A spirituális optimizmus 5 alapelve

Amikor felfedezőútra indulsz saját belső világodba, akkor is az intuícióddal dolgozol. A szellemi úton rá kell jönnöd bizonyos alapvető tételekre. Ahogy ezek az elvek egymás után világosodnak meg előtted, úgy alakul át a valóságod. A puszta hit nem képes megváltoztatni a körülötted lévő világot, de a felismerés már igen. Ez a különbség aközött, ha csak elhiszed, hogy áldás van rajtad, vagy ha valóban megtapasztalod a kegyelem működését magad körül.

A most következő alapelvek a változás nagy hatású segítői. Ha a felismerés kibontakozik benned, többé nem lesz határa a létezésednek. Egyetlen dolog biztos csupán: átalakulsz.

Az első alapelv a félelem és a szomorúság ellen hat, és arra biztat, hogy örömteli szívvel éld az életedet. Az út kezdetén az örömöt csak apró felvillanások formájában tapasztalod meg, amelyek jönnek és mennek. Végül azonban a nevetés úgy fújja majd el a szenvedést, mint a szél a füstöt és a port. A szenvedés az illúzió egyik legmeggyőzőbb eleme, ettől azonban még ugyanolyan valótlan.
 

Van tehát két ellentétes világnézet, amelyek vetélkednek a kegyeidért. Melyik a jobb: a spirituális vagy a materialista út? A választás egyáltalán nem könnyű, hiszen a két világkép mellett szóló bizonyítékok nincsenek egyensúlyban. Míg a legtöbbünk kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a fizikai világról, Istennel és az Univerzummal kapcsolatos tudásunk meglehetősen hiányos.

Ha úgy döntesz, hogy el szeretnél indulni a spirituális úton, először is fogadd meg, hogy ezentúl megpróbálsz mindenre úgy tekinteni, mint ami sokkal kevésbé valóságos Istennél. Keresd az igazságot „teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből” (L. Mt.22,37), ahogyan Jézus mondaná. Ezzel valójában az öröm mellett teszel hitet. Mindig, amikor pillanatnyi boldogságot élsz át, úgy érzed, ki akar törni belőled a nevetés, vagy éppen ok nélkül mosolyognod kell, az örök valóságba nyersz bepillantást. Egy rövid időre szétnyílik a függöny, és te megtapasztalhatsz valamit, ami túl van az illúzión. Idővel ezek a pillanatok egyre gyakoribbá válnak, míg végül egyetlen folyamatos állapottá olvadnak össze.

A második alapelv az áldozattá válás ellenében hat. Arról szól, hogy odafigyelnek rád, és gondoskodnak rólad. Minél inkább felismered ennek az állításnak az igazságát, annál kevésbé hiszed majd áldozatnak magad.
Az egyik legnagyobb probléma az életünkben, hogy áldozatként tekintünk magunkra. Testünk öregszik és meghal, ki vagyunk téve a sors szeszélyeinek. És azzal, hogy pusztán elképzeljük, milyen szörnyűségek történhetnek velünk, ugyanannyi szenvedést okozunk magunknak, mint maguk a valós események. Az áldozattá válás logikus következménye annak, hogy folyamatosan veszélyben vagyunk.

Vajon megteheti-e egy szerető Isten, hogy az egyik nap minden földi jóval elhalmoz bennünket, míg a következőn katasztrófát és szenvedést zúdít a nyakunkba? A legtöbb ember, aki hálás Istennek, tagadja, hogy Ő lenne a felelős a betegségekért, a sorscsapásokért. Ugyanakkor nem lehet, hogy egy mindentudó, mindenható istenség csupán a dolgok egyik részéért kezeskedik. Vagy ő tartja fenn az egész világot, vagy nem. Az egyetlen módja, hogy kiszabaduljunk egy olyan Isten fennhatósága alól, aki egyszer örömöt, egyszer pedig bánatot hoz, ha rájövünk, hogy nem egy személyről van szó. Csupán azért nevezzük „Ő”-nek, mert az elménk képtelen a teljes elvonatkoztatásra.

Mindig, ha valamiben Istent véled felfedezni, légy hálás neki az adott dolgokért. Azért fontos ez a gesztus, mert a hála kimutatásával a Mindenség jóságos aspektusát emeled ki, erre irányítod a figyelmedet. A hálaadás célja, hogy összekapcsolódj az élet magasabb szintű víziójával. Te döntöd el, hogy melyik oldalra kívánsz összpontosítani: arra, amelyik ad, vagy arra, amelyik elvesz. De tudnod kell, hogy minden, aminek figyelmet, energiát szentelsz, növekedésnek indul az életedben.

A harmadik alapelv a bizonytalanság leküzdésében segít. Azt mondja, hogy a félelemben valójában egy csepp igazság sincs. Tökéletesen megbízhatatlan.
A modern világ arra tanít, hogy tiszteljük a félelmeinket, mint túlélésünk alapvető kellékeit, amelyek biológiai jelzések formájában figyelmeztetik az elménket és a testünket a közeledő veszélyre. Egy olyan kor gyermekei vagyunk, amely fennen hirdeti, hogy pusztán életben lenni annyi, mint hazárdjátékosként vállalni a végső kockázatot. Az eredmény: áldozatul esünk a félelemnek, ami teljesen elbizonytalanít bennünket, kik is vagyunk, és hova tartozunk.

A szellemi utat járva tökéletesen megszabadulhatsz az ilyen félelmektől. Ahogy lépésről lépésre elutasítod az aggodalmak jogosságát, egy idő után rájössz, nem igaz, hogy állandó életveszélyben vagy. Az Univerzum biztonságos hely, ahol törődnek veled és gondoskodnak rólad. Ahhoz, hogy a félelem szorításából eljuss a félelemmentességig, alapvető irányultságodon kell változtatnod. Mivel a mai világban mindenhol a rettegés és a pánik vesz körül bennünket, mi sem egyszerűbb, mint alárendelődni a folytonos fenyegetés záporozó sortüzének. Mindezek ellensúlyozására magadba kell nézned, saját belső hangodra kell figyelned. Vedd észre, hogy biztonságodat egy magasabb szintű intelligencia garantálja, amely benned lakozik. A lehetséges veszélyek illúziók. Csak az számít, ami elérhető közelségben van.

A lényeg, hogy megtaláld a helyedet a színjátékban, és mindezt magabiztosan tedd. Minden úgy van, ahogyan lennie kell.

Ez az alapelv a kudarc elkerülésében segít. Azt állítja, hogy minden kérdésben eleve ott rejlik a válasz. Mi, emberek csupán elménk korlátozottságának köszönhetjük, hogy úgy érzékeljük, mintha a megoldás később jelenne meg, mint maga a probléma. Szekvenciákban, az „előtte-utána” terminusaiban gondolkodunk. Pedig az idő beszűkült határain kívül probléma és megoldás kéz a kézben járnak, egyszerre vannak jelen.

A szellemi utadon rájössz, hogy a világon az összes probléma a tudatosságban gyökerezik, ezért a megoldás minden esetben az ebben bekövetkező elmozdulásban, változásban keresendő. De mégis, milyen az, ha az ember a lélek szintjén boldog? Egyetlen jelzővel kifejezve: erőlködés nélküli. Három alapvető dolog szükséges hozzá:

Talán te is úgy gondolod, hogy problémáid megoldásához hősi tettekre és emberfeletti erőfeszítésekre volna szükség. Spirituális nézőpontból szemlélve azonban éppen az ellenkezője igaz. A lélek víziója az életről ugyanis nem a küzdelemről, az eredménytelenségről és a kudarcokról szól. Egyetlen dolgod, hogy tetteidet a három, fentebb leírt feltételhez mérd. Tedd fel hát magadnak az alábbi kérdéseket:

Ha a szellemi úton eljutsz odáig, hogy túllépj az „én, engem, enyém” imádatán, a növekvő tudatosság eltörli az elkülönültség állította határokat. Többé nem elszigetelt individuumként, hanem teljes egész részeként látod önmagad.

Ez az alapelv a képmutatás ellenében dolgozik. Arra buzdít, hogy valós vágyaink szerint cselekedjünk, hiszen ezek mutatják meg, merre van az igazi fejlődés útja. Ne akarj jobb – vagy más – lenni, mint aki vagy. Ne ess bele abba a csapdába, hogy más arcodat mutatod a világnak. Csakis és pontosan annak kell lenned, aki valójában vagy.

A vágy óriási problémát jelent a modern ember számára. Két ellentétes erő rángat minket. Az egyik igyekszik felszabadítani a régi értékrendszer kötöttségei alól, míg a másik foggal-körömmel ragaszkodik ezekhez az értékekhez. Az eredmény: kettősség, polarizáció, amely az élet minden területén megmutatkozik. Sajnos a valóságban a régi értékrend kényszere nagyon be tudja korlátozni az embert.

Szeretnél még többet megtudni a témáról? Akkor feltétlenül vásárold meg az alábbi könyvet!

Deepak Chopra Miért nevet Isten? (Édesvíz Kiadó) A sikeres szerző, Deepak Chopra üdítően friss nézőpontból közelíti meg új könyvében a spiritualitás témáját. Egy komikus és az ő kéretlen mentora kitalált történetén keresztül mutat utat, és vezeti vissza az olvasót a reményhez, az örömhöz, sőt, a megvilágosodáshoz – és mindezt úgy, hogy aki vele tart, biztos lehet benne, hogy mindvégig jól fog szórakozni. Ismerkedjünk hát meg Mickey Fellows-zal! Jóllehet sikeres Los Angeles-i komikus, mégis átlagember, akinek megvannak a maga félelmei, önző vágyai és függőségei. Apja halála után találkozik egy Francisco nevű titokzatos idegennel, aki örökre megváltoztatja az életét. Francisco különös találós kérdések elé állítja Mickey-t, ő pedig belemegy a játékba, és nekivág, hogy felfedezze saját életét. Sorra megvizsgálja lényének azokat a részeit, amelyeket addig gondosan elnyomott, és poénok mögé rejtett. Végül pedig rájön, hogy az igazi humor segít megnyílni a szellem hatalma előtt, és képessé teszi, hogy végre valódi kapcsolatot alakítson ki a körülötte élőkkel. A Miért nevet Isten? nagy adag humorral és valós, gyakorlati tanácsokkal bizonyítja be az olvasónak, hogy minden helyzetben van miért hálásnak lennünk, mert mindig ott rejlik valahol a bőség ígérete, és hogy az elénk tornyosuló akadályok valójában álruhába öltözött lehetőségek. Végtére is nincs szükségünk konkrét okra, hogy vidámak legyünk. A nevetés ereje mindnyájunkban ott szunnyad, és csupán arra vár, hogy szabadjára engedjük.