti azt, aki Balira utazik
Figyelem! Azok a turisták, akik lejárt vízummal tartózkodnak Balin, akár 20 év börtönbüntetést is kockáztatnak....
UTAZÁSEzekben a városokban lopnak a legtöbbet
Legyen szó mobiltelefonról, táskáról vagy akár autóról, senki nem akarja, hogy eltűnjön a nyaralásán. Íme, hol fordulhat ez elő a l...
UTAZÁSRitka kártevő szaporodik a városi zöldövezetben
Olten városában egy nem kívánt látogató jelent meg: a Caenoplana variegata nevű laposféreg, amely Ausztráliából és Új-Zélandról sz...
„Fiúhotelben” szálltál meg? A fürdőszoba elárulja!
Kicsi a WC, nincs szemetes a fürdőben, vagy túl nagyok fürdőköpenyek – ezek mind árulkodó jelei lehetnek egy úgynevezett „fiúszáll...
UTAZÁSMár egy svájci turistaközpontban is belépőt szednének
A festői környéken megelégelték a beözönlő turistákat....
UTAZÁSLegyen szó iskolakezdésről vagy utazásról, már nem úszhatjuk meg a környezetbarát megoldásokat
Az Osztrák Huladékgazdálkodási Szövetség tippjeiből mi is okulhatunk....
Adja meg születési időpontját!
VAGY
ÁLLATI CUKISÁGOK