A kecske az egyik legrégebbi háziállatunk. Körülbelül tízezer évvel ezelőtt háziasították őseink, nagyjából egy időben a kutyával és a birkával. Már i. e. 5000-ben ittak kecsketejet, és a mai napig ez a világon a legnagyobb mennyiségben fogyó tejféleség. A kecsketejet valaha Európában is nagyon kedvelték. A korai középkorban számos kolostorban készítettek kecskesajtot.
A vakítóan fehér kecsketejnek számos egészségügyi előnye van a tehéntejjel szemben. Előfordulhat allergiás reakció a kecsketejre, azonban jóval ritkábban, mint a tehéntej esetében. A tehéntej-allergia leggyakrabban a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti, de felnőttkorban is kialakulhat. Gyakran az érintett nem is tudja, hogy a tehéntejjel van problémája. Évekig szenvednek a rejtélyes panaszoktól anélkül, hogy bárki is kiderítené, mi okozza azokat. Jellemzőek a gyomor-bél traktusban jelentkező panaszok, a légzéssel kapcsolatos tünetek (gyerekeknél gyakori az asztma) vagy a bőrproblémák: ekcéma, neurodermatitisz.
A kecsketej zsírmolekulái akár tízszer kisebbek, mint a tehéntejben lévők. Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát. A rövid és közepesen hosszú zsírsavak aránya jóval nagyobb, mint a tehéntejben, és ezek élénkítik az anyagcserét. A kisebb zsírgömböcskéket az enzimek sokkal gyorsabban, könnyebben tudják lebontani. Az esszenciális zsírsavak a koleszterinszint csökkentésében is segítenek, ezzel egyúttal szívünk egészségét is védik. A kecsketejben található proteinek is más struktúrájúak és egyenletesebben oszlanak el, mint a tehéntejben.
Ezen kívül a kecsketejben igen kevés alfa-s-1-kazein található. Az alfa-s-1-kazein olyan fehérje, amelyről szakértők azt gyanítják, a tehéntej-allergiáért felelős anyag. A tehéntejben hétszer annyi van belőle, mint a kecsketejben. Egy új-zélandi tanulmány szerint a kecsketej proteinprofilja sokkal inkább hasonlít az anyatejéhez, mint a tehéntejé. A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a csecsemők sokkal jobban emésztik a kecsketejet. Ez azonban még nem minden. Megvizsgálták a kecsketejnek a gyógyszerek, illetve az erős fizikai terhelés által kiváltott bélkárosodásokra gyakorolt hatását is. A klinikai tanulmány szerint a naponta fogyasztott kecsketej hatására enyhül a bélnyálkahártya gyulladása és regenerálódnak a sérült bélbolyhok is.
A kecsketejben meglehetősen kevés folsav és B12-vitamin található, e hiány azonban teljes értékű táplálkozással kiegyenlíthető. A kecsketej ugyanakkor igen gazdag ásványi anyagokban, például kalciumban, foszforban, káliumban, magnéziumban és kloridban. A nyomelemek közül tartalmaz jódot és cinket is.
A kecsketej jótékony hatású az alábbi esetekben
* asztma,
* neurodermatitisz és ekcéma,
* migrén,
* ideges eredetű és krónikus gyomor-bél rendszeri panaszok,
* irritált szemek és orrnyálkahártyák, hurutos nyálkahártyák,
* idegesség, stressz következményei, félelem, koncentrációzavar.
További hatások
* megvéd a sejtek korai öregedésétől,
* segítségével megelőzhető a rák,
* megvédi sejtjeinket a káros környezeti hatásoktól, pl. a cigarettafüst, a környezeti mérgek és a szervezetben keletkező mérgek hatásaitól,
* kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemők táplálásában,
* tehéntej-allergia esetén kiváló alternatívája a tehéntejnek.
Különösen értékes a kecsketej magas D-vitamin-tartalma; háromszorosa a tehéntejének, ami a kalcium optimális felszívódását biztosítja. A WHO már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400-500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből. A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni. Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.
Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek. Sajnos egyelőre nem állnak rendelkezésünkre egyértelmű adatok a kecsketej koenzim Q10-tartalmáról, mindenesetre egyes kutatók ezzel a koenzimmel magyarázzák azt a tényt, miszerint a kecskék soha nem betegszenek meg rákban.
OLVASS TOVÁBB!
Omega-3 zsírsavak: életmentő tápanyagok a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben
Mik azok az Omega-3 zsírsavak?...
KÖZÉRZETEz a 6 hétköznapi szokásod rémálmokat okoz a fogorvosnak
Naponta kétszer fogat mosol, időnként fogselymet használsz, és azt hiszed, ezzel minden rendben van? Tévedsz, mert sajnos számos mindennap...
KÖZÉRZETFogszabályozás ár – ennyibe kerül a fogszabályozás manapság
Bár sokszor úgy érezzük, hogy a tökéletes mosoly ára szinte minden pénzt megér, itt az ideje, hogy beszéljünk a költségekről....
Mi a különbség a szemvizsgálat és a látásvizsgálat között?
A köznyelvben gyakran egymás szinonimájaként használjuk, ám a szemvizsgálat és a látásvizsgálat nem ugyanaz. Szemünk egészsége érd...
KÖZÉRZETNyomkodjuk-e a pattanásokat? A La Roche-Posay inkább a hámlasztásban hisz!
A pattanások nyomkodása valós probléma, főleg akkor, ha a tükör előtt állva nem tudsz ellenállni a kísértésnek....
KÖZÉRZETNyári nyomás, őszi nyugi: a pihenés is lehet kimerítő?
Sok ember számára a nyár a boldogság és a kikapcsolódás időszaka. Napsütés, nyaralás, élmények – mindez egyesek számára örömte...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK