Az evés a lelket is megfeküdheti

A húsevés fokozza az agresszivitást?

A keleti bölcselők mindig is eltöprengtek a táplálkozás és a szellemiség kapcsolatán. Szerintük a húsfogyasztás nem jó a karma szempontjából, és fokozza az agresszivitást. A hajdani ezoterikusok azt tartották, hogy a hús az „állati" indulatok szintjére alacsonyítja le a szellemet. De nem csak a hús, az összes élelmiszer hatással van a lélekre. Már az ókori Pythagoreusok és Orfikusok tanításaiban, az ayurveda táplálkozástudomány gyökereiben és a japán makrobiotikában is ismerték ezt az összefüggést - ami nem azt jelenti, hogy ugyanazt az ételt mindenütt egyformán értékelték volna. A böjtölés is a spirituális táplálkozástudomány fontos részét képezi, már ősidőktől fogva. Minden korban voltak koplaló szer¬zetesek és bölcsek, például Jézus és Buddha is ilyen volt.

Az ötvenes évek óta a nyugati világban az emberek nagytöbbsége „isten igazából" jóllakhat - és tudvalevően gyakorta túlzásba visszük a lakmározást. Nem úgy néz ki, mintha a széles tömegek az evés és a tudat közti összefüggésen tépelődnének. Eltekintve talán attól, amikor néhány egyházilag elrendelt böjtnap egyeseket arra késztet, hogy eltűnődjenek azon, mit is szoktak bekebelezni. Étkezési szokásainkat azonban önkéntelenül is erősen befolyásolják fizikai szükségleteink. Amikor valaki képtelen ellenállni az evés gyönyörűségének, gyakran problémáit igyekszik ezzel kompenzálni, a szeretet hiányát próbálja ily módon kielégíteni. Nem szabad alábecsülni a társas érintkezésekben szokásos közös ebédek, vacsorák jelentőségét sem. Nagyon elterjedt az a nézet, hogy a bőséges és finom ételekkel jót teszünk magunknak. Valójában sokszor éppen az ellenkezőjét érjük el. Testünket a túl sok és helytelen evés következtében fölöslegesen megterheljük, ami betegségekhez vezethet, így a kezdődő bajokhoz még újabbak jöhetnek. Nem véletlen tehát, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek és a túlsúlyosság ma civilizációnk leggyakoribb problémái közé tartoznak.

Elsősorban tőled függ

Rengeteg diétás módszert találtak ki, remélve, hogy azok segítségével helyreállhat a már meggyengült egészség és jó közérzet. Nem utolsósorban a tömegtájékoztatási eszközök és reklámok által népszerűsített ideál, a karcsú, egészséges, szép és ezáltal sikeres, boldog és hosszú életű emberekről, is hozzájárult ahhoz, hogy a különféle fogyókúrák sohasem mennek ki a divatból. Noha, mint tudjuk, ezek legtöbbször csak mérsékelt sikerrel járnak. A könyvesboltok szinte már áttekinthetetlen választékát kínálják a helyes és egészséges táplálkozásról, valamint diétás módszerekről szóló könyveknek. Felfedezhető közöttük néhány olyan mű is, amely az evést nem csak egyszerű fiziológiai folyamatnak tekinti, hanem igyekszik rámutatni a táplálkozás és az emberek tudata közötti kapcsolatra. Szerintük a testet a lélek templomának kell tekinteni, amelynek állapotáért mindenki önmaga felelős. Ez a lényege valamennyi itt felsorolt spirituális táplálkozási módnak. Hiszen éppen az étkezés kérdésében nem követhet valaki egyszerűen egy „gurut", anélkül, hogy ne tegyen valamit ő maga is a cél érdekében.

Főzés közben elillan a lélek

Mit fogyasszon inkább valaki ahhoz, hogy lelki fejlődését a legteljesebb mértékben elősegítse? A fent említett szakemberek mindenekelőtt a nyerskosztot ajánlják. Azzal érvelnek, hogy főzés közben elillan az élelmiszer „lelke" és a hő hatására a táplálék fényminősége is romlik. A legtöbb napenergiát a friss gyümölcsök kínálják. A nyers gyümölcsök, zöldségfélék, gabonacsírák, diók és mogyorók azért is előnyösek, mert könnyen emészthetők. A nyerskoszt további érdeme, hogy tartalmazza az összes fontos vitamint. A gyümölcsben és zöldségben megtalálható tiszta víz gondoskodik a test alapos megtisztításáról. Lebontásra kerülnek a helytelen táplálkozás következtében képződött salakanyagok. A „teljes megtisztulás" érdekében alkalmankénti „koplaló-kúrát" javasolt, iváshoz ilyenkor ásványvíz a legalkalmasabb. A nyerskosztra való átállás persze nem következhet be erőszakosan, egyik napról a másikra, és aligha megy nehézségek nélkül. A kényszeredett lemondás és a régi kellemes ízek megkívánása nagy szenvedést okoz. Az átmeneti időszakban mindenesetre teljes értékű, lehetőleg „természetes" élelmiszert kell fogyasztani.

