Lélegzetelállító - Misztikus maja piramisok a dzsungel mélyén

Időszámításunk előtt 1500 évvel indult virágzásnak a maják fejlett civilizációja. Tikal egyike volt a maja civilizáció fő kulturális és vallási központjainak, és egyben a legnagyobb is a maja civilizáció által alapított városok közül. Monumentális piramisokat építettek itt már a Kr. e. VI. században. A kilencszázas évek környékén azonban ismeretlen okok miatt hirtelen félbeszakadt a fejlődés, és néhány évtized alatt romba dőlt az addigi civilizáció. Tikal csaknem ezer évig, az újrafelfedezéséig mély álomba merült. 

A „Tikal” név azt jelenti maja nyelven, hogy „A hangok helye” vagy „A hely, ahol szellemhangok hallatszanak”. Egy különös feltételezés szerint az itt épült templompiramisok egyedi akusztikájú hangszerek, vagy olyan kommunikációs eszközök lehettek, ahol a papok holtak szellemeivel vették fel a kapcsolatot. Némely piramis uralkodói síremléke és vallásos szertartások színhelye volt. Ez a rejtélyes akropolisz egy közel 16 négyzetkilométeres területen fekszik, ahol becslések szerint három-négyezer épület állhatott. Óriási paloták, monumentális piramistemplomok, szertartásokra kialakított grandiózus terek, díszes síremlékek, hatalmas labdajáték pályák, egyszerű és többemeletes lakóházak romjai utalnak az elveszett világ magasan fejlett kultúrájára. A maják lakóházai szerényebbek voltak, de sírjaikat és templomaikat annál díszesebbre varázsolták. Az élet a tereken, a piramistemplomok lépcsőin, a teraszokon és a platókon zajlott.

Kultikus helyek és csillagvizsgálók

A maja kultúrában az uralkodó a papok rétege volt, így az élet a vallási szertartások köré szerveződött. A papok építtették a kultikus helyeket, ők voltak az írás és a naptár feltalálói. A hieroglifaírásos domborművek fejlett időmeghatározásról is tanúskodnak. Alighanem rituális meggondolások alapján ez a nép alkotta meg az ókori világ legösszetettebb, igen pontos megfigyeléseken alapuló naptári rendszerét, amelynek alapja természet- és napimádatuk volt. A piramis építmények némelyike csillagászati megfigyelő lehetett. Háromféle időszámítást is használtak: a Nap, a Hold és a Vénusz mozgása szerint egyaránt számolták az időt, amelynek kezdőpontja a világ teremtésének általuk kalkulált ideje volt. 

A lépcsős piramistemplomok titka

Tikal központi terén áll az úgy nevezett Akropolisz, amelyen a nyolc piramistemplom egyetlen építészeti egységet alkot. A legkimagaslóbb, fennmaradt épület a négy hatalmas mezoamerikai lépcsős piramis: a Nagy Jaguár Templom, a Hold Temploma, a Kétfejű Kígyó Temploma, illetve a Feliratok Temploma, mely talán a legkülönlegesebb. A Feliratok templomában az egyik kőtömbön ékekre leltek a régészek, amellyel elmozdítható volt a fal. Ahogyan elmozdították a követ, egy titkos átjárót találtak, majd törmelékkel elborított lépcsőt. A lépcső megtisztítása után rábukkantak egy szobára, ahonnan egy előzőleg befalazott nyíláson keresztül olyan terembe értek, ahol a padlót teljesen elborították a monumentális faragású kövek. Óriási kőtömbök feküdtek egymáson domborművekkel díszítve. Fölemelve a hatalmas követ, egy király sírjára bukkantak. 

A maja piramisok kilencszintes építmények voltak, ami a maja kozmológiára utal, ahol a krokodil hátán úszó világnak kilenc alvilága volt. A piramistemplomokon alig találunk sima felületet, hihetetlenül sok a kőfaragvány, amelyek uralkodókat és vallási szertartásokat ábrázolnak. A szentélyekben pedig gyönyörűen faragott hieroglifákkal teli kőtáblák találhatók, melyek a maja uralkodók életét és a város történetét tartalmazzák. Tikal feltárásán és restaurálásán az elmúlt 15-20 évben folyamatosan kutatók és régészek dolgoznak, sok titok övezi még a maja birodalom legendás városát.