Mit együnk?

A teljes teremtésben érvényes az a törvény, hogy az egyik élet a másik élettől függ. Ahogyan az élőlények a teremtés más szintjein, az ember is úgy tarthatja fenn magát, hogy a másik élőlényt megeszi. Látszólag úgy tűnik, a karma tekintetében az ember egy hajóban evez az élet alacsonyabb rendű teremtményeivel, az állatokkal, a növényekkel.

A természetnek van egy másik mozgatórugója az evolúció törvénye, ami kimondja, hogy minden élő forma egy másikból jött létre. Ahogyan az egyik forma átmegy egy magasabb szintű másik formába, minden lény fejlettségében különbözni fog az alacsonyabbtól. Minél több értékes anyagot tartalmaz az adott életforma annál nagyobb értelemmel és értékkel rendelkezik. A szentek az emberek étrendi problémájának megoldása során ezt a törvényt alkalmazták. Akár megszívlelték, akár nem, az ember elé tették ezt a törvényt, hogy megújítsa étrendjét és minél távolabb tartsa magát a karma súlyos láncaitól.

Minden étkezési módnak megvan a maga hatása az emberre, segíti vagy hátráltatja a magasabb cél elérését, az önmegismerést, illetve Isten megismerését.

Mi köze a karmának a táplálkozásoz?

Az emberi test - amelyben teljes mértékben munkálkodik az 5 teremtő és alkotó erő: föld, víz, tűz, levegő, éter – a legértékesebb. Ezért van az, hogy a teremtésben a lista tetején található a legközelebb Istenhez – a Teremtőjéhez. A négylábú állatok következnek, belőlük teljesen hiányzik az éter, vagy elenyésző mennyiségben van jelen.

Ezek után következnek a madarak, 3 elemmel, föld víz tűz. Lejjebb helyezkednek el a 2 elemmel bíró teremtmények (a föld és a tűz), bennük a másik 3 elem rejtve maradt, ilyenek a csúszómászó giliszták és rovarok, amelyeket a legkevesebb megbánással taposunk el, mivel az ő esetükben nincs büntetés. Legalul helyezkednek el a gyökerek, a zöldségek, a gyümölcsök, bennük a víz elem van aktívan jelen, a többi 4 elem rejtve marad. Így karmikus szempontot nézve a zöldséges és gyümölcsös ételek valóban a legkevesebb fájdalmat okozó étrendnek számítanak - aki így étkezik, az a legkevesebb karmikus adósságot vállalja fel Ezzel az életformával és táplálkozási renddel meg kell elégednünk addig, amíg meg nem találjuk azt, ami már semmilyen következménnyel nem fog járni.

Az ember számára szükséges mindenfajta táplálék megtalálható a nyers gyümölcsökben, zöldségfélékben, sőt, vannak olyan tudósok, akik nem is tartják szükségesnek az étel főzését. A zöldségek sütése, főzése során számos energiaadó elem elpusztul, így azt tarják, az a gyümölcs vagy zöldség, amelyet főzés nélkül nem lehet elfogyasztani, alkalmatlan emberi táplálkozásra. A gyümölcsök növelik szellemi és fizikai energiánkat, nem érezzük, hogy elfáradtunk volna a munkában. A gyümölcsök után a zöldségek, hüvelyesek és gabonafélék, következnek. A gabonafélék közül a legjobb energiaforrásnak a búzát tekinthetjük. A szervezet számára nagyon hasznos a kézi kőmalmokban frissen, közvetlenül felhasználás előtt őrölt teljes gabonaliszt, amely korpát is tartalmaz. A lisztőrlő malmok nem megfelelőek. A hüvelyeseket hosszabb ideig kell emészteni, bizonyos enyhén mérgező hatású savas anyagokat termelnek az emésztés során, ezért ritkábban fogyasszuk.

Hogyan étkezzünk?

Ahogyan végighaladunk a táplálékláncon, megfigyelhetjük, mely állatoknál jelenik meg a fogazat? A madarak és hüllők táplálkozására jellemző a nyelés, a fejlődés további szakasza a ragadozó négylábú emlősök, amelyek marcangolással viszik be testükbe a táplálékot. Így az emberi lét fejlődése is követi ezeket a szakaszokat, mint pl. a csecsemő csak nyelni tud, aztán a később néhány apró foggal tépi szét az ételt, később a fogazat kiépülésével kezdődik meg a rágás. Aki felnőttkorában is a falás és mohó nyeldeklés módján táplálkozik, az megrekedt a korábbi fejlődési fokon. Soha ne együnk sietve, kapkodva, mert gyomorrontás, emésztési zavar lesz a következménye. Ha az ételt lassan rágva fogyasztjuk, a szájban a nyál már előkészíti, megkezdi az emésztési folyamatot, míg a kapkodva fogyasztott étel esetében a gyér nyálelválasztás miatt a gyomor nem tudja könnyen megemészteni azt. Rágjuk meg alaposan az ételt, hogy szinte folyadékként nyeljük le. Az ily módon elfogyasztott étel megszünteti az emésztési zavarokat, és kis mennyiségben is elegendőnek bizonyul.

Az emberiség össztársadalmát érinti ez a probléma, ami a táplálkozás hogyanját érinti. Kezdve a táplálékba való beleharapást, majd a lényeg kihámozását, annak feldolgozását. A problémát jelenleg az jelenti, hogy túl keveset rágunk. Amikor megnézzük a táplálékfelvétel módját, hogy láthatjuk a ragadozók kiragadják a maguk részét a zsákmányból, a mindenevők a megszerzett táplálékot először felaprítják az intenzív rágással, a bölcsebbek pedig, akik a gyümölcsön és növényi eredetű táplálékon élnek, hozzálátnak a táplálékuk lényegének feltárásához, így a megfelelő rágással előkészítik a belek emésztő tevékenységét. Minden egyes embernek lehetősége van bejárni, illetve végigjárni ezt a fejlődéstörténeti utat. Optimális esetben az ember a felnőtté válás csúcspontját elérve fordul meg és vissza, nem pedig még azelőtt, hogy a kört félig járva zárja be.

A természetes étrend

Hagyjuk gyomrunkat részben üresen! A gyomor felét töltsük meg étellel, egynegyedét vízzel, egynegyede pedig maradjon üresen azért, hogy az emésztés ne essen nehezünkre. Minél üresebb a gyomrunk, annál jobban tudunk koncentrálni. Ha elrontjuk a gyomrunkat, akkor természetszerűleg nem tudunk nyugodtan ülni és összpontosítani. Ne együk túl magunkat! Akkor együnk, ha valóban éhesnek érezzük magunkat, ne nassoljunk.

Tehát, hagyjuk a gyomrunkat részben üresen. Ha többet eszünk, mint amennyit meg tudunk emészteni, a megemésztetlen étel betegségeket okoz. Annyit együnk, amennyit képesek vagyunk megemészteni. Biztosítsunk egy kis nyugalmat annak a szegény gyomornak, mert legalább négy vagy öt órába telik, amíg bármit is megemészt. Ha túl gyakran és túl sokat eszünk, gyomrunk fellázad. A gyomornak is fontos a pihenés, ez pedig csak a táplálkozás után négy-öt órával következik be. Minél szabályozottabb életet élünk, annál egészségesebbek lehetünk.

Az étkezés szellemi vonatkozásai

Mindenki keresi a békét és a nyugalmat, amelyek azonban mégis elérhetetlen, megfoghatatlan illúziók maradnak számunkra. Erőfeszítéseink semmire sem vezetnek, nem hoznak eredményt.

Vajon miért van ez? – tesszük fel a kérdést minduntalan, anélkül hogy észrevennénk, nem a megfelelő oldalról közelítünk az áhított nyugalom eléréséhez. Az ember két síkon, a külsőn és a belsőn él. Először kívül kell elrendeznünk ügyeinket ahhoz, hogy a bensőnkben béke teremtődjön, mert enélkül nem tudunk befelé lépni. Az emberi élet legnagyobb célja az, hogy megismerjük igazi énünket (self). Minden más foglalatosság puszta időpazarlás.

Amint tudjuk, az étel van az emberért, nem pedig az ember az ételért. Táplálékunkat, mint az életben minden mást, a legmegfelelőbb módon kell felhasználnunk. Az, aki az ínyencségek rabja, nem tud semmilyen hasznos dolgot cselekedni. Az étvágy helyes szabályozásával azonban uralkodhatunk testünk teljes fizikai és mentális működésén. Az egyszerű étel sokkal táplálóbb és teljesebb értékű, ily módon hasznosabb a szellemi előrehaladás szempontjából, mint az összes többi, ún. különleges, ínyenc étel, amelyet a modern szakácsművészet remekel. Az egyszerű étrend mindig kellemes közérzetet biztosít, és megteremti a tudat komolyságát.

Minden Szent mértékletesen, szerényen étkezett. Az egyszerű étel és a magasztos gondolkodás mellett, amely magas erkölcsiséggel és tiszta életvitellel párosul, a szervezet számára nincs szükség semmi olyan élénkítő vagy serkentő szerre, amivel manapság elárasztják a piacot. A fényűző, ínyenc ételek fogyasztása nemcsak ,,lefullasztja" a gyomrot, hanem rendkívül veszélyes következményekhez vezet.