Elválasztott étrend

Nem ragaszkodik ennyire a nyerskoszthoz Harvey és Marilyn Diamond. E két amerikai táplálkozástudós olyan módszert javasol, amelyben a víztartalom megközelítően 70 százalékos arányt ér el (mivel testünk is éppen 70 százalékban áll vízből). Más szavakkal ez annyit jelent, hogy étrendünkben a gyümölcsöknek, zöldségféléknek és salátáknak kell túlsúlyban lenniük. A maradék 30 százalék koncentrált táplálékból, kenyérből, gabonából, húsból, tejtermékekből, hüvelyesekből stb. állhat. Azaz, tulajdonképpen mindent lehet enni, csupán a megfelelő kombinációra kell figyelni. Fehérjét és szénhidrátot csak külön-külön szabad fogyasztani. Ennek oka: „Az emberi szervezet nem alkalmas arra, hogy a gyomorban egyféle koncentrált tápláléknál több kerüljön egyidejűleg megemésztésre." Ezért a hús, de a rizs szintén, csak zöldségekkel együtt fogyasztható. Rizs hússal nem jó párosítás. Ennél is rosszabb egy pizza, mert ilyenkor a gyomornak egyszerre kell megbirkóznia a fehérjével és szénhidráttal, és még egy sor más hozzávalóval. Egyébként a tibeti lámák is az „elválasztott étrend" szabályai szerint élnek. Kolostoraikban minden étkezésnél csak egyfajta étel kerül az asztalra.

A tej élet, erő, egészség?

Ellentétben a jelmondattal, mely szerint „a tej élet, erő, egészség", a már említett táplálkozási programok ellenzik a tejtermékek és a fehérjék, főleg az állati eredetűek fogyasztását, de legalábbis a minimumra ajánlják azt lecsökkenteni. A tejtermékek ellen szól - mondják -, hogy azok a természettől fogva a gyermekek táplálására szolgálnak. Hároméves korunk után emésztésünk többnyire már nincs arra berendezkedve, hogy feldolgozza a tejfehérjét, így a túlzott tejivás a test túl-savasodásához vezet. Ezenkívül a tejfe¬hérje a savképző élelmiszerek közé tartozik. Mindez pedig, tételezik fel, különböző betegségek és allergiák kiváltója lehet.
A fenti táplálkozástudományi szak¬emberek szemében vörös posztó az összes gabonatermék is, kivéve a gabonacsírákat. A gabonatermékek állítólag elősegítik a test elsalakosodását és túl-savasodását. A gabonában található szénhidrát (keményítő) megemésztése is problémákat okoz.

Friss sajt UFO-módra

Franz Lautenschlager „Wellness diétájának" elsőrendű célja a test, szellem és lélek természetes harmóniájának helyreállítása. A volt vállalkozási tanácsadó egy súlyos betegség következtében kezdett el a táplálkozás kérdéseivel foglalkozni. így jött létre a Wellness, ami egy 35 napos fogyókúraprogramot foglal magában, de étkezési javaslatokat is ad minden napra. Nincs itt szó kalóriaszámlálgatásról! Az élelmiszer megfelelő kiválasztása és kombinációja érvényesül. Röviden: Annyi bio élelmiszert fogyasszunk, amennyit csak lehetséges! Olyan ritkán együnk húst és kolbászt, amennyire csak lehetséges! Franz Lautenschlager szellemes elnevezésű recep¬tekkel is szolgál. Az étlapon ilyenek szere¬pelnek, mint „Friss sajt ufó módra", „Hawai-csirke", „Nyerskoszt-álom", „Zöldsé¬ges rizs a la Yin és Yang".

Nem diéta, életfelfogás

Ámbár az egészséges ételek önmagukban nem érnek semmit. Lautenschlager tanácsa alapján a megfelelő étkezést pozitív vizuális képekkel, meditációval és gimnasztikával kell elősegíteni. A Wellness nem egyszerűen egy diéta, hanem egy életfelfogás. Amilyen mértékben tisztul meg a test a helyes étkezés következtében, olyan mértékben megtisztul a lélek is. Ez a Wellness egyik legfontosabb tétele. Mindenekelőtt meglévő konfliktusainkat kell rendeznünk magunkban. Kisebb, könnyebben elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé, így lassanként megoldódnak a lelki problémák. Amit az ember megeszik, az egy dolog. Ahogyan azt megeszi, az a másik. Legjobb csendben étkezni, semmi esetre sem szabad stressz hatás alatt asztalhoz ülni. Az első falatokat különösen jól meg kell rágni, hogy ezáltal a felhasználási folyamat meginduljon. Szájon keresztül vesszük magunkhoz a táplálék éteri részecskéit. Hogy az étertestet a lehető legmegfelelőbben tápláljuk, evés közben időnként tartsunk egy kis szünetet és lélegezzünk mélyeket. A végső cél az, hogy az étkezés és a meditáció eggyé váljon. Ami egy idő után azt eredményezi, hogy egyre kevesebb táplálékkal is beérjük.

A bolgár Omraam Mikhael Aivanhov mester az étkezést mágikus cselekvéshez hasonlítja, „amelyben a tápláléknak egészséggé, erővé, szeretetté és fénnyé kell átalakulnia. Figyeljétek csak meg: Ha evés közben idegesek, mérgesek vagy dühösek vagytok, akkor ezzel egész napra lehangolttá, idegessé és elfogulttá teszitek magatokat".