Megújulás
Ez a végződések és az új kezdetek időszaka. Ahhoz, hogy valami új kezdődjön, először meg kell halnia a réginek. Ezt nem mindig könnyű megtenni, de meg kell értenünk, hogy elkerülhetetlen és elengedhetetlen folyamata ez az élet folyásának. A világegyetem csak üres tért tud megtölteni. Ami már tele van, az semmi újat nem tud magához vonzani, különben túlcsordulna a pohár. Mivel a természeti törvények az egyensúly elvét követik, ami kezdetben kevés volt, abból végül bőségesen lesz, ami pedig bőségesen volt, az el fog tűnni. Mint ahogy a fák elhullajtják száraz leveleiket, és új rügyeket fakasztanak a lebomlott levelek humuszos talajából, ugyanúgy nekünk is el kell tudnunk engedni azt, ami már nem minket szolgál, mert csak így maradhatunk egyensúlyban a környezetünkkel, és csak így fogadhatjuk el az élet ajándékait, amit számunkra tartogat. Ez a megújulás hatalma. A halál után mindig új élet születik, a teremtés körforgása végtelen. Amikor elengedünk valamit, nem az a fontos, hogy mit hagyunk hátra, hanem az, ahogy továbblépünk. Még mindig ragaszkodsz hozzá? Fájdalmat, megbánást érzel? Vagy esetleg örülsz, megkönnyebbülsz, izgatott vagy? Megbékéltél a múltaddal? Csak üres lappal nézhetünk szembe az új kezdettel, az új élettel. Ha semmi sem tart vissza bennünket, a világegyetem bőségesen megtölti üres poharunkat. A vég elengedhetetlen az élet folyamatosságához. A gyermeknek is el kell hagynia az anyaméhet, ha meg akar maradni, és új életet akar kezdeni. Ha nőni és fejlődni szeretnénk, folyamatosan új utakra kell lépnünk a régiek helyett. Ne feledd, hogy amikor ellenállunk a változásnak, megállítjuk az energiaáramlást, és stagnálást hozunk létre. Engedd el azt, amire már nincs szükséged!
|