Magyarországi vártúra

A várak a védelem biztosítása mellett főúri birtokosainak hatalmát is reprezentálták. A katonai szempontok mellett, mivel otthont is nyújtottak, a folyton változó életformáknak is teret kellett adniuk. Építészeti megjelenésük tehát folyamatosan változott. Az egymást követő nemzedékek az adott kor építészeti stílusa szerint mindig átalakították erődített otthonaikat.

Gyere velünk, és fedezzük fel együtt Magyarország várromjait!


1. Honfoglalás kori földvárak

A földvár földsáncokkal védett erődítmény. Hazánkban az Árpád-korig használták ezt az erődítési formát, de a legtöbb földvár az előttünk itt élő népektől származik. Igen szép és látványos példája ennek a vártípusnak a honfoglalás korából származó szabolcsi vár.

A képen a szabolcsi földvár légifotója látható

2. Az első egytornyú kővárak (XI.-XIII. század)

A tatárjárás világossá tette, hogy a kor színvonalán már csak a kővárak nyújtanak megfelelő védelmet. A XI. században már több megyeszékhelyen épült kővár. Ezek a várak kezdetben egyetlen, fallal körbevett toronyból álltak, melyhez kapcsolódott a többemeletes palota épülete. A torony képezte akkoriban a hatalom jelképét. A vaskos, sokszor vakolatlan várfalak a kisméretű ablaknyílásokkal a román stílus jegyében épültek.


Esztergomi vár

Az ezredforduló előtt Géza fejedelem itt hozta létre székhelyét. Fia, az államalapító István király is itt született, és megkoronázására is az Esztergomi Székesegyházban került sor. A vár építtetését tehát Géza kezdte el, de a munkálatok befejezése III. Béla király nevéhez fűződik. A székesegyház és a palota-együttes az Árpád-kor legjelentősebb építészeti emléke. Déli végén szabálytalan ötszög alaprajzú lakótoronnyal. Az elegánsan, könnyed kápolna már a gótika formáit idézte.

Visegrádi vár

IV. Béla király építtette a kettős, alsó és felső kővárat. A vár-együttes felső várában emelkedett a jellegzetes ötszögű torony, a szabálytalan alaprajzot követő falak által bezárt terület egyik sarkában. Ehhez épült később a palotaszárny. Az egész körül, egy sziklába vájt szárazárok húzódik. Alatta a Duna partján haladó út lezárására épült az alsóvár, a hatemeletes Salamon lakótoronnyal. A várakat a hegy oldalán két, tornyokkal megerősített fal kötötte össze.

Hollókői vár

A Világörökség részévé nyilvánított Hollókő vára az 1241-42-es tatárjárás után épült. Az eredetileg egy öregtoronyból és az azt körülvevő falból álló erődítmény az idők folyamán az alsóvárral bővült. A két várrészt egy falszoros kötötte össze, a kaputornyot pedig az előtte megásott farkasverem is védte.

Sümegi vár

Sümeg a Bakony nyugati lábánál, több tájegység találkozásánál fekszik, emiatt már a középkorban is stratégiai fontosságra tett szert. Az eredetileg egy vaskos öregtoronyból és azt körbevevő falból álló korai várat az évszázadok során állandóan bővítették, mígnem a várhegy teljes fennsíkját elfoglalva kialakult végleges formája.

3. Négy saroktornyos kővárak (XIV. század)

Nagy Lajos uralkodása idején kezdtek hazánkban meghonosodni a nyugati mintájú, kastélyszerű várak. Ekkor épült Diósgyőr és Tata vára. A korabeli várak szabályos alaprajzzal, négy saroktoronnyal épültek, és közöttük húzódott a négy palotaszárny. A keleti oldalon pedig általában egy kápolna állt. A palotákon megjelentek a gótikus stílusjegyek. A külső homlokzatot már nagyobb ablakok és díszes erkélyek, csipkés, faragott részek jellemezték. Ezekben a várakban már nem található az elődeikre oly jellemző önálló torony épülete.


Diósgyőri vár

A szikladombon fából-földből épült erődítmény a tatárjárás idején elpusztult. A jelenleg álló négyzet alapú, négytornyos épületet a kápolnával IV. Béla építtette. Kettős fal és széles vizesárok védte a palotát, mely csak a tornyos hidakon volt megközelíthető.

Tatai vár

A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.

5. Reneszánsz stílus megjelenése a várakban (XV.-XVI. Század)

A középkori várépítés utolsó stíluskorszaka Mátyás uralkodásával kezdődött. Az itáliai humanista műveltséget elsőként ő honosította meg udvarában. A királyi vár átépítését több vidéki vár reneszánsz díszítése követte. Kőfaragások, szobrok, dísz kutak, oszlopos árkádsor voltak a reneszánsz stílus fő jellemzői.


Budai Vár

Mátyás király a Budai palota átépítéséhez Itáliából hívatott szobrászokat, építészeket, hogy átformálják az új stílusnak megfelelően. A belső, nagy udvar köré emeletes reneszánsz lodzsát emeltetett, közepére dísz kutat, a palota többi udvarába bronzszobrokat állíttatott. A kápolna és a Zsigmond által építtetett Friss-Palota közötti területen vörös márványból emeletes fogadócsarnokot készíttetett. A XIX. század második felében kibővítették a királyi rezidenciát, és a Várnegyed is ebben az időben nyerte el mai arculatát.

Simontornya

1500 táján Simontornyát a budavári mesterekkel reneszánsz várkastéllyá alakították át. A kétemeletes lodzsa a palota előtt futott végig, onnan emeletenként négy-négy reneszánsz ablak nyílt az udvarra. Volt kápolna, földszinti lovagterem, és az emeleten egy zárt, erkélyes nagyterem.

6. Bástyás kővárak (XVI.-XVII. Század)

Buda elesését követően sok vár török uralom alá került. Újszerű várak építése vált szükségszerűvé a hatékonyabb védelem érdekében. Eger és Szigetvár megerősítésével kezdődött a bástyák emelése a várfalon belül. A bástyák, vagy a kerek rondellák mögött pedig ágyúdombok kialakítására került sor. A falakat vízzel teli árkokkal vették körül.


Egri vár

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

Szigetvár

Az első erődöt, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot a sziget egykori birtokosai építtették. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették, és földsáncokkal védték. A török támadások ellensúlyozására a várat, és a várost megerősítették. Kiszélesít a vár körüli tavat, növelték a sáncokat, és felépítették a négyszögalaprajzú vár sarkain a bástyákat.

Sárospatak

A vár építése még az 1530-as években kezdődött, a vár délkeleti sarkán magasodó, díszes ajtó- és ablakkerettel, kandallókkal és egyéb részletekkel ellátott lakótorony készítésével. Ehhez épült később a négy szárnyból álló, sarkain bástyákkal emelt, árkokkal körülvett, kastélyszerű belső vár. A belső vár és a város falai elé később további bástyák épültek.

A Rákóczi szabadságharcot lezáró Szatmári békét (1711) követően Magyarországon évtizedekig béke honolt, így a várakra már nem volt szükség. Ezzel le is zárult a hagyományos értelembe vett várépítkezés korszaka.