Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon

2025. 02. 04. Csenge, Ráhel

NAPI HOROSZKÓP >

NAPI TAROT >

NAPI ANGYAL >

UTAZÁS

Kíváncsiság és borzongás - Katakombák Európában

Szerző:

Szabó Anna

Róma, Palermo, Párizs – néhány város, azok közül, ahol földalatti járatok, alagútrendszerek szolgáltak a régmúlt idők és letűnt korok embereinek örök nyughelyéül. A katakombák többsége nyitva áll a látogatók előtt, de így is kevesen szánják rá magukat, hogy végigsétáljanak a halál birodalmán, pedig így néhány perc erejéig összeolvadhat a jelen és a múlt.

A katakombák eredetileg ókeresztény temetkezési helyek voltak. I. sz. 150 körül kezdték
kialakítani a föld alatti járatokat, ahol, az akkori keresztényüldözések miatt istentiszteleteket celebráltak, és később temetkezési helyként is használtak. Egyes feltételezések szerint az őskeresztények a római zsidóktól vették át ezt a szokást, akik már az i. e. 1 században alkalmazták ezt a temetkezési módot, viszont ennek megerősítéséhez több összehasonlító vizsgálatra lenne szükség, így ez a feltételezés nem teljesen megalapozott.

{KEPGALERIA}

A Palermói katakombában nyugszik Diego Velazquez spanyol festő és felesége is. Számunkra ismert lehet még Rosalia Lombardo neve, aki 1920-ban, 2 évesen halt meg, és az utolsók egyike volt, akit ide temettek, mielőtt a hatóságok betiltották volna ezt a fajta temetkezési módot. A
kislányt Csipkerózsikának is becézik, mivel a holtteste az eddigi legépebb állapotban megmaradt gyermekmúmia, és olyan hatást kelt, mintha a bölcsőjében aludna. A rajta alkalmazott mumifikálási eljárást a mai napig titok fedi.

A képen Rosalia Lombardo mumíája látható.