Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon

2025. 02. 04. Csenge, Ráhel

NAPI HOROSZKÓP >

NAPI TAROT >

NAPI ANGYAL >

UTAZÁS

Kíváncsiság és borzongás - Katakombák Európában

Szerző:

Szabó Anna

Róma, Palermo, Párizs – néhány város, azok közül, ahol földalatti járatok, alagútrendszerek szolgáltak a régmúlt idők és letűnt korok embereinek örök nyughelyéül. A katakombák többsége nyitva áll a látogatók előtt, de így is kevesen szánják rá magukat, hogy végigsétáljanak a halál birodalmán, pedig így néhány perc erejéig összeolvadhat a jelen és a múlt.

A katakombák eredetileg ókeresztény temetkezési helyek voltak. I. sz. 150 körül kezdték
kialakítani a föld alatti járatokat, ahol, az akkori keresztényüldözések miatt istentiszteleteket celebráltak, és később temetkezési helyként is használtak. Egyes feltételezések szerint az őskeresztények a római zsidóktól vették át ezt a szokást, akik már az i. e. 1 században alkalmazták ezt a temetkezési módot, viszont ennek megerősítéséhez több összehasonlító vizsgálatra lenne szükség, így ez a feltételezés nem teljesen megalapozott.

{KEPGALERIA}

Jelenleg a látogatók számára egy 1,7 kilométer hosszú katakombarendszer látogatható, a többi járatba 1955 óta szigorúan tilos a belépés, aki viszont ezt figyelmen kívül hagyja, azt akár 3000 eurós bírsággal is súlythatják. Ennek ellenére a lezárt részeken a föld alatt razziázó rendőrök
többször bukkanak csoportokra, tömörülésekre, akik a holtak alagútjainak morbid helyszínét és hangulatát használják akár filmek jeleneteihez, fotók hátteréhez, vagy rituálék kiegészítőjéül. A katakombákban szinte naponta rendeznek szeánszokat, vad orgiákat és bacchanáliákat a különböző
okkult és katafil csoportok.

A fotó egy korabeli ábrázolás egy 1897-es, nagy botrányt kavart koncertről, aminek helyszínéül a Párizsi katakombarendszer szolgált.