Szebb, mint a mesében - a Karib-tenger gyöngye

A Karib-tenger második legnagyobb szigete, Hispaniola, melyen Dominika és Haiti osztozik, már a fél évezredekkel ezelőtt ide ékező hajósokat is lenyűgözte. Kolumbusz Kristóf 1492-ben látta meg a szigetet, és első expedícióját befejezve innen indult útnak Spanyolország felé a szenzációs hírrel, hogy megtalálta a régen keresett utat az ázsiai kontinenshez. A ma csaknem kétmilliós főváros, Santo Domingo az Újvilág legrégibb, állandóan lakott települése. Az 1496-ban a nagy felfedező testvére, Bartolomeo által alapított város 1509-től az első gyarmati alkirályság székhelye, az amerikai kontinens spanyol központja lett. Ma jól elkülönül az évszázados gyarmati hagyományokat idéző óváros és a modern negyed.

Az óváros valóságos múzeum, itt sorakoznak a „legek”. A legöregebb amerikai katolikus templom, a Santa Maria-katedrális és a földrész legelső egyetemének épülete a Casa de los Jesuitas, e városrész központjában állnak. A Santa Maria-katedrálisban van Kolumbusz Kristóf márványból és bronzból készült mauzóleuma is.

Az erődítményszerű Alcazar de Cólon a város folyója, az Ozama mentén található. A mór stílusú, árkádos udvarú épület egykoron a Kolumbusz család rezidenciája, később különlegesen őrzött börtön volt, ma múzeumként szolgál.

A trópusi élővilág lenyűgöző pompáját tárja fel a főváros közelében a botanikus kert és a természetes környezetben kialakított állatkert. De a csodás, pálmafás partszakaszok is olyanok, mint egy szabadtéri madár és növény bemutató.

A homokos partok, mint a Puerto Plata, a Playa la Caleta vagy a Playa Dorada a föld legnagyobb vízisport-paradicsomai közé tartoznak. A sekély partmenti vizek korallzátonyai és élővilága pedig lépten-nyomon búvárkodásra csábítja az embert. Az egész napos program után a karibi zene hangjaira megelevenedő kisvendéglők tengeri ételkülönlegességeiből válogathatja ki mindenki a kedvére valót.