UTAZÁS

Salamon trónja - A Tűztemplom

Szerző:

Szabó Anna

A Takht-i Szulejmán (Salamon trónja), az egyik legszentebb iszlám előtti hely, Iránban. A Tűztemplom egy vulkanikus csúcsok övezte völgyben fekszenek, egy ásványi anyagokban gazdag vizű, feneketlennek hitt tó partján.

A romok Kr.e 250-ből származnak, a helyet hosszú ideje szentnek tekintik. Az itt, Adur Gusnaszp ősi város területén épült Tűztemplom azért kiemelkedően fontos, mert a zoroasztriánus hit három Nagy Tüzének egyikét őrizték itt. A legenda szerint Salamon király szörnyeket zárt a Tűztemplomot körülvevő vulkánok kráterébe. A romoktól 8 kilométerre áll egy hegy, amelyet szintén Takht-i Szulejmánnak hívnak, ahol Salamon állítólag egy nyári palotát építtetett Sába királynője részére.

A Tűztemplom romjai

A várost egykor masszív 9-12 méter magas földsánc vette körül hatalmas kapukkal a főbb átépítési pontokon. Maga a Tűztemplom boltíves épület volt kupolával, és csaknem 30 centiméteres kockatéglákból építették. A templomba két boltíves kapuzaton lehetett belépni, ami után a hívők leereszkedtek egy téglákból pincehelyiségbe, amelynek falai 1 – 1,5 méter vastagok lehettek. A helyiségben boltíves falfülkék voltak, ahol a régész kutatók szerint értékes kincseket őriztek.

A Három nagy Tűz

A zoroasztriánizmus Kr. e. 600 körül élt bölcs, Zoroaszter tanításán alapul. A zoroasztriánusok szemében a tűz, Ahuramazda szent szimbóluma, aki Zoroaszter szerint a mindenség teremtője. A szent szövegek szerint a Nagy Tüzek a teremtés óta lobognak, és azért kell éltetni őket, hogy támogassák a hitet, elhessegessék a kétséget és védjék az emberiséget. Csak nem minden városnak volt szent tüze, ahogy minden templomnak is. A három Nagy Tűz közül az egyik a papoknak, a másik a földművelőknek, a harmadik a harcosoknak és a királyoknak volt szentelve.

Az arab történetírók szerint minden perzsiai tűztemplom az Adur Gusnnaszp-i templomból hozta el a lángot, mert itt volt a forrás. Ez a láng 700 éven keresztül égett megszakítások nélkül. A csatába induló perzsa harcosok ellátogattak a tűzoltárhoz és innen merítettek spirituális erőt a harchoz.

A várost 1819-benRobert Ker Porter brit diplomata fedezte fel újra, és rajzokon gondosan rögzítette, amit itt látott. Pár év múlva egy nyelvtudós látogatott el ide, aki megfejtette az ékírásos szövegeket, és rájött, hogy a romok az ősi szent város, maradványai.