UTAZÁS

Kíváncsiság és borzongás - Katakombák Európában

Szerző:

Szabó Anna

Róma, Palermo, Párizs – néhány város, azok közül, ahol földalatti járatok, alagútrendszerek szolgáltak a régmúlt idők és letűnt korok embereinek örök nyughelyéül. A katakombák többsége nyitva áll a látogatók előtt, de így is kevesen szánják rá magukat, hogy végigsétáljanak a halál birodalmán, pedig így néhány perc erejéig összeolvadhat a jelen és a múlt.

A katakombák eredetileg ókeresztény temetkezési helyek voltak. I. sz. 150 körül kezdték
kialakítani a föld alatti járatokat, ahol, az akkori keresztényüldözések miatt istentiszteleteket celebráltak, és később temetkezési helyként is használtak. Egyes feltételezések szerint az őskeresztények a római zsidóktól vették át ezt a szokást, akik már az i. e. 1 században alkalmazták ezt a temetkezési módot, viszont ennek megerősítéséhez több összehasonlító vizsgálatra lenne szükség, így ez a feltételezés nem teljesen megalapozott.

{KEPGALERIA}

Palermói katakomba

A leghíresebb katakomba Palermóban található. A kapucinusok katakombájaként is ismert temetkezési hely 8000 mumifikálódott testet rejt, melyek közül az elsőket a 15. században helyezték el itt, utoljára pedig 1881-ben használták a helyet temetkezési pontként. Hírnevüket az általuk
kifejlesztett, egyedi mumifikálási eljárásnak köszönhették, mivel olyan technikát alkalmaztak, amik révén a holttestek többsége szinte épségben vészelte át az utóbbi évszázadokat, amihez természetesen hozzájárult a föld alatti mikroklíma is.

Az elhunyt testét 8 hónapig a tufában szárították, majd ecettel lemosták, és felöltöztetve a katakomba folyosóinak egyikébe tették. Érdekessége a helynek, hogy külön folyosója van a férfiaknak, a nőknek, a gyerekeknek, a szüzeknek, az egyszerű papoknak, a püspököknek és bíborosoknak, valamint az orvosoknak, politikusoknak és festőknek.

A fotón a papok és szerzetesek folyosója látható.