Tudod hol találhatók az üveghegyek?

Az Észak-Amerikai kontinens közepén van egy olyan park, amelyről annak idején sok legenda keringett: a régi telepesek azt mesélték, hogy arrafelé üveghegyek, meg kénhegyek vannak, és a tavak olyanok, mint megannyi bugyborékoló festékes edény, vagy egymás fölé helyezett porcelánkádak, melyekben különböző a vizek hőmérséklete. Még egy aranyszínű folyóról is meséltek, meg gőzölgő földből feltörő vízszökőkutakról, és egy olyan erdőről, ahol a kőfákon kőmadarak énekelnek. Mintha egy mesekönyv lapjait olvasgatnánk…

Természetesen a mesélőknek senki sem hit, de a történetek azért fennmaradtak. 1871-ben aztán az amerikai kormány expedíciót küldött ki az igazság kiderítésére. Ezt követően az amerikai elnök az egész parkot nemzeti parkká nyilvánította. A mesékben ugyanis sok igazság volt, és azóta látogatók milliói részesülhetnek az elvarázsolt hely látványában. A Yellostone Parkon belül valóban található egy üveghegy, az Obszidián szikla, amely vulkáni üvegből épült fel, és amelyből a soson harcosok egykor nyílhegyeiket hasították.

A Minerva teraszon egymás fölött természetes kalcitfürdők gőzölögnek, és a Fountain Paint Potnál fortyogó iszapgödrök az ásványi anyagoktól a szivárvány minden színében pompáznak.

A Yelloston Park leggyakrabban emlegetett látványosságai a gejzírek, ezek a félelmetesen lenyűgöző vízoszlopok. Az Old Faitful gejzír akár 60 méter magasra is felcsap az ég felé. Mindegyik gejzír más és más. Az egyik egy fehér kovaföldbarlangból tör elő, a másik egy folyó fölött lövelli át a forró vizét, és itt található a világ legnagyobb gejzírje is, a Steamboat, amely 100-120 méter magasba tör. Kitörése azonban teljesen kiszámíthatatlan: négy nap és négy év között változhat.

A Yelloston parkban 10 000 hévforrás van. A gejzíreken kívül vannak gőzölgő mélyedések, amelyekben fortyog az iszap, és kénes gőzök törnek elő fumarolának nevezett kürtökből. A hévforrásokat gyakran színezik smaragdzöldre vagy türkizkékre az algák, amelyek alkalmazkodtak a forráspont közeli hőmérséklethez.

A régebbi vulkánok tevékenységének a felszínre gyakorolt hatásáról a Specimen hegy tanúskodik. Itt állnak a megkövült fák, amelyekről még ma is felismerhető, hogy platánok, diófák, tölgyfák, somfák és mangóliák voltak egykor.

Több millió évvel ezelőtt vulkáni hamu és salak borította be őket, és elzárva előlük az oxigént, megakadályozta az elégésüket. Később az idők során a fa szerves anyaga sejtenként kicserélődött a sziklákból származó ásványi anyagra, és amikor végül védőburkuk lehámlott, a fák önmaguk kőszobraikként jelentek meg. A hegy egyes részein 27 ilyen kőerdő maradványa helyezkedik el egymás fölött. Évszázadokon át nőttek ugyanazon a helyen, egymás után temetődtek be és változtak kővé.