Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
UTAZÁS

Utazás a lehetetlenség és a tehetetlenség országába - Szomália

Szerző:
Szabó Anna
A különböző hírportálokon, valamint közösségi oldalakon néha fel-felbukkan azéhezés, a háború és a kilátástalanság Afrikája. Ilyenkor pillanatnyi empátiát érzünk, majd továbblapozunk. Most álljunk meg néhány percre, és nézzünk a szakadék mélyére egy szomáliai nő tapasztalatain és emlékein keresztül.

 

Néhány évvel ezelőtt egyik tanárom hívta fel a figyelmünket a Desert Flower című filmre,
ami egy szomáliai származású modell életét dolgozta fel. A film Waris Dirie önéletrajzi regényén alapszik, ami egy szomáliai nomád családból induló, majd a legfényesebb nemzetközi kifutókat érintő életutat tár az olvasók elé. Úgy gondoltam, hogy az ő beszámolóit alapul véve bemutatom a tradicionális és a háborúk súlytotta Szomáliát, azt az országot, amely a világ egyik legszegényebbikének számít, ahol az öntörvénykezés felülírja az államit, nincs működő nemzetgazdaság, és a nomád pásztorkodás még ma is az ország fő tevékenységforrása.

{KEPGALERIA}

 

 

Legértékesebb tulajdonuk a teve, úgymond multifunkcionális eszközük: költözéskör a hátán szállítják az ingóságaikat, a tejével táplálkoznak, fizetőeszközként is használják, valamint a tevecsikókat el lehet adni, vagy csereáruként felajánlani egyéb holmikért. A tevegondozás hagyományosan a férfiak feladata, ami a sivatagban a legmagasabb rendű munkának számít, míg a nők a kisebb állatoknak viselik gondját. Szomáliában a család intézménye a legfontosabb, az jelent mindent. „A legsúlyosabb sértés, amit egy ember fejéhez vághatsz: Gazellák kergetőzzenek a házadban, vagyis: haljon ki a családod” (Waris Dirie: Sivatagi hajnal, 18.o.)

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL