Víz alatti tárlat egy elsüllyedt egyiptomi városban

A tengerfenéken a feltárás óta rengeteg kincs került elő. Kolosszusok, aranypénzek, ékszerek, melyek értéke felbecsülhetetlen. A hatalmas több méter magas szobrok egy része a mai napig a tenger fenéken várja, hogy újra felszínre kerüljön, mivel a régészeti feltárást némiképp nehezíti az a több mint 6 kilométer mélység, ahonnan ezek a kincsek előkerültek. Talán emiatt merült fel a víz alatti tárlat megvalósításának gondolata.

Herakleion a fáraók kikötője az ókor egyik fontos kereskedelmi központja volt, ahol az árukkal megrakott hajók érkeztek az Égei-tenger szigeteiről. Egykor mozgalmas város volt, mely vallási központnak is számított. Bár a város a kereskedelemből élt, a víz alatti leletek között van egy görög-római isteni hősnek, Heráklésznek szentelt templom is. A legenda szerint Herakleion a szerelem városa is volt. Homérosz elbeszélése szerint a város nyújtott menedéket a szép Helénének, és szeretőjének Párisz trójai hercegnek. A közelben, Alexandria keleti kikötőjében búvárok felfedezték Antirhodosz sziget elsüllyedt királyi negyedét is, ahol Kleopátra királynő palotája állt.

A víz alatti kincsekből ítélve Herakleion gazdag város lehetett, melynek elitje a kereskedőkre kivetett adókból élt. Bár az üzleti életben a polgárok erkölcsössége állítólag romlott, a város jelentős zarándokhelyként is működött a keleti mediterrániumban. A századok folyamán a város a fáraók, a Ptolemaidák, a Római, majd a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt. Ptoleimada isten, Szerapisz mellszobra és egy Ízisz istennőnek öltözött Ptoleimada királynő kolosszusa jelentették a város vallási jelentőségét. A további fontos leletek közé tartoznak a hieroglifákkal teleírt kőtáblák, és egy gránitlap, melyen egy rendelet tíz százalék adót vetett ki a görög árukra, amelyet a fáraókori istennő, Neith temploma részére kellett befizetni.

Több elmélet is létezik arról, hogy miért süllyedt el a híres város. Egyesek szerint földrengés és szökőárak árasztották el a várost nagyjából 1300 évvel ezelőtt. Más kutatók szerint árvizek és tengerszint-ingadozások miatt került a tengerfenékre a gazdag kikötő. A part menti városok világszerte ki vannak téve ezeknek a természeti jelenségeknek. A temérdek víz alatti szobor, kincs és tárgy bemutatására a tervek között szerepel egy izgalmas és exkluzív kezdeményezés is, egy víz alatti tárlat megnyitása is, melyen a turisták búvárruhában tudnak részt venni, és maguk is megcsodálhatják a fáraókori város maradványait a hullámok alatt.

A cikk az Elveszett városok atlasza című könyv alapján készült.