Székelyföld mesés tájai

Ódákat lehetne zengeni a táj szépségéről. Bármerre járunk, zöldellő legelők, vadregényes szurdokok, zegzugos barlangok, kéklőn fénylő tengerszemek, sóbányák, fenyvesekkel borított hegyek, várromok, kedves falvak és nagy múltú városok várnak ránk. Na, és persze megannyi jellegzetes, díszesen faragott székely kapu.

A Székely-sóvidék

A sóvidék felkeresése szinte kötelező program a Székelyföldre látogatók számára. Híres sóbányák, sósvízű tavak, és sósziklák vidéke ez. Parajd és Szováta neve mindenki számára ismerősen cseng. A környéken mára rómaiak is bányásztak sót. A parajdi sóbánya látogatható, a mélyben hatalmas terek tárulnak fel, ahová százával járnak gyógyulni felnőttek és gyerekek. Szovátán az öt sóstóból álló gyógyfürdő környékén hófehéren csillogó sósziklákra is bukkanhatunk.

Lebegj a Medve tóban

Szováta leghíresebb tava a Medve-tó, ahol alpesi stílusú üdülőfalu települt a tó köré. A Medve-tó felszínén „lebegőknek” a holt-tengerihez hasonló élményben lehet részük, hiszen vizében 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van. Az iszap is rendkívül egészséges, ezért a tavak körül a fürdőzőkön kívül nem ritka a fekete iszappakolást „viselő” emberek látványa sem.

A Székelykő

Torockó, egy gyönyörű kis székely-magyar falu, mely két hegy, a Székelykő és az Ordaskő közötti völgyben fekszik. A Székelykő mészkőszikláinak legmagasabb pontja 1129 m. Nevét a hegytetőn egykor lévő várról, erődítésről kapta, melynek birtokjogát az aranyosi székelyek az általuk megoltalmazott torockói szászoktól kapták. Nyári időszakban napfelkelte után rövid időre eltűnik a Nap a Székelykő mögött, ilyenkor Torockón kétszer kel fel a Nap.

Hegyszorosok és szurdokvölgyek

A Gyilkos-tó és a Békás-szoros szintén kötelező programpontja a székelyföldi kirándulásnak. A páratlan természeti szépségekhez vezető út önmagában óriási élmény, hiszen fenyvesek között, szerpentinen kapaszkodik fel. Több kanyarban megállóhelyeket alakítottak ki, érdemes legalább egyszer félreállni, és gyönyörködni a szép kilátásban. A Gyilkos-tó a szemközti hegyről legördülő és a patak útját elzáró kőtömbnek köszönheti kialakulását. A patak vize elárasztotta a völgyben fekvő fenyőerdőket, és a víz alá került fák törzsei még ma is kikandikálnak. A tó eredetiségét és varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja.

A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békás-szorosba, ami a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5km). A Békás-szoros hatalmas sziklái láttán az ember egyik ámulatból a másikba esik. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma.

A kettéhasadt hegy legendája

A Tordai-hasadék Erdély egyik látványos kirándulóhelye. A "kettészakadt" hegy már nagy távolságokból látható. A hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlásával keletkezett. A hasadékhoz számos Szent László legenda fűződik, az egyik szerint mögötte ketté vált a hegy, és a kunok nem tudták tovább üldözni. Lova patkójának nyoma a Patkós-kő.
A hasadék közel 3 km hosszú, az ösvény néhol 200 m magas mészkősziklák között vezet a Hesdát patak hol egyik, hol másik oldalán. A két oldalt néhol kis gyaloghidak kötik össze. A hasadékban 32 feltárt barlang is van.