Egyeseknek mese habbal, másoknak hivatalos néprajzi beszámolók

A boszorkány ugyebár, a nyomásáról híres, mert mérges, dühös, bosszút akar, vagy éppen szerelmes, illetve pajzánkodásra vágyik. Bármelyik okról legyen szó, annak időpontja általában éjszaka, álomban, Alsójózsán éjféli tizenkét órakor történik, Darázson és Tökön viszont nem az álom közben, hanem elalvás előtt. Bogyoszlón Szent György éjjelén érkeznek a Gellért-hegyről a söprűn vagy sütőlapáton addig nyomasztják az embert, amíg meg nem virrad.

De hogy fékezzük meg azt, hogy megnyomjanak minket vagy rontást tegyenek ránk? Hegyháton nyírfaágat raknak az ablakba, Bogyoszlón pedig a kapukra, ajtókra, ablakokra, és ezeknek repedéseibe, lyukaiba tüskét, galagonyát, vadcsipkét, ördögcérnát tesznek. Besenyőtelken, hogy a boszorkány a házba be ne mehessen, seprűt támasztanak az ajtóhoz, vagy pedig olvasót csavarnak a kilincsre.
Kármán József szerint a lábbelit vagy papucsot orrával az ágy felé fordítják, az alvószoba ajtajához meg seprűt tesznek felfordítva. Göcsejben eltávozik a banya, ha nyomás közben valaki megérinti, vagy ha azt mondják: „A szent kereszt törjön meg!”

Csakhogy a legáltalánosabb módszere a gonosz tevékenységének megfékezésének, nem más, mint a gatyamadzag. A szajániak szerint, hogyha az ember elbírja oldani a gatyamadzagját, mert van elég vér hozzá a lábai között, hogy képes legyen lekötni az ajtó kilincsét, vagy magát a banyát, akkor az nem fog tudni kimenni. Ha nem bizonyult elég bátornak, el kell kiáltania magát: „Gyere reggel sóskenyérre!” – mire a banya másnap reggel a házhoz megy, és sós kenyeret kér. Bármi mást is rá lehet kiáltani, miért jöjjön el. Azért ilyen hatásos a gatyamadzag, mert ruha a személyiség része, de nem a lélek helye. A testtel való érintkezés telíti a ruhát életerővel. Annál erősebb és hatékonyabb, minél közvetlenebbül érintkezik a ruhadarab az emberi testtel.

Olyan eset is létezik, mely szerint amennyiben sikerül éjjel megsebesíteni, az másnap látszani fog rajta, mint emberen, és akkor már le is bukott a falu cédája.
Egyesek ollót tesznek éjjel az ágy mellé, mert a boszorkány nagyon félti a haját, mivel abban rejlik az ereje… na most hány olvasó bukott le? Tehát ha jön a boszi megnyomni, dobd meg bokszerrel vagy fecskével! Csak arra figyeljen az ember, hogy ne tegyen kárt a feleségében…

Koporsószegből készített kulccsal vagy szilfahánccsal a gonosz lélek megköthető. A tömjén, a macskagyökér és a vadmajoránna biztos védelmet nyújt a rontás ellen, ezért ezekkel füstölik ki a házat, illetve az istállót. De távol tartja a gonoszt számos más gyógynövény, mint az orbáncfű, bodza, varjútövis, vörös berkenye, a kökény és különböző tárgyak: kígyóbőr, a fekete tyúk tojása, illetve vas, acél, patkó, kulcs, seprű és az amulett. Ördögök és boszorkányok ellen bibliával és énekeskönyvvel is lehet védekezni. Ilyen csodás űző és védekező erővel bír még a szenteltkrétával írott jelek és só, mivel gyűlölik azt. Továbbá minden szellemnek, démonnak ellenszenves, és elriasztja őket. Ezért, ha sót szórnak a szeme közé, elmenekül.

További jó védekezés a rontás ellen 9 féle fa vagy virág levelet összegyűjteni és a fürdővízbe tenni. Vagy tiszesfüben füröszteni a megrontottat. Aztán a vizet ki kell önteni, keresztet vetni és azt mondani: „Szem megnézte, szív megverte, Szentháromság egyisten fordítsd meg rajta!’ Székelyföldön vízöntés közben ezt mondják: „Kék szem, fekete szem, sárga szem, ezer látta, száz levágta, Jézus Krisztus legyen az orvoslója!”

Mikor a halál árnyékban járok is, nem félek a… magamtól?

Fontos tényező, hogy a boszorkány tudós nem halhat meg addig, amíg a tudományát és erejét át nem adta valakinek. Az átvevőnek általában a haladó boszorkány közeli rokonának kellett lennie. A legtöbbször az azonos neműek között történik az átadás, az apja-fiára, anyja-lányára hagyja tudományt, de találkozhatunk fordított esettel is. A tudományátadásnak általánosan ismert és használt módja a kézfogás.
Mi van akkor, ha nem akad rokon, merész vállalkozó, hibbant önkéntes vagy egyéb jelölt a szerepre? Ebben az esetben valami tárgyat, általában seprűt vagy zsebkendőt adnak a boszorkány kezébe. A gyakoribb hiedelem szerint átszáll a tudomány, a tárgy tartójára, ha azonnal el nem ereszti a seprűt. Azonban ha villámgyorsan elengedi, akkor az illető helyett a tárgy lesz a szerencsés, utána meg az, aki ahhoz legközelebb hozzáér…

Zöldes és kalaposak vagy csíkos harisnyásak bibircsókkal?

A boszorkány külseje a német néphitben csúnya, öregasszony. A tiroliak szerint rongyos, fekete puhakalapot visel, széles karimával, és nem tudnak az ember szemébe nézni ezért mindig pislognak. Arcszínűk fakó, földszínű, szemük mélyen fekvő, és nem tudnak sírni. Minél pirosabb és kövérebb egy boszorkány szeme, annál hatalmasabb. Testük petyhüdt, fonnyadt, hajuk zilált, fésületlen. Szemöldökük összeér, némelyik bajuszos is. Általában fekete göndör vagy fehér egyenes hajúak. A testükön a sátánpecsétet, az ördöggel való szövetség jele viselik elrejtve. A mérges nézés vagy bűzös lehelet kibocsátás egy boszorkány által betegséget okozhat. Máshol az egyik legfőbb buktatójuk a meredt, jelentőségteljes bámulás, azaz a szemmellverés, mely közben folyamatosan szórja az átkot arra, akire néz. A mai napig úgy tartják, hogy a fekete, csillogó, tüzes szemű női szemek igézőek.

A bábákat a boszorkányok segítőinek tartották. Sokakat köztük kerítéssel, prostitúcióval, parázna élettel vádolták. Bár többnyire a boszorkányságot simán összekapcsolták a fentebb elsoroltakkal. Mint már az előző részben is fejtegetett etimológia, és egyéb nézetek okán. A régi magyar embereknél a boszorkány és a közkedvelt k betűs szó között nem is volt különbség…

Régen az özvegyasszonyok, hajadonok is gyanúsak voltak, mert miért élnek azok egyedül? Aztán később már számos férjezett nőt is elítéltek. Hasonló sorsra jutottak az olyan emberek, akik fogyatékkal éltek, különösen csúfak voltak, vagy akik különleges betegségben szenvedtek, mert ez mind-mind az ördög jele. Mint ahogy az is, ha túlontúl szép volt, így ők sem úszták meg a dolgot, ha úgy alakult. De a bűnözök, gyermekgyilkosok, méregkeverők, gyújtogatók is ebbe a csoportba kerültek. Nos, nem volt nehéz anno elérni, hogy boszorkánynak titulálják az embert.