4. Az „igazi” művész

Az „igazi” művész messziről köp a divatra, számára csak az ecsetkezelés és a szénrajz gyűjteménye számít. Mindig festékes a ruhája vagy legalábbis szakadt valahol. A Sziget fesztiválon garantáltan minden évben megtalálod majd valamelyik underground sátor közelében néhány doboz cigivel és pár karton sörrel. Pénze természetesen nincs, mégis többet jár bulizni, mint bárki az országban. No persze legtöbbször csak a legközelebbi füstös késdobálóig jut el. Minden kiállításon ott van. Lelkivilágát senki nem érti meg - legalábbis szerinte. Vagy nihilista, vagy veszettül jó a humorérzéke, köszönhetően a rendszeres füvezésnek. Legalább egyszer megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata, hogy aztán posztumusz díj reményében a világmindenség magasztalja végre alkotásait